Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Szikora Tamás

A Facebook (is) nemet mondott a politikai hirdetésekre

A rendelet által elvárt kötelezettségek aránytalan terhet rónak a platformra.

Szikora Tamás 2025.09.08.
Tóth Bettina

Félig sikeres felkészülés az őszi klímatárgyalásokra

A júniusban tartott klímatárgyalások a Brazíliában megrendezendő COP30 előkészítését célozták.

Tóth Bettina 2025.09.05.
Kalas Vivien

Hogyan látják az Európai Unió jövőjét a polgárok?

A magyar válaszadók az élelmezésbiztonság ügyét nevezték meg fontos közösségi feladatnak.

Kalas Vivien 2025.09.04.
Taraczközi Anna

Egy év a Draghi-jelentés után: merre tart az európai versenyképesség?

A Draghi-jelentés felrázta az európai döntéshozókat.

Taraczközi Anna 2025.09.03.
Máthé Réka Zsuzsánna

Kína, Oroszország és India egyre szorosabb szövetsége

Megrendezték a Shanghai Együttműködési Szervezet 25. csúcstalálkozóját, amelynek eredményei hosszú távon érintik az EU-t.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.09.02.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Pató Viktória Lilla
Pató Viktória Lilla
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2025.09.08.
  • 2025.09.08.

Szakpolitikai válaszok a lakhatási válságra

Otthon Start és az uniós kohéziós politika

Magyarországon az Otthon Start támogatás új irányt adott a lakhatásról való gondolkodásnak, sokak számára vált elérhetővé a saját tulajdonú ingatlan megszerzése. Ez egy a lakhatási válságra adható szakpolitikai döntések közül. A jelen cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan áll ehhez a kérdéshez az Európai Unió, egyáltalán beszélhetünk-e uniós lakáspolitikáról.

A lakhatás klasszikusan tagállami hatáskörbe tartozik. Az EU csak kiegészítő, támogató szerepet játszik: finanszírozással, ajánlásokkal, szakmai koordinációval. Ugyanakkor a második Von der Leyen-Bizottság már magas politikai prioritásként kezeli a lakhatási válságot. Ennek egyik jele, hogy létrehozták az energia és lakhatási portfóliót, élén a dán biztos, Dan Jørgensen-nel. A személy kiválasztása nem lehet a véletlen műve, Dánia ugyanis kiemelkedően teljesít a lakhatási mutatókban – a 2015–2023 közötti lakásár-emelkedés csupán 37% volt, a fiatalok átlagosan 22 éves koruk előtt elhagyják a szülői otthont.

Forrás: Age of leaving the parental home (2024)

A lakhatási adatok erős észak–dél megosztottságot mutatnak. Míg Észak-Európában mérsékelt volt a lakásárak növekedése, addig Dél- és Kelet-Európában sok helyen megduplázódtak az árak. Hasonló különbségek mutatkoznak a fiatalok szülői házból való kiköltözésének életkorában: északon már az egyetemi évek alatt, délen sokszor 30 éves kor felett történik meg.

Riasztó uniós trendek

Az Eurostat adatai szerint 2023-ban a vidéki háztartások 7%-a, a városi háztartások 10,6%-a költötte jövedelme több mint 40%-át lakhatásra. Az EU-országokban az elmúlt években, 2015 és 2023 között átlagosan 48%-kal emelkedtek a lakásárak – ez főként a magasabb építési költségek, a megemelkedett kamatlábak, a kínálat szűkülése és a spekulatív ingatlanvásárlások következménye. Magyarországon ez a növekedés 173% volt – a legmagasabb az Unióban –, míg Finnországban mindössze 5%, a legalacsonyabb érték. Az ingatlanbérlés sem maradt ki a trendből: 2010 és 2022 között 18%-os növekedés volt tapasztalható.

Forrás: Európai Parlament, lakásárak emelkedése (2024) 

Az uniós politikai válasz

Von der Leyen elnök 2025. szeptember 10-én tartja meg éves beszédét az Európai Parlamentben. A szeptember 5-én publikált bizottsági éves teljesítmény összefoglaló szerint a lakhatási válság kezelése az infláció, a megélhetési költségek és az energiaárak mellett a bevezetőben kiemelt európai polgári szükségletként szerepel.

Az Európai Bizottság létrehozta a Lakhatási Munkacsoportot, amely egy európai megfizethető lakhatási tervet dolgoz ki. Ez a strukturális problémák kezelésére és a köz- és magánberuházások ösztönzésére összpontosít. A helyzetet több adat is szemlélteti:

  • 2015 óta több mint 20%-kal csökkent az új lakóépületekre kiadott engedélyek száma
  • a nagyvárosi bérleti díjak 2014 és 2023 között akár 48%-kal is emelkedtek
  • a reálértéken számított lakóépület-beruházások 2022 és 2024 között 6%-kal csökkentek
  • az EU népességének 17%-a túlzsúfolt lakásban él
  • a hajléktalanság minden tagállamot érint és növekvő tendenciát mutat

Kohéziós politika és lakhatás

A kohéziós politika továbbra is az EU egyik legerősebb eszköze. A 2025-ös félidős bizottsági felülvizsgálat után a tagállamok átprogramozhatják forrásaikat, és azokat olyan új prioritásokra fordíthatják, mint Európa versenyképessége, a védelem, a lakhatás megfizethetősége, a vízhez való alkalmazkodás vagy az energiatranzíció. A jelentés külön kiemeli, hogy az ERFA, a Kohéziós Alap és a Just Transition Fund szabályainak módosításával kell biztosítani célzott beruházási támogatást a lakhatási krízis mérséklésére. Raffaele Fitto, kohézióért és reformokért felelős alelnök februárban megerősítette: az EU eddig 7,5 milliárd eurót irányzott elő lakhatásra a kohéziós forrásokból, amely a nemzeti társfinanszírozással 10,5 milliárdra emelkedik. Ezek főként energiahatékonysági fejlesztésekre és szociális bérlakás-projektekre mennek.

Emellett az Európai Parlament 2024-ben létrehozta a Lakhatási Válság Különbizottságot, amely egy éven át dolgozik konkrét javaslatokon arra, hogyan kezelje az EU a lakhatással kapcsolatos problémákat. 

A REGI bizottság jelentése

További parlamenti beavatkozásként a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) által előterjesztett, jelenleg szavazás alatt álló, a kohéziós politika beruházásainak szerepéről a jelenlegi lakhatási válság kezelésében című jelentés (A-10-2025-0139) több kulcspontot is rögzít. Elsősorban hangsúlyozza, hogy a lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelynek biztosítása minden szakpolitika kiindulópontja kell legyen. Az elmúlt évek adatai riasztó tendenciákat mutatnak: 2015 és 2023 között az EU-országokban átlagosan 48%-kal emelkedtek a lakásárak, miközben 2023-ban a városi háztartások 10,6%-a, a vidéki háztartások 7%-a költötte jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra. A jelentés szerint a kohéziós politika szabályait – különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és a Just Transition Fund esetében – módosítani kell annak érdekében, hogy célzott beruházások támogathassák a lakhatási válság mérséklését. Emellett kiemeli, hogy a 2027 utáni költségvetésbe be kell építeni olyan feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a támogatott lakások hosszú távon is a közösségi lakásállomány részét képezzék. Fontos cél továbbá a spekuláció visszaszorítása és a bérlők védelme, különösen a feszes piacokon. Végül a Bizottságnak olyan iránymutatást kell kidolgoznia, amely garantálja, hogy minden uniós szakpolitika hozzájáruljon a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítéséhez.

Az uniós kohéziós politika félidős felülvizsgálata során a dán elnökség alatt a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói 2025 júliusában előzetes politikai megállapodást értek el arról, hogy a forrásokat rugalmasabban lehessen a jelenlegi és új kihívásokra fordítani. A változtatások célja, hogy a kohéziós alapok – az ERFA, a Kohéziós Alap, a Just Transition Fund és az ESF+ – szabályrendszere jobban igazodjon a megváltozott gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezethez.

A felülvizsgálat során a Bizottság javaslataival összhangban lévő új prioritások is a kohéziós politika fókuszába kerültek: a védelem és biztonság, a versenyképesség erősítése, a dekarbonizáció és energiatranszíció, az elérhető és szociális lakhatás, a vízhez való biztonságos hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás, valamint a keleti határ menti régiók támogatása.

A megállapodás értelmében a tagállamok számára nagyobb rugalmasságot és pénzügyi ösztönzőket biztosítanak, hogy gyorsabban mozgósíthassák forrásaikat ezekre az új prioritásokra. Azok a programok, amelyek forrásaik legalább 15%-át ezekre a területekre fordítják, többlet-előfinanszírozásban és a jogosultsági időszak meghosszabbításában részesülnek.

A kohéziós politika így a jövőben nemcsak a hagyományos területi felzárkózást, hanem a lakhatási válság kezelését, a zöld átállást és a biztonságpolitikai alkalmazkodást is célzottan támogatja.

Mindebből látszik, hogy noha tagállami hatáskörbe tartozik, a lakhatási válság ma már nem pusztán tagállami ügy, hanem uniós szintű társadalmi kihívás is. Bár a hatáskörök korlátozottak, a Bizottság és a Parlament egyre hangsúlyosabban építi be a lakhatást a kohéziós politikába, az MFF jövőbeli tervezésébe, és új szakpolitikai eszközöket keres. A cél: megfizethető, fenntartható és biztonságos lakhatás biztosítása.

Nyitókép forrása: Stuart Mitchell/Flickr

Témakörök: Európai Unió, gazdaság, lakás, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT