Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Máthé Réka Zsuzsánna

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap sajátosságai

A reformok végrehajtásának részlegessége, illetve azok nem teljes körű elfogadása miatt a magyar alapok befagyasztva maradtak.

Máthé Réka Zsuzsánna 2026.05.20.
Petri Bernadett

Új pályán a területfejlesztés Európában

Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll.

Petri Bernadett 2026.05.19.
Felde-Tóth Bettina

Mindennapi eszközeink energetikai besorolása

A fogyasztók több mint 90%-a ismeri ezt a jelölést és a megkérdezettek majdnem 80%-a erre alapozza döntését.

Felde-Tóth Bettina 2026.05.15.
Zalai Csaba

Éltanulóból különutas

Mit rontott el Magyarország az EU-tagság első két évtizedében?

Zalai Csaba 2026.05.13.
Mernyei Ákos Péter

Próbára téve

„A túlságosan sok változtatás nem vezet feltétlenül jobb eredményekre”.

Mernyei Ákos Péter 2026.05.08.
LUDECON BLOG
Picture of Ráti József
Ráti József
tanársegéd, NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék
  • 2026.05.21.
  • 2026.05.21.

Újrahasznosítás kontra valóság

Mit tanultunk a pandémia alatt?

A COVID-járvány átalakította a fogyasztási szokásokat, melynek egyik következménye az lett, hogy Magyarországon jelentősen megnőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Ez első hallásra jó hírnek tűnhet, az NKE kutatójának tanulmánya szerint azonban a kép ennél jóval árnyaltabb.

A hulladékgazdálkodás és a fenntarthatósági politika közös – és gyakran téves – kiindulópontja, hogy a magasabb újrahasznosítási arány kevesebb hulladékot jelent. Az Environmental Development című folyóiratban megjelent magyar kutatás ezt a feltételezést kérdőjelezi meg.

A kutatás egyik újdonsága a legtöbb korábbi vizsgálathoz képest az, hogy nem kérdőíves önbevallásra támaszkodik, hanem 640 magyarországi település tényleges hulladékadatait elemzi 2012 és 2023 között – ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű, településszintű adatbázison végzett elemzés Európában. A kutatók ún. panelregressziós modelleket alkalmaztak, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyes települések sajátosságait és az általános időbeli tendenciákat egyidejűleg figyelembe vegyék, így az összefüggések torzítatlanabbul mérhetők. Emellett a korábban leginkább a COVID által okozott extra halálesetek vizsgálatánál alkalmazott „excess over expectet” módszert is alkalmazták: megbecsülték, mennyi hulladék keletkezett volna járvány nélkül és ezt vetették össze a tényleges adatokkal.

Az eredmények alapján a szigorúbb járványügyi korlátozások időszakában – amelyet az oxfordi Stringency Index mér – mind a szelektív, mind a vegyes hulladék mennyisége növekedett. A modellek becslése szerint a járvány ideje alatt fejenként 6–24 kilogrammal keletkezett több hulladék a várt szinthez képest. A szelektív gyűjtés aránya azonban nem változott érdemben: a két hulladékáram nagyjából párhuzamosan nőtt. Másodlagos eredmény, hogy a hatás városméret szerint erősen szórt: a nagyvárosokban a pandémia idején fejenként akár 147 kg-gal is több hulladék keletkezett a falvakhoz képest, és ott nőtt legjobban a szelektív arány is.

A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat az ún. körkörös visszapattanó (rebound) hatás: aki rendszeresen szelektál, az úgy érezheti, hogy már megtette a dolgát a környezetért – és ez csökkenti a késztetést a hulladéktermelés visszafogására. Az adatok összhangban vannak azzal a feltételezéssel is, hogy az online vásárlás robbanásszerű növekedése – amely Magyarországon 2019 és 2022 között 35%-ról 61%-ra ugrott – tartósan emelte a csomagolási hulladék mennyiségét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a modell volumenben kapott eredményeit a rendelkezésre álló adatok minősége miatt érdemes némi fenntartással kezelni és inkább a tendenciákra érdemes fókuszálni. Az tehát, hogy növekszik a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, nem feltétlenül jelenti, hogy a fogyasztók környezettudatosabban viselkednek – amennyiben ezzel egyidejűleg a kommunális hulladék mennyisége is nő, úgy mindössze nagyobb terhelést kapnak az újrahasznosítást végző vállalatok és szervezetek, a gazdaság érdemben nem lesz fenntarthatóbb.

Az eredmények megkérdőjelezik azt a kommunikációs gyakorlatot, amely az újrahasznosítási arányt önálló sikermutatóként kezeli. Ha a szelektív gyűjtés bővülése nem jár együtt az összes hulladék csökkenésével, a mutató félrevezető képet adhat a tényleges környezeti teljesítményről. A kormányzati kommunikációnak ezt a különbséget expliciten meg kellene jelenítenie.

A városméret szerinti erős különbségek továbbá arra utalnak, hogy a jelenlegi, egységes hulladékdíj-struktúra nem ösztönöz hatékonyan: ahol jobb az infrastruktúra, ott több hulladék is keletkezik – nem kevesebb. A járványidőszak alatt tartóssá vált online vásárlási szokások és a csomagolási hulladék összekapcsolódása pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer szigorítása és az újracsomagolási kötelezettségek hatékonyabb érvényesítése nélkül a szelektív gyűjtés kapacitásbővítése önmagában nem elégséges. A kutatás emellett rámutat arra, hogy a valós idejű, településszintű hulladékadatok hiánya komolyan korlátozza a beavatkozások célzottságát. Egy egységes, digitális adatszolgáltatási rendszer bevezetése – amely a hulladékösszetételt és a szennyezési arányokat is tartalmazza – előfeltétele lenne az adaptív, bizonyítékalapú hulladékpolitikának.

A szerzőről: Ráti József a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója és oktatója. Kutatásaiban a háztartások viselkedését és a környezetpolitika kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a fogyasztási minták és a hulladékgazdálkodás összefüggéseire. Elérhetőség: Rati.Jozsef@uni-nke.hu

A cikk: Ráti, J., & Maró, Z. M. (2026). Recycling gains and material losses: A panel analysis of household waste trends in a decade of disruption. Environmental Development, 59, 101447.

Nyitókép forrása: dashu83 / depositphotos.com

Témakörök: gazdaság, hulladékgyűjtés, körforgásos gazdaság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT