Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Sarnyai Tibor
Sarnyai Tibor
újságíró
  • 2025.02.07.
  • 2025.02.07.
Magazin / Előadó

Nagyhatalmak fókuszában: Grönland és a Sarkvidék

A közéleti érdeklődés fókuszába került az új amerikai elnök, Donald Trump kijelentései kapcsán az elmúlt hetekben Grönland és a Sarkvidék kérdése, ahol a zord természeti körülmények miatt elsődlegesen ma is minden a puszta túlélésről szól. A témát szakértők vitatták meg az egyetemen.

A Rubicon-estek sorozatban kezdeményezett „Grönland és a Sarkvidék: történeti, geopolitikai áttekintés” címmel nyilvános eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kara (NITK) és a Rubicon Intézet február 6-án, a Szent László Kápolnában. A beszélgetést Nánay Mihály, az NKE NITK tanárképzésért felelős rektori megbízottja, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa moderálta, az esemény meghívott vendége pedig Szilvási Simon, az NKE Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza volt.

Grönland a történelem színpadán

Elsőként arról esett szó, hogy a sarkvidéki területet a normannok, azaz a vikingek fedezték fel az emberiségnek. Az Izland és a Grönland közötti tengerrész egyébként az Atlanti-óceán egyik legnehezebben hajózható területe, emellett Grönland délkeleti részének időjárása rendkívül zord, hideg és szeles. A területet említő első írásos emlékek a 900-as évek elejéről származnak. A vikingek kalandozását két elem motiválta, egyfelől a viking őshaza területének gazdasági bővülése, másfelől a gyakori területi konfliktusok, amelyek végül száműzetéssel jártak. Az első telepeket Vörös Erik hozta létre. Már itt kiderült, hogy a túlélés záloga az őslakos inuitokkal való együttműködés. Szó esett arról is, miért zöld föld a terület neve – akkoriban ugyanis az enyhébb időjárás idején lehetett árpát termeszteni néhány helyen. Később, az úgynevezett Kis jégkorszak, illetőleg a grönlandi szárazság idején a viking telepek elhaltak. A területet végül a dán királyság kolonizálta.

A földrajzi felfedezések kora

A két sarkvidék sokáig fehér foltnak számított a térképen, így az újkorban megkezdődött a nagyhatalmak között a területszerző versenyfutás. Nagyon sokáig kérdés volt, van-e egyáltalán szárazföld a területen a jég alatt. Csak az 1950-es évek végén, atom tengeralattjáróval lehetett véglegesen bizonyítani, hogy nincs szárazföld az Északi-sarkvidék alatt. A tengerfelszínen hajóval a sarkpontot a hetvenes években a Lenin jégtörő érte el először. Máig vitatott, ki érte el először az Északi-sarkot: Robert Peary vagy Frederick Albert Cook. A kutatócsoportok komoly veszteségeket szenvedtek, az utak gyakran évekig eltartottak. Sok expedíció csak azért indult, hogy a túlélőket vagy legalább a feljegyzéseiket megkeressék.

A skandináv, brit, amerikai és orosz felfedezőket maga a felfedezés öröme, de az Európából Ázsiába vezető rövidebb út megtalálása vagy épp a bálnavadászat haszna kecsegtette. Ilyen expedíciót vezetett az északkeleti átjáró megtalálása érdekében az Osztrák–Magyar Monarchia is német segítséggel, mégpedig magyar résztvevővel, dr. Kepes Gyula hajóorvossal. A Tegetthoff gőzösön az orvoslás mellett feladata volt a terület flórájának és faunájának a feltérképezése is. Az ő érdeme, hogy az elinduló 24 emberből végül 23 hazatért.

A megvásárolt föld

Nánay Mihály kitért arra is, hogy területek adásvételére már van történelmi példa: a krími háború után adta el 1867-ben az orosz cár Alaszkát az amerikaiaknak – az USA közvéleményének nyomása ellenére – 2,7 millió dollárért, azaz mostani értéken 200 millió dollár körüli összegért. Szilvási Simon kiemelte, az eladásnak nem gazdasági, hanem biztonsági célja volt, hisz a terület katonailag védtelen Kanada irányából. Ekkor még a föld gáz-, olaj- és aranykincse nem volt köztudott. Alaszka ugyanakkor nem lett egyből amerikai állam, sőt katonai igazgatás alá került, végül igen komoly lobbira volt szükség a hidegháborúban is, hogy valódi állammá váljék.

Sarkvidék a nagyhatalmak fókuszában

A II. világháború idején komoly aggodalmat okozott, hogy a dán felségterületnek számító Izlandot és Grönlandot a német csapatok elfoglalják. Ugyanis az amerikai kontinensről 1944-től Murmanszkba, az egyetlen orosz jégmentes kikötőbe érkező szállítmányok útjába esett. A fegyvert és élelmiszert szállító expedíciók folyamatos német támadás alatt álltak. Az is kiderült, hogy az Északi-sarkkörön túl minden a túlélésről szól, a többi csak másodlagos. Maguk a körülmények jóval több áldozatot szedtek, mint a tűzharcok. A puszta túlélés biztosítása ma is jelentős pluszköltséget jelent.

Később, a hidegháborúban az USA komolyan foglalkozott a Szovjetunió jelentette veszéllyel a sarkvidéken. Alaszka és Kanada északi részein, illetve Grönlandon rakétatámadást előrejelző rendszereket építettek ki. Számos más projekt is indult, ám kiderült, a jégre, a jégbe építkezni nem túl bölcs dolog.

A globális Sarkvidék

A terület nemzetközi jellegét először az utolsó szovjet főtitkár, Gorbacsov vetette fel a kilencvenes évek legelején. Megjelent a gondolat, hogy a hidegháború után e területek használatában már ne csak hét–nyolc ország legyen érintett. Ottawában létrejött az Északi-sarkvidéki Tanács 1996-ban, amely a globális együttműködést tűzte ki célul a Sarkvidék problémáinak megoldásában, teljesen különválasztva minden más konfliktustól. A tanács állandó tagjává váltak az őslakosok is, akinek körülbelül fele orosz, másik fele pedig inuit, eszkimó stb.

A klímaváltozás az utóbbi évtizedekben megváltoztatta a terület jellegét, egyre vékonyabb a sarki jégréteg vastagsága. 2017-ben sikerült először nem erre felkészített utasszállítóval, egyedül áthajózni az Északnyugati átjárón. Ezt azt is jelenti, hogy jobban hozzáférhetővé vált e terület, így egyre több nemzet erősítette meg jelenlétét a sarkvidéken. Az Északi-sarkvidéki Tanács 2022-ig többé-kevésbé jól működött, azonban ekkor befagyott a viszonya Oroszországgal.

Mi történik ma?

Az Északi-sarkvidék jobban hozzáférhető részei nemzetállamok fennhatósága alatt állnak, ám a többi terület engedélyek és díjak nélküli nemzetközi víznek számít, ráadásul használatuk 10–12 nappal rövidebb utat jelent, mint a többi tengeri ösvény. Így a nem sarkvidéki országok, azaz például Kína, India számára is rendkívül vonzó a kereskedelmi útvonalak diverzifikálására, a Szuezi-csatorna tehermentesítésére. Másik kiemelt cél a tudományos kutatás, illetve az ottani természeti erőforrások kitermelése. A Jeges-tenger 4000 méter mély – az egyelőre kétes mennyiségű nyersanyag kitermelésére kevés országnak van megfelelő technológiája, a megtérülés pedig, akár a hajózásról, akár a nyersanyag-kitermelésről van szó, rendkívül kérdéses. Ugyanakkor ezeket a gondolatokat még egyetlen állam sem adta fel teljesen. Az USA ebben a nemzetközi együttműködésben kicsit lemaradt, valószínűleg Trump elnöksége alatt e területen lesz előrelépés, illetőleg megtörténhet Grönland nagyobb fokú bevonása az amerikai biztonsági tervekbe, ahol nagyon komolyan veszik Kína szerepét. Így az amerikai jelenlét nem feltétlenül jelent fenyegetést Grönlandra és a Sarkvidékre, sokkal inkább lehet a béke záloga. A felmerülő területi vitákat egyébként elsősorban a nemzetközi tengerjog szabályozza, azaz a területszerzés nem mehet bemondásra, komoly tudományos kutatásnak kell megelőznie. A kérdéses ügyekben a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság ad ki végül ajánlást, majd az érintett államoknak kell szerződéssel lezárniuk a vitát. Bár ez lassú folyamat, a nemzetközi jog betartása mégis fontos, hiszen ezzel minimális esélye marad a katonai konfliktusnak.

Nyitókép: „Sohasem hátrálunk” Az osztrák–magyar expedíció válságos helyzete. Julius von Payer festménye, forrás: Wikipédia

Témakörök: Északi-sark, Grönland, jog, kereskedelem, sarkvidék, történelem
HORIZONTOK BLOG

Harc Erdély városaiért

Mit kell érteni a „nemzetiesítés” alatt?

MESSZELÁTÓ BLOG

Netanjáhút meghívni nem kell félnetek jó lesz?

Az ICC elfogatóparancsának vegyes a nemzetközi megítélése.

HORIZONTOK BLOG

Sivatag a Duna mentén

Immár 150 éves az Alföldről szóló vita.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT