Többségében a háztartási gépeknél találkozhatunk az A-tól G-ig terjedő színes skálával, ami egységes kommunikációt biztosít szerte az Európai Unióban az energetikai besorolás tekintetében. De miben segíti a fogyasztót ez a jelölés?
Számos európai uniós szakpolitikai területen kap hangsúlyos szerepet az energetika és az energiahatékonyság, legyen szó akár az épületekről, a szállítmányozásról vagy teljes egészében az energiapolitikáról. Ez a gondolkodás az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor az olajválság következtében mind a politika, mind a társadalom rákényszerült a hatékony energiaforrás felhasználásra. Ekkor adta ki az Európai Közösségek Tanácsa ajánlását a háztartási elektromos készülékek energiafogyasztásának feltüntetéséről. Ez a lakossági tájékoztató alapozta meg először az 1992-ben kialakított keretrendszert a kötelező címkézésről, majd az 1994-ben kialakított, napjainkban is használt skálát, viszont akkor még kizárólag a hűtő- és fagyasztógépek esetében. A szélesebb körű elektronikai termékekre történő kiterjesztés 2010-ben valósult meg.
Az eredeti címkézés szerint A-tól G-ig sorolják be a háztartási elektronikai cikkeket az alapján, hogy milyen az áramfogyasztásuk. A legjobbak a zöld színnel jelölt „A” kategóriába sorolhatók, a legrosszabbak pedig a piros színű „G” kategóriába kerülnek. Az energiahatékonyság fejlődésével egyre több készülék került az „A” kategóriába, ezért az EU 2020-ban bevezette az A+, A++, A+++ osztályokat. Ez azonban idővel bonyolulttá és nehezen értelmezhetővé vált a fogyasztók számára, ezért napjainkban újra visszatért a jelölés az eredeti besoroláshoz. Az új rendszerben szándékosan kevés termék kap „A” besorolást, hogy maradjon hely a jövőbeni technológiai fejlődésnek.
Emellett szigorodtak a mérési szabályok is, amelyek már nemcsak az energiahatékonyságra koncentrálnak, hanem a termékek javíthatóságára, tartósságára és újrahasznosíthatóságára is. Ezekről QR-kódokkal segítik a fogyasztót a tájékozódásban. Az energiacímke támogatja a vásárlót abban, hogy gyorsan összehasonlítsa a termékeket, megbecsülje a várható rezsiköltségeket, hosszú távon pénzt takarítson meg, tudatosabb és környezetbarát döntést hozzon. A témában legutóbbi Eurobarometer szerint a fogyasztók több mint 90%-a ismeri ezt a jelölést és a megkérdezettek majdnem 80%-a erre alapozza döntését.
Az energetikai címkézés fő céljai az energiafogyasztás csökkentése mellett a háztartási költségek mérséklése, a CO₂-kibocsátás csökkentése, a fenntartható fogyasztás ösztönzése, valamint az energiahatékony innováció támogatása. A rendszer hatását jól mutatja, hogy az EU primerenergia-felhasználása 2023-ban a becslések szerint mintegy 10%-kal csökkent a kapcsolódó intézkedéseknek köszönhetően. Az Európai Bizottság becslése szerint 2030-ra a fogyasztók számára átlagosan akár évi 470–730 euró megtakarítást jelenthet háztartásonként az, hogy háztartási gépeik kiválasztásánál fokozott figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra. A szabályozás nemcsak az energiafelhasználás csökkentéséhez járul hozzá, hanem a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez és az európai vállalatok innovációjának ösztönzéséhez is.
Nyitókép forrása: Elnur_ / depositphotos.com




