Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Magazin: Műhely
Picture of Kovács Lilla
Kovács Lilla
főszerkesztő
  • 2025.11.04.
  • 2025.11.04.
Magazin / Műhely

Melyek a jelenlegi pénzügyi rendszer hibái?

S miképpen lehetne azokat kezelni? Előadás egy új pénzügyi rendszer alapjairól.

A Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék szervezésében került sor november 4-én A jelenlegi pénzügyi rendszer hibái és a Nemzeti Pénz reformlehetőségei című előadásra. A rendezvény egy többrészes, Szabó Gergely: Nemzeti Pénz című könyvére épülő eseménysorozat része. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a jelenlegi pénzügyi rendszerben rejlő instabilitásokra és kockázatokra; illetve megoldási javaslatokat tegyen azok kezelésre.

A sorozat korábbi előadásairól ITT, ITT és ITT olvashatnak.

E beszélgetés keretében a fő fókusz ezúttal a jelenlegi pénzügyi rendszert védő, sok esetben félrevezető axiómákra és káros jogszabályokra került. A jelenlegi pénzügyi rendszer működését számos, a pénzteremtési feltételeket lefektető jogszabály biztosítja, ezeket ismertette Szabó Gergely.

Átrendezések, átcsoportosítások

Az egyik ilyen lehetőség az érdemtelen pénzátrendezés, pénzátcsoportosítás, erre több példát is mondott az előadó. Az egyik a banki kamatkülönbözet: míg az eszközoldalon a jegybankpénz és az államkötvény kamatozik, a forrásoldali elemek nem. E különbség nyereség formájában jelenik meg, ily módon 1500 milliárd forintot nyer évente a bankrendszer – kockázatvállalás nélkül.

Szó esett e kontextusban a banki jelzáloghitelezésről is: ebben az esetben a pénzintézetek folyamatgazdák: elkérik a hitelfelvevők adatait, az állam által megszabott feltételrendszer alapján ítélik meg a hitelt, fedezet jellemzően a hitelfelvevő ingatlana. Havonta levonja a bank a törlesztőrészleteket, ami a bank nyereségeként jelenik meg. „Leegyszerűsítve annyi történik, hogy átpakolja a pénzt a kamatokkal a bank a hitelfelvevőktől a saját számlájára” – fogalmazott Szabó Gergely.

Az államadósság kamatai is e kategóriába sorolhatók. Tavaly a hazai költségvetésben 4000 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Túl sokat költött az állam szociális kiadásokra vagy fejlesztésekre? Vagy a kamatok állnak a háttérben? – tette fel a kérdést Szabó Gergely. Nos, a válasz az, hogy a teljes összeget a kamatkiadások tették ki.

Tartalékolás

Ami a devizatartalékokat illeti, az, hogy mit tartalékol egy ország, azt a legerősebb kereskedelmi partnerség határozza meg, és az, hogy melyik ország érdekszférájába tartozik. Afrika és Dél-Amerika nagy részét, illetve Ázsiának szintén egy részét például Amerika uralja. A volt francia gyarmatok eurót tartalékolnak, főképp francia államkötvény formájában. Közép-Kelet-Európában szintén eurótartalék van, a volt koronagyarmatok, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Dél-Afrika pedig az angol fontot tartalékolják.

A hazai a jegybanknak tavaly 20 milliárd forintnyi devizatartaléka volt, ennek negyede aranyban, a fennmaradó rész 2 százalékon kamatozott. A kamatokon összesen 1000 milliárd forint veszteség keletkezett, amely a 8 százalékos fizetett, és a 2 százalékos kapott kamatok különbözetéből állt össze. Ez a GDP-nek több mint az 1%-a. Egy főre 100 ezer forintnyi veszteség, ez a bankok számára nyereségként jelenik meg.

Adósságok

Az előadás második felében a pénzügyi rendszer azon hibáiról esett szó, amelyek abból adódnak, hogy a pénzteremtés és az eladósodás összekapcsolódnak: egyre nagyobb mértékű eladósodásra van szükség ahhoz, hogy legyen elég pénz a gazdaságban. Ha megtorpan az eladósodás, akkor gazdasági válság alakul ki. Ha pedig nagyon belelendül az eladósodás, akkor túl nagy lesz a pénzmennyiség növekedés, ami majd egyszer magas inflációt eredményez. És ugyanennek az éremnek a másik oldala az, hogy viszonylag gyors ütemben mennek fel a lakásárak, részvényárak, így akinek már van eszköze, az jól jár, az újonnan érkezők számára pedig nagyon drágává válik minden.

A jelenlegi intézményrendszerben az egyik nehézség az átmenet az új rendszerbe, amely vélhetőleg komoly turbulenciát okozhat. Emellett a bankok őrzik azokat a megtakarításokat, és számlapénzeket, amik a gazdaság vérkeringését jelentik, ezért óvatosan és nagyon tudatosan lehet csak hozzányúlni ehhez a rendszerhez.

A jelenlegi egy nagyon-nagyon bonyolult rendszer, amit érdemben csak néhány embert lát át, mégis, hogyha bármi gond van, akkor a társadalom kénytelen kimenteni ezeket a bankokat, mert különben leáll az egész gazdaság – hívta fel a figyelmet Szabó Gergely.

Költségek

Az utolsóként említett hiba a pénzhasználat magas költsége volt. A banki számlavezetés, bankkártya használat, terminál használat ma viszonylag drága. „Gyakorlatilag úgy néz ki a mai pénzügyi infrastruktúra, mintha lenne egymás mellett tíz úthálózat, és mindegyik út tulajdonosa magas útdíjakat szedne az útért, ahelyett, hogy az állam építene egy utat, amit aztán mindenki ingyen használhat” – illusztrálta a helyzetet az előadó. Nyilván lehet amellett érvelni, hogy nem jó minőségű az autópálya, és ha a magánszereplők versenyeznének egymással, akkor jobb lenne a szolgáltatás, de egy bejáratott termék esetében azért olyan óriási nagy különbségek nincsenek. S ami a számokat illeti: egy főre tavaly a pénzforgalom költsége -– számlavezetés, átutalás az adók nélkül, kártyahasználat – mindez egy emberre évente 100 ezer forintot tett ki.

Az új nemzeti pénzrendszer

Összességében a jelenlegi narratíva elfedi azt, hogy valójában miképpen működik a jelenlegi pénzügyi rendszer. Ennek alapján alakították ki a jogszabályokat, amiknek a lényege, hogy végül a magánszektor legyen a pénzteremtő, és ebből származnak különböző hátrányok.

A fenti hibák okán muszáj visszavennie az államnak az elektronikus pénzkibocsátás lehetőségét. Ami az intézményrendszert illeti, nem lenne túl nagy változás a jelenlegi pénzügyi rendszerhez képest olyan értelemben, hogy ugyanúgy a jegybank gondolkodna azon, hogy vajon milyen pénzmennyiség növekedés ütem lenne kedvező a gazdaság számára, és miképpen lehetne élénkíteni a gazdaságot anélkül, hogy ez csökkentené a pénz vásárlóerejét és inflációt okozza. Ez a jegybank változatlanul független lenne.

Ma a jegybank a kamatot határozza meg, és ez alapján próbálja terelgetni a bankokat, hogy mennyi pénzt teremtsenek. Az új rendszerben pedig azt mondja meg, hogy pontosan mennyi legyen a pénzmennyiség növekedési üteme. Hogy néz ki a hitelezés az új rendszerben? Egyszerűen: minden háztartás, vállalat és az összes bank és az állam is a jegybanknál vezeti a számláját. „Ha ti megtakarítók vagytok, akkor a megtakarításokat, megtakarításokat átutaljátok a bankba, azaz 3%-ra odaadjátok kölcsön a banknak egy évre. Aki eközben nem tud saját pénzt teremteni, hanem meglévő állami pénzt közvetíti ténylegesen a megtakarítók és a hitelfelvevők között. A hitelezés során nem változik a pénzmennyiség, az új rendszerben a pénzteremtésből származó hasznot pedig megnyeri az állam, ez a GDP 4-6 százalékát jelenti” – sorolta az új rendszer előnyeit az előadó.

nyitókép: depositphotos.com/panuwatstocker

Témakörök: pénzteremtés, pénzügy
FRONTIER BLOG

Hogyan tovább Bretton Woods? – 2. rész

Egy új megállapodás a láthatáron

FRONTIER BLOG

Hogyan tovább Bretton Woods? – 1. rész

Kína vált az USA kereskedelmi deficitjének legnagyobb finanszírozójává

LUDECON BLOG

Lazít-e az EU fiskális szabályain a Covid által okozott eladósodás?

Reális a szabályok módosítása.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT