A 2022 után kialakult biztonságpolitikai környezet nemcsak katonai, hanem költségvetési értelemben is új korszakot nyitott Európában. A fegyverkezés kérdése ma már nem elvi vita, hanem nagyon is konkrét forrásallokációs döntések sorozata az államháztartásban. Ezért megvizsgáltuk, hogy a fiskális mozgástér mennyiben korlátja és mennyiben lehetősége a védelmi kiadások tartós emelésének.
Már több alkalommal foglalkoztunk a háború jóléti és növekedési hatásaival. Vizsgáltuk a klasszikus ágyú vagy vaj költségvetési átváltás dilemmáját, azaz, hogy mit jelent a katonai kiadások növelése a jóléti rendszerek számára. Majd azt elemeztük, hogy a geopolitikai kockázat miként alakítja át a fiskális prioritásokat. Megnéztük, hogy felkészültek-e az állami költségvetések a védelmi kiadások bővítésére, hangsúlyozva az államháztartás induló pozíciójának jelentőségét. Végül arra is kitértünk, hogy a gazdasági teljesítmény önmagában elegendő-e a stratégiai fölényhez.
Több pénz, több fegyver
Kutatásaink új állomásaként megjelent folyóiratcikkünk a fiskális mozgástér lehetőségeit vizsgálja a fegyverkezési nyomás összefüggésében. A háborús évek empirikus vizsgálatával arra kerestük a választ, hogy a katonai kiadások növekedését valóban a költségvetési korlátok határozzák-e meg vagy inkább politikai döntések és fejlettségi tényezők. Az európai NATO-országok 2013–2023 közötti adatai alapján kirajzolódik egy fontos összefüggés: a gazdasági fejlettség a legerősebb magyarázó tényező. A magasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező országok abszolút értelemben többet költenek védelemre, még ha ez GDP-arányosan nem is mutatkozik meg. (A háborúban ugyanis az abszolút mennyiség döntőbb fontosságú, mint a jövelemarányos kapacitás.) A növekedéssel tehát együtt mozog az állami kiadások – ezen belül a katonai ráfordítások – abszolút mértéke is.
Mi számít még?
A fiskális mozgástér szerepe ugyanakkor nem elhanyagolható. Az államadósság előző évi szintje pozitív kapcsolatban áll a katonai kiadásokkal. Ez arra utal, hogy az adósságfinanszírozás lehetősége tényleges puffert biztosít a fegyverkezési kiadások növeléséhez. A kormányok akkor tudnak érdemben reagálni egy biztonságpolitikai sokkra, ha pénzügyi rendszerük képes kezelni a megnövekedett finanszírozási igényt. A rendezett államháztartás nem öncél, hanem válságálló képesség.
Érdekes eredmény, hogy a társadalmi egyenlőtlenség mértéke szintén összefügg a katonai kiadásokkal. Azokban az országokban, ahol nagyobb a jövedelmi különbség, magasabb az egy főre jutó katonai ráfordítás. Ez arra utalhat, hogy ahol kisebb a redisztribúciós nyomás, ott könnyebben mozgósíthatók források védelmi célokra. A jóléti modell szerkezete tehát közvetetten befolyásolja a hadikiadási döntéseket.
Kötvény és akarat
Ezzel szemben több, gyakran hivatkozott fiskális mutató – például az államkötvények kockázati felára vagy az adóék – önmagában nem bizonyult meghatározó tényezőnek. A katonai költségvetések alakulását alapvetően a fejlettség, az adósságfinanszírozás lehetősége és a fegyverkezés iránti politikai elköteleződés formálja. A háborús fenyegetés tehát nem automatikusan írja át a költségvetést: a pénzügyi mozgástér megléte szükséges, de nem vezet önmagában a hadsereg felfegyverzéséhez.
Következtetésünk: a fiskális mozgástér stratégiai erőforrás. Aki válság előtt fegyelmezett pénzügyi pályát követ, az válság idején nagyobb szabadsággal dönthet, ami igaz a háborús válsághelyzetre is. A fegyverkezési versenyben nemcsak a GDP nagysága, hanem a költségvetési rugalmasság is számít.
Az említett tanulmány egy kutatássorozat harmadik állomása. A kutatást folytatjuk.
Források
Kutasi, G. – Marton, Á. – Waszkiewicz, G. (2024). Ágyú vagy vaj: Az európai államok fiskális felkészültsége Oroszország Ukrajna elleni háborújára. Külgazdaság, 68, No. 7 – 8, pp. 3 – 24. DOI: 10.47630/kulg.2024.68.7-8.3
Waszkiewicz, G. Kutasi, G. – Marton, Á. (2025). The Socio-Economic Perspective for the Guns Vs. Butter Trade-Off in the European Union Countries. Folia Oeconomica Stetinensia, vol. 25, no. 1, University of Szczecin, 2025, pp. 337-353. https://doi.org/10.2478/foli-2025-0017.
Waszkiewicz, G. Kutasi, G. – Marton, Á. (2025). European NATO Fiscal Space before and under the Russo-Ukrainian War. Ekonomický časopis/Journal of Economics, 73(9-10), 433-456. 0013-3035. DOI: https://doi.org/10.31577/ekoncas.2025.09-10.03
Nyitókép forrása: sinenkiy / depositphotos.com
