Elemzőből vállalkozó

Tóth Gergely manapság elsősorban vállalkozó, de az egyetemi oktatói, főiskolai tanári és kutatói teendők is mindennapjainak szerves részei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársaként e minőségben vesz majd részt közeljövő gazdaságpolitikai kihívásairól szóló decemberi konferencián is. Noha ma már sikeres vállalkozó, életének egy nehezebb időszakában igazán a kutatómunka és az oktatás jelentett számára menedéket.

December 7-én kerül megrendezésre A következő évtized gazdasági kihívásai a 2020-as év fényében című konferencia az NKE Gazdaság és versenyképesség Kutatóintézet szervezésében. A résztvevők között lesznek Lentner Csaba és Halmai Péter kutatók is. Portréikat itt és itt olvashatják.

Orvos szülők gyermekeként, Budapesten született. Kezdetben az autófejlesztés és a repüléstechnika érdekelte, ezért a Műegyetem Közlekedésmérnöki Karát választotta, amely mellett a közgazdaságtan is foglalkoztatta. Sikeres felvételi után bekerült a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karára is. Párhuzamosan tanult mindkét intézményben, közben pedig kikristályosodott, hogy a makrogazdaság és a pénzügyek világa áll legközelebb hozzá. Jóllehet közlekedésmérnök diplomát is szerzett, az első munkahelye egy brókerháznál volt, ahol makrogazdasági elemzőként dolgozott tíz évig. Munka mellett szerezte meg PhD fokozatát és ezzel párhuzamosan a felsőoktatás egyre aktívabb résztvevőjévé vált.

Néhány éve azonban családi tragédiák nyomán – a szakember néhány hét leforgása alatt vesztette el szüleit – élete fordulatot vett: át kellett vennie édesapja foglalkozásegészségügyi vállalkozását. Szüleivel nagyon jó kapcsolatban volt, ezért Gergely számára a cég élete és működése nem volt ismeretlen.  Édesapja egyik kollégája, barátja  – aki máig mellette áll – segítségével sikerült megmenteni, és tovább építeni azt, amit Gergely szülei létrehoztak. A főállású makrogazdasági elemzőből rövid idő alatt vállalkozó lett. További vállalkozásokkal bővült a portfolió, amelyek elsősorban ingatlanfejlesztésekkel, illetve turisztikai szolgáltatásokkal foglalkoznak. A nagy átalakulásban felesége is teljes mértékben támogatta. Az évek során a családon belüli összhang tovább csiszolódott és a lendületet a járványhelyzet sem törte meg.

Örök szerelme az oktatás és a kutatás

A PhD fokozatot 2009-ben szerezte meg, azóta rendszeresen oktat. 2017-ben kapta meg főiskolai tanári kinevezését. Jelenleg a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán a pénzügy-számvitel szak vezetője, illetve a Milton Friedmann Egyetem óraadó tanára. Folyamatosan ellát szakdolgozati konzulensi feladatokat, állandó résztvevője záróvizsgabizottságoknak. Életének legnehezebb időszakában került a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre Lentner Csaba közreműködésével. Egy rövid szünet után ismét  dolgozik az NKE-n, jelenleg a folyamatban lévő, Parragh Bianka vezette „A gazdaság, az állam és a társadalom szinergiája” című kutatási programban tudományos munkatársként.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos missziójának része az állami szerepvállalás kutatása, amely kiemelt területét az ösztönző magyar állammodellel kapcsolatos kutatási főirány jelenti. Tóth Gergely egyik szakterülete a hazai makrogazdasági fundamentumok vizsgálata, ezzel összefüggésben kiemelten a bérdinamika alakulása, jövőbeni ideális pályájának előrejelzése. Ennek előzménye, hogy a számos szakszervezetet tömörítő Munkástanácsok Országos Szövetségének gazdasági tanácsadójaként évekig vett részt a szervezet munkájában (a vírusválság miatt ezt a pozíciót megszüntették, de „társadalmi munkában” most is segíti a szervezetet). E minőségében azt vizsgálja, hogyan alakulnak a fizetések, a garantált bérminimum, a minimálbér mértéke, mit bír el a gazdaság, a vállalati szektor teljesítőképessége. Rendszeres résztvevője volt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül évenként esedékes minimálbértárgyalásoknak. Emellett a brüsszeli székhelyű Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) magyarországi delegáltjaként a magyar munkavállalói oldalt képviseli. Tagja az Országos Statisztikai Tanácsnak. A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Gazdasági és Külgazdasági Tagozatának elnöke. Tudományos-szakmai rendezvények aktív résztvevője, rendszeres tart előadásokat, moderál közgazdasági tartalmú konferenciákat.

Régiónk bérelőnyének alakulásával kapcsolatban a szakember megjegyzi: a nyugat-európai országokban is jelentős béremelkedés következett be a 2010-es évek közepétől –, a bérkülönbségek tehát kevésbé csökkentek, mint azt mi elsőre gondolnánk. A visegrádi országok és Románia viszonylatában pedig nem is állunk annyira jól: mi a románokkal vagyunk egy szinten, nálunk csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér, a cseheknél, lengyeleknél néhány százalékkal magasabb a hazainál. Európán belül a magyar munkaerő tehát még mindig olcsónak számít. „Itthon kormányzati cél a gazdasági szerkezetátalakítás – az, hogy ne „összeszerelőüzem” legyünk –, ennek egyik feltétele a termelékenység érdemi javítása a kkv-szektorban, illetve magasabb hozzáadott értékű iparágak integrálása a gazdaságba. A gazdaság, illetve a vállalati szektor teherbírásával arányos, ám folyamatos fizetésemelésekre is azért van szükség – véli, mert a szerkezetátalakítás sikerének egyik alapfeltétele a lakosság vásárlóerejének fenntartható módon való folyamatos erősítése.” A lakossági fogyasztás az elmúlt 6-7 évben – a vírusválságig – folyamatosan növekedett, és remélhetőleg rövidesen vissza is térünk a korábbi trendhez.

Konferencia: december 7.

Tóth Gergely szerepel majd az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének szervezésében megrendezendő december 7-i online konferencián, amelynek címe: A következő évtized gazdasági kihívásai a 2020-as év fényében. A szakmai eseményen szó lesz a közpénzügyek alakulásáról, a technológiai fejlődés hosszú távú hatásairól, és arról is, miképpen változhat Európa gazdasági pozíciója az idei év rendkívüli eseményeinek hatására. 

A COVID járvány számos sürgősen megoldandó feladatot hozott felszínre. Az egyik ilyen a globális ellátási láncok felülvizsgálata, amelyeket biztonságosabbá kell tenni. Felpörgött a digitalizáció, ez életre hívta a kriptovalutákat, ami akár a pénzügyi rendszer átalakulásának kezdetét is jelentheti. Sürgetővé vált vizsgálni az ipari fejlődés lehetséges irányait. Aktuális kutatási terület annak vizsgálata, hogy a technológiai robbanás és a fogyasztói szokások megváltozása hogyan alakítja át az ipar szerkezetét.