Az ágyú vagy vaj dilemma a közpénzek átcsoportosításának egy speciális esete, amely az elvileg negatív összegű védelmi kiadások és a jóléti kiadások közötti választásból ered. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Európa különböző térségeiben élesítette ezt a fiskális dilemmát.
A minap megjelent tanulmányunk első lépés egy többlépcsős kutatási folyamatban, ennek keretében a kiválasztott európai NATO- és EU-országok felkészültségét mérte meg klaszterelemzés módszerével a védelmi és jóléti kiadások közötti átcsoportosítás szempontjából. Az elemzés egyértelműen elhatárol öt klasztert, amelyek alapján megállapítható, hogy a háborúhoz gravitáló földrajzi helyzet már a 2022 előtti, alacsonyabb lángon égő konfliktus idején is erősítette a védelmi kiadások irányába történő átcsoportosítást. A fiskális mozgástér, amely az átcsoportosítás jóléti áldozatát tompítaná, a felkészültség szempontjából szintén fontos elhatároló tényezőnek mutatkozott.
A cikk Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos ágyú vagy vaj dilemma miatti jóléti áldozatra való felkészültségük alapján csoportosította az uniós tagországokat. Klaszteranalízissel tártuk fel, hogy az egyes országcsoportokra milyen mértékben jelent fenyegetettséget a háború az attól való földrajzi távolságuk alapján, mennyire felkészültek a védelmi kiadásaik szintje alapján, mennyire van szükségük a szociális kiadásokra az egyenlőtlenség mértéke alapján, és mekkora a fiskális mozgásterük a jóléti áldozat mérséklésére. A klaszterváltozók a következők voltak: a védelmi kiadások, a CDS-felárban kifejezett államháztartási kockázat, az adóékkel kifejezett fiskális mozgástér, a Gini-együttható, az Oroszországtól való távolság.
A jelenlegi kutatás az ágyú vagy vaj dilemma kiindulási helyzetére reflektált Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az EU összefüggésében. Az ágyú vagy vaj dilemma esetében, amikor a védelmi és a szociális kiadások közötti közvetlen átváltásról van szó, a nemzetközi szakirodalom egymásnak ellentmondó eredményei nem meggyőzők. Bár a közvetlen összefüggések elemzésének kudarca azt sejteti, hogy vannak olyan tényezők, amelyek tompítják a közkiadások védelmi és jóléti tételek közötti átcsoportosításával kapcsolatos jövedelemáldozatot. A klaszterelemzés eredménye azt a következtetést erősíti, hogy az önmagukat leginkább veszélyben érző (földrajzi értelemben Oroszországhoz közeli) balti, közép-európai és skandináv országokban van fiskális mozgástér a jóléti trade-off államadósságból és adóemelésből finanszírozott tompítására.
Mindezek alapján az a következtetés vetíthető előre, hogy a 2022 óta zajló háború árnyékában az orosz fenyegetettségnek leginkább kitett európai országok képesek bizonyos mértékű fiskális puffert alkalmazni adósságfinanszírozás vagy adóemelés révén, ami alternatívája lehet az ágyú vagy vaj típusú jóléti áldozattal járó átcsoportosításnak. A távolabb fekvő országok – leszámítva a mediterrán klasztert – még inkább élhetnek az adósságfinanszírozással. Az ágyú vagy vaj negatív átváltási költsége elsősorban a mediterrán, a balti, a kelet-balkáni országok és Görögország esetében várható. Így az eredményeink azokat a korábbi kutatási eredményeket igazolják, amelyek vegyes hatásokat mértek.
Több klaszter esetében csupán a közvetett és a késleltetett hatások feltételezhetők a fenti esetben. Ez egyben azt is sugallja, hogy az államadósság kibocsátására rendelkezésre álló költségvetési mozgástér segítheti a nemzeti kormányokat a hadseregre fordított állami kiadások növelésében, továbbá a lakosság szociális támogatására fordított kiadások fenntartásában. Más szóval, a rendezett államháztartás semmissé teheti az ágyú vagy vaj közötti áldozatot.
Nyitókép: congerdesign képe a Pixabay-en.
