Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Csepeli Réka

Francia jelentés az iszlamizmus beszivárgásáról

„A köztársasági eszme az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnyékában.”

Csepeli Réka 2025.06.11.
Nyirkos Tamás

Hány istent bír el a politika?

Ragnar Bergem új kötete a monoteizmus és a politika összefüggéséről. Recenzió.

Nyirkos Tamás 2025.06.03.
Matuz János

A méret igenis számít! A szuverenitásban is

Drámai mértékben csökken az államok szuverenitása a XXI. században.

Matuz János 2025.06.03.
Mernyei Ákos Péter

„Verba volant, scripta manent?”

Ítéletet hozott az EU Törvényszéke Ursula von der Leyen rejtélyesen eltűnt SMS-ei ügyében.

Mernyei Ákos Péter 2025.05.29.
Zsivity Tímea

Dayton árnyékában

Szuverenitás, szankciók, stratégiai ásványkincsek.

Zsivity Tímea 2025.05.28.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Pongrácz Alex
Pongrácz Alex
adjunktus, NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék
  • 2021.04.22.
  • 2021.04.22.

Gondolatok a Föld napján

„Nincs szomorúbb látvány, mint a mohó törekvés a feltétlen felé, ebben a mindenképpen feltételes világunkban.”

(Goethe)

„Az ember fáj a földnek.”

Pontosan 175 esztendő telt el azóta, hogy Vörösmarty Mihály papírra vetette e paradigmatikus szavakat, amelyek azóta sem veszítettek az aktualitásukból. A föld és az ember kétes értékű nexusának vizsgálatakor azonban ennél jóval „archaikusabb” forrásokkal is találkozhatunk (még ha ekkoriban kevéssé is fájt az ember tevékenysége a földnek): Szophoklész Antigonéjának kardalában például arról olvashatunk, hogy az ember miként zaklatja Gaiát, a magasztos istennőt,

„a meg-megújulót/ Évről évre az imbolygó ekevassal, / Fölszántva lovával a földet.”

(Szophoklész, 1971, 50.)

Az ember valóban kitartóan munkálkodott azon, hogy elszakítsa lelkét a Földtől, amellyel – legalábbis a jungi interpretáció szerint – eredendően függőségi viszonyban állott – vagy amelyhez legalábbis egyfajta vallásos jellegű tisztelet kötötte. Carl Gustav Jung szerint azáltal, hogy az ember a Föld meghódítójává kíván(t) válni, eltávolodott az őt a Földhöz kötő tudattalan lelki kapocstól, ezáltal pedig a történeti meghatározottságától is, ami végül óhatatlanul gyökértelenséghez vezet.

„Ez a veszély fenyegeti [az] idegen földek meghódítóját, de magát az egyént is, ha valamilyen -izmus előidézte egyoldalúság következtében elveszíti az összefüggést lényének (…) földszerű ősokával” – figyelmeztetett.

(Jung, 1990, 118., 141.)

A nyugati világképet Francis Bacon tevékenységétől kezdődően hosszú évszázadokon keresztül uralta a racionalizmus – utólag panglossinak bizonyuló – optimista légköre, amely – a végtelen fejlődés dogmájának megfelelően – azt hirdette, hogy a természet az ember igájába hajtható és legyőzhető (spengleri megfogalmazásban: „kínpaddal, emelőkkel, csavarokkal kínvallatható”), azaz a véletlen megbéklyózható. (Strauss, 1964, 7., 16.; Spengler, 1936, 66.) A kozmikus rendbe való erőszakos betörés, a természet emberi civilizálódással párhuzamosan végbemenő „megerőszakolása” (Jonas, 2005, 27.) annak is betudható, hogy nem sikerült olyan etikai követelményrendszert kidolgozni, amely

„az embernek a földhöz, valamint az azon termesztett növényekhez és ott tenyésztett állatokhoz való kapcsolatát szabályozná. A föld éppen úgy, mint annak idején Odüsszeusz rabszolgahölgyei, még mindig tulajdon tárgyát képezi. A földhöz való kapcsolat még mindig szigorúan üzleti jellegű, amiből kötelezettségek nem, csak privilégiumok fakadnak.”

(Leopold, 2020, 129-130.)

A 19. század végétől kibontakozó válságirodalom szerint a racionalitás hegemóniára törése azt eredményezte, hogy a tudomány

„elkerülhetetlenül a természet és [az] embertársaink feletti uralom eszközévé vált”, az állandó haszonszerzésre és a természet kizsákmányolására irányuló megközelítés pedig elvágta az utat az „életnek formát adni képes hagyományos, mitikus és vallási” lehetőségektől.

(Doorman, 2006, 131.)

A korunkra teljességgel akuttá vált ökológiai válságnak mélyre nyúló erkölcsi gyökerei és implikációi vannak, s miközben a környezet válságával egyre többen jönnek tisztába, sajnos csak kevesek számára ismertek Konrad Lorenznek az „ember voltunk hanyatlásáról” szóló gondolatai. (Lorenz, 2002).

E hanyatlás – a baljós árnyak megjelenését követően – az ipari forradalommal kezdett felgyorsulni. Az ember az ipari forradalmakat megelőzően is megpróbált beavatkozni a természet működésébe, azonban az ehhez szükséges tudományos apparátus hiánya miatt ezek a kísérletek alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy megzavarják a természet állandó egyensúlyát. (Ugyan a természet leigázásának gondolata és a végtelen fejlődésbe vetett hit eshetősége már egyes antik gondolkodók előtt sem volt teljességgel ismeretlen, azonban annak természet- és emberellensége, jobban mondva az emberiségre nézve romboló volta miatt elvetették azt. (Strauss, 2013, 178.)

Még Friedrich Ratzel számára is evidenciaként hatott, hogy

„A természet állandó, a népek sorsa változó, és a történet lelkes pillanataiban szinte lerázza a természet nyűgét, de sohase szabadulhat tőle végképpen, mert benne gyökerezik.”

(Ratzel, 1887, 48.)

A racionalista-felvilágosult technikai-tudományos megközelítésből (is) kisarjadó ipari forradalom azonban végül sikerre vitte e projektet, s a fejlett Nyugaton a kultúra mellett az ipar, a közlekedési hálózat, a nagy népsűrűség és a nagyváros bűvöletébe kerítette az embereket. Ezzel egyúttal el is nyomta a társadalom széles rétegjei számára pozitív magatartásmintát kínálni tudó, a természetet nem kirabolni, pusztán csak megváltoztatni, baráttá tenni kívánó, a földet anyafölddé változtató parasztságot. (Moeller van der Bruck, 1919, 101., Spengler, 1995, 125.) A természet a legtöbbször már csak a nagyvárosok mesterséges világának ellentéteként jelenik meg előttünk, persze korántsem a romantikusok természetet idealizáló attitűdjének értelmében; a technológia világa ugyanis sokak szemében pusztán a „vad, barbár”, a civilizáció (állítólagos) jótékony hatásaitól mentes természet antitézisével egyenértékű. (Schmitt, 1923, 14.) Azáltal, hogy az ember végül „meg tudta zabolázni” az emberi behatásoktól korábban lényegében mentes természetet, kiszolgáltatottá tette magát azzal a mesterséges, művi környezettel szemben, amelyet a technológiai fejlesztések folyamán hívott életre.

Az emberi cselekvés természete, a fentebb ismertetett fejleményeknek köszönhetően, alapvető változásokon esett át. E változás léptékének illusztrálására legyen elég annyit felidézni, hogy az ember a természetet károsító tevékenysége nyomán még egy róla elnevezett korszakkal is „megajándékozta” a földtörténetet: az ezredfordulón került bevezetésre ugyanis az antropocén kifejezése. (Crutzen-Stoermer, 2000). A technológia kultusza, a gazdasági szabadság korlátlanságába vetett hit, az egyéni önzésből kiinduló verseny-elv normatív rangra emelése, a homo oeconomicus eszményítése, a „feltétlen felé való mohó törekvés”, a „hivalkodó fogyasztás”, a túlzsúfoltság, a globalizáció, valamint a bolygó népességének nagyarányú növekedése okán (is) megnövekedett fogyasztói igények miatt a klíma- és ökológiai katasztrófa fenyegető veszéllyé vált. Evidens lenne tehát, hogy miután az emberi cselekvés hatóköre már a bioszféra egészére kiterjed, az emberi felelősség mértékének is drasztikusan mértékben meg kellene növekednie – legalábbis elviekben. Aldo Leopold szerint e téren csak az kecsegtetne eredményekkel, ha az etika közösségi tartományát és határait végre sikerülne kiterjeszteni a termőföldre, a vizekre, a növényekre és az állatokra is. Leopold világosan deklarálja a földetika misszióját:

