Az Európai Unió belső piacának négy alapvető szabadsága – az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása – az európai integráció alapvető pillérei. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a tudomány, az innováció és a tudás szabad áramlásának szükségessége, amelyet egyes európai vezetők az „ötödik szabadságnak” neveznek. Ez a koncepció, amelyet először Jacques Delors alkotott meg az 1989-es európai parlamenti felszólalása során, amikor az ötödik szabadságnak – amelyet a talán legfontosabb szabadságként jelölt meg – a gondolatok és tapasztalatok szabad áramlását, megosztását nevesítette. Delorst követően meghatározó még ebben a gondolkodásban Janez Potočnik, az EU korábbi kutatási biztosa 2007-ben publikált tanulmánya, amelyben amellett érvel, hogy a tudást ötödik szabadsággá kell tenni.
Jelenleg a kifejezést az Európai Bizottság a kutatási, fejlesztési és innovációs politikáinak mélyebb integrációjával összefüggésben használja, és arra utal, hogy a tudományos munka és a technológiai fejlődés mozgása szabad az Unión belül.
Ezt hivatott biztosítani az Európai Kutatási Térség (ERA), amely célja a kutatók, tudás és technológia szabad áramlásának erősítése az EU-ban, azonban a tagállamok politikai érdekeinek megfelelően a vízió nem valósult meg teljesen. Von der Leyen a 2024–2029-es bizottsági ciklusban az új Európai Kutatási Térség jogszabály (ERA Act) megvalósítása révén szeretné a tudás áramlásának szabadságát megerősíteni, hivatkozva arra, hogy Enrico Letta belső piacról szóló jelentésében is azt szorgalmazta, hogy a kutatás és innováció váljon a belső piac ötödik szabadságává.
Mario Draghi gazdasági megoldása az európai KFI erősítésére egy DARPA-típusú innovációs ügynökség létrehozása az amerikai Védelmi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) mintájára. Bár az EU jelenlegi innovációs programja, a Horizon Europe, a radikális innovációt is támogatja, Draghi szerint nem rendelkezik elegendő forrással és struktúrával a valódi áttörő technológiai fejlesztések előmozdításához. Az ügynökség létrehozását az Európai Innovációs Tanács átalakításával képzeli el, amely függetlenebb lenne a Bizottságtól, és több szakértőt alkalmazna, akik nagyobb szabadságot és költségvetést kapnának a radikális technológiák támogatására. Az ügynökség egy német modellhez hasonló kihívásalapú rendszert is alkalmazhatna, ahol innovációs csapatok versenyeznek a finanszírozásért. Az EIC már most is támogatja az áttörő technológiákat, de Draghi kritikája szerint túlságosan a kis- és középvállalkozásokra és a későbbi fázisú technológiákra összpontosít. Az új ügynökségnek inkább az áttörő technológiák korai szakaszára kellene összpontosítania, ahol a magánbefektetések még nem elérhetőek.
Noha európai intézményi támogatói lehetnek a javaslatnak, jól átgondolt intézményi struktúraváltással valósítható csak meg úgy, hogy a tagállami innovációs ügynökségek ne konkurenciára, hanem partnerre találjanak benne, emellett a költségvetési tervezésnek is lehetnek kihívásai. Kérdés továbbra az is, hogy az Európai Innovációs Tanácsot jelenlegi formájában mennyire lehet átalakítani, hogy megfeleljen az DARPA-modellnek, vagy inkább egy teljesen új szervezet létrehozására lesz szükség.
Mindemellett a Mario Draghi-féle jelentés versenyképesség erősítő tényezőnek tartja a kutatás és az innováció szabad áramlását, mert kulcsfontosságú lehet az új technológiák gyors bevezetésében, egyenesen a Kutatási és Innovációs Unió megvalósítását javasolta. Az ERA Act tervezete a kutatási infrastruktúra, a nemzetközi együttműködés, valamint a fiatal kutatók pénzügyi és munkabiztonsági feltételeinek javítására is vélhetően összpontosít majd.
Mindez most úgy tűnik, hogy jelentős politikai támogatást kap, amit Ursula von der Leyen által a Startupokért, Kutatásért és Innovációért felelős bolgár biztos, Ekaterina Zaharieva részére átadott megbízólevél is megerősít. A biztos mandátumában hangsúlyos szerepet kap a tudás szabad áramlásának biztosítása és az ERA Act megalkotása. Ezek az elvárások kiválóan illeszkednek a következő Európai Kutatási Térség 2025–2027-es szakpolitikai agendájának jelenleg zajló kidolgozási folyamataihoz. Ezek mentén Magyarország tanácsi következtetések megtárgyalását tervezi, amelyek meghatározzák a KFI jövőbeli prioritásait az EU-n belül.
A magyar elnökség egyik fő prioritása az EU versenyképességének növelése, amely szorosan kapcsolódik az európai kutatási és innovációs ökoszisztéma eredményességének javításához. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordítanak a jelenlegi innovációs rendszerben tapasztalható hiányosságok felszámolására, különösen az európai kutatási és innovációs térség széttagoltságának csökkentésére, valamint az innovációs szakadék megszüntetésére. Az elnökség célja annak vizsgálata, hogy az eddigi intézkedések – például a „Widening”-kezdeményezések – milyen mértékben járultak hozzá az innovációs szakadék csökkentéséhez, és merre kell tovább haladnia az Európai Kutatási Térségnek. Mindezt az Európai Kutatási Térség 2022–2024-es politikai menetrendjének, és az Új Európai Innovációs Menetrend végrehajtásáról szóló jelentés értékelésével végzi az elnökség. Az Európai Bizottság az ERA négyéves megújításának előrehaladásáról szóló jelentését 2024 október végén tervezi kiadni, amelyben áttekintést ad a fennmaradó kihívásokról is.
Az ERA és a tudomány ötödik szabadságának megvalósítása fontos lépés lehet az EU számára, hogy globálisan versenyképes tudományos és innovációs térséggé váljon. Az AI alkalmazása a tudományban ehhez további lendületet adhat, azonban a tagállamok közötti politikai koordináció alapvető fontosságú a sikerhez.
Bár a javaslat üdvözlendő, jelentős kihívásokkal néz szembe. A tagállamok közötti koordináció mindig is nehézségeket okozott, különösen a kutatási és fejlesztési források elosztása terén. Az új ERA Act olyan intézkedéseket tartalmazhat, amelyek kötelező érvényűvé tennék az eddig csak önkéntes jellegű együttműködéseket, az EU és a tagállamok közötti klasszikus hatáskörmegosztástól eltérően új kötelezettségeket keletkeztetnek. A másik kihívás a kutatók szabad áramlásának biztosításakor az „agyelszívás” megakadályozása a fejlettebb tagállamok irányába, és a fiatal kutatók támogatásának kérdése egész Európában. Ahhoz, hogy a tudomány és innováció valóban az ötödik szabadságává válhasson, az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a kutatásban és innovációban dolgozó szakemberek egyenlő feltételek mellett tudjanak dolgozni az egész kontinensen.
A mesterséges intelligencia a tudományban
A mesterséges intelligencia (MI) szerepe a tudományban szorosan összefügg az ötödik szabadság megvalósításával, mivel felgyorsítja a tudományos kutatásokat, és határokon átnyúlóvá teszi az információ- és tudásáramlást. Az EU AI in Science program célja az MI alkalmazásának bővítése a tudományos folyamatokban, különösen az adatfeldolgozás, az előrejelzési modellek és a döntéshozatal terén, és ennek segítségével a társadalmi kihívások megoldása. Ahogy az ERA egyre inkább beépül az EU szabályozási keretébe, úgy válhat az MI a tudományos felfedezések és az innovációs versenyképesség kulcsfontosságú motorjává.
Az Európai Bizottság célja, hogy az MI-technológiák és kutatási infrastruktúrák fejlesztésével biztosítsa Európa vezető szerepét a globális tudományos közösségekben. Ehhez azonban szükség van egy olyan keretrendszerre, amely biztosítja a kutatók szabad mozgását, az erőforrások méltányos elosztását és az innovációs technológiák gyors terjedését.
Jóllehet, az MI-technológia gyors fejlődése világszerte új lehetőségeket teremt a tudományos áttörések számára, ugyanakkor jelentős kockázatokat is hordoz, amelyek kezelése megfelelő szabályozást és nemzetközi együttműködést igényel. Utóbbira az Európa Tanácsi egyezmény is jó példa, valamint az, hogy az ENSZ és az OECD 2024 szeptemberében bejelentették, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki a globális MI-szabályozás terén. Az OECD tudományos és elemző kapacitásai, valamint az ENSZ globális elérhetősége összehangoltan működnek, célja, hogy rendszeres, tudományos alapú MI-kockázat és lehetőségértékelések készüljenek, amelyek elősegítik a befogadó, biztonságos és emberközpontú MI fejlesztését.
Az új Bizottság biztosi portfóliói a tudomány és a technológia területén
A tudománypolitika infrastruktúrájának megújításával összefüggésben szükséges szót ejteni az új biztosi portfóliókról. Ekaterina Zaharieva, az új, startupokért, kutatásért és innovációért felelős európai biztosnak feladata – több biztossal átfedésben – olyan javaslatok végrehajtása, amelyek növelik Európa versenyképességét. A portfólió kialakítása érdekes, különösen a startupok beépítése az innovációs feladatok közé üdítő újdonság, az oktatás kivonása a megbízatásból viszont aggodalmakat kelt az egyetemek körében. Zaharieva – megbízólevele alapján – főként az Európai Innovációs Tanács és az Európai Kutatási Tanács bővítésén fog dolgozni, illetve a kutatás és innováció európai ötödik szabadságként való elismerésén. További célja a szabályozások egyszerűsítése, az AI kutatási tanács létrehozása és az EU biotechnológiai stratégiájának kidolgozása.
A portfóliók kialakításából kirajzolódik, hogy a tudományos és technológiai politikák több biztos között oszlanak meg. Teresa Ribera Rodríguez, az Európai Bizottság Tiszta, Igazságos és Versenyképes Átmenet ügyvezető alelnöke a kis- és középvállalkozások védelmére, valamint a jövőbeli Európai Versenyképességi Alap összhangjának biztosítására összpontosít.
Henna Virkkunen, a Bizottság Technológiai Szuverenitás és Biztonság alelnöke az új mesterséges intelligencia kutatási tanács létrehozásán és a csúcstechnológiák támogatásán dolgozik. Stéphane Séjourné, a Bizottság Jólét és Ipari Stratégia alelnöke a zöld technológiákra és ipari dekarbonizációra összpontosít egy új ipari dekarbonizációs törvényjavaslattal.
Roxana Mînzatu, a Készségekért és Felkészültségért felelős alelnök az Erasmus+ és az európai diplomák erősítésén dolgozik. Várhelyi Olivér, az Egészségügyért és Állatjólétért felelős biztos az új európai biotechnológiai törvényjavaslat kidolgozására összpontosít. Ide sorolható még Wopke Hoekstra, az Éghajlatért és Tiszta Növekedésért felelős biztos, aki a dekarbonizáció és a tiszta technológiák támogatásán dolgozik, valamint Andrius Kubilius, a Védelemért és Űrért felelős biztos, aki az európai védelem egységes piacának létrehozásán és egy európai űrjogszabály javaslatának megalkotására kapott mandátumot.
A több biztoshoz tartozó feladatkörök egyik fő kihívása, hogy a szakterületek közötti szoros együttműködés hiánya késleltetheti a szükséges intézkedések meghozatalát. Az MI gyorsan fejlődő terület, és a hatékony szabályozás, valamint a tudományos alkalmazások fejlesztése sürgős és koordinált megközelítést igényel. Ha a portfóliók közötti együttműködés nem zökkenőmentes, az akadályozhatja az EU globális versenyképességét az MI kutatásban és alkalmazásban. Ugyanakkor előnyt is jelenthet, hogy a szakterületek külön biztosok alá tartoznak, mivel a munka szakmai színvonalát növelheti, például a kutatásban használt MI-eszközök szabályozásának kidolgozására és fejlesztésének ösztönzésére, mint azt a Horizon Europe és a Digital Europe programok célkitűzései is mutatják.
Nyitókép: europa.eu