„A földetika természetesen nem akadályozhatja meg ezeknek az »erőforrásoknak« a megváltoztatását, kezelését és használatát, de megalapozza a továbbélésük jogát, és legalábbis néhány helyen, a természeti állapot folyamatos megőrzését. Másként megfogalmazva: a földetika megváltoztatja a homo sapiens szerepét, aki hódítóból a föld egyszerű tagjává és állampolgárává válik.”

(Leopold, 2020, 131.)

E finomhangolás nem teszi teljesen zárójelbe az ember részéről óhatatlanul is felmerülő gazdasági aspektusokat sem; Leopold olvasatában sokkal inkább arról van szó, hogy

„Minden kérdést annak fényében kell megvizsgálni, hogy mi az, ami etikai és esztétikai értelemben helyes, gazdasági értelemben pedig célszerű. A dolgok akkor helyénvalóak, ha segítenek megőrizni a természetes környezet integritását, stabilitását és szépségét. Helytelennek pedig akkor minősülnek, ha más egyéb hatásai vannak.”

(Leopold, 2020, 141.)

Úgy vélem, hogy teljes mértékben elfogadható és támogatható az a felvetés, miszerint gyökeresen változtatni szükséges a természeti környezettel szembeni viselkedésünket szabályozó normákon: szakítani kell a materialista felfogás piedesztálra emelésével, valamint a fogyasztói kultúra fetisizálásával; fel kell hagyni azzal a szemlélettel, amely állandóan azt szajkózza, hogy az embernek uralkodnia kell a természeten – hiszen az ember nem lehet a természet ura, legfeljebb csak polgára. Ha ezzel a gondolattal azonosulunk, akkor eleget tehetünk a Klebelsberg Kuno nyolc évtizedes intelmében foglaltaknak:

„A természet örök erői csodát művelnek, csak az ember botorul ne hátráltassa áldást hozó munkáikat.”

(Klebelsberg, 1931, 158.)

Irodalom

Crutzen, Paul J. – Stoermer, Eugene F.: The „Anthropocene”. In Global Change Newsletter, No. 41. (2000), 17-18.

Doorman, Maarten: A romantikus rend. Ford.: Balogh Tamás, Fenyves Miklós. Typotex Kiadó, Budapest, 2006.

Jonas, Hans: Az emberi cselekvés megváltozott természete. Ford.: Györffy Miklós. In Lányi András – Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L’Harmattan, Budapest, 2005.

Jung, Carl Gustav: Föld és lélek. Ford.: Boda László. In Hamvas Béla (szerk.): Európai műhely. I. kötet. Baranya Megyei Könyvtár – Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, 1990.

Klebelsberg Kunó: Világválságban. Athenaeum Irodalmi Nyomdai Rt. kiadása, Budapest, 1931.

Leopold, Aldo: Földetika. Ford.: Sándor Lénárd. In Kommentár, 2020/1. szám.

Lorenz, Konrad: Ember voltunk hanyatlása. Ford.: ifj. Kőrös László. Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002.

Moeller van der Bruck, Arthur: Das Recht der jungen Völker. R. Piper & Co. Verlag, München, 1919.

Ratzel Frigyes: A föld és az ember. Anthropo-geographia vagy a földrajz történeti alkalmazásának alapvonalai. Ford.: Simonyi Jenő. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1887.

Schmitt, Carl: Römischer Katholicizmus und politische Form. Hellerau, Jakob Hegner, 1923.

Spengler, Oswald: A Nyugat alkonya. Második kötet. Ford.: Simon Ferenc. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1995.

Spengler, Oswald: Ember és gép. Ford.: Sz. Mátray Sándor. Danubia Könyvkiadó, Budapest, 1936.

Strauss, Leo: On Tyranny. The University of Chicago Press, Chicago – London, 2013.

Strauss, Leo: The City and Man. The University of Chicago Press, Chicago – London, 1964.

Szophoklész: Antigoné. Ford.: Trencsényi-Waldapfel Imre. In Görög drámák. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1971.

Témakörök: bolygó, Föld Napja, környezetvédelem, történelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT