Sorozat-bűncselekmények nyomában címmel tudományos konferenciát tartott a Rendészettudományi Kar (RTK) Kriminálpszichológiai Tanszéke március 22-én, pénteken a Széchenyi Díszteremben.
Bánáti Tibor rendőr alezredes a Sorozat-bűncselekmények elemzői támogatása című előadásában először arra tért ki, hogy mi is számít sorozatnak: ennek értelmében ismétlődő, egymást követő eseményekről beszélhetünk. Mint mondta, egy elkövetés akkor minősül sorozat-bűncselekmények, ha huzamosabb ideig történik és azonos az elkövető. Bánáti Tibor bemutatta az ügytől a személyi és a személytől az ügyig folyamatábrát is előadásában, valamint kitért a perszeverancia fogalmára, amelynek lényege, hogy a bűnelkövetők jól bevált módszereiről képet alkotnak a felderítők. Ebben segítségükre van az eModus Nova elnevezésű digitális adathálózat, amelynek révén bűncselekményekre, személyekre, módszerekre lehet rákeresni.
Mintázatok keresése
Hermann Zsombor, a Kriminálpszichológiai Kutatóműhely tudományos segédmunkatársa előadásában arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tud segíteni a sorozat-bűncselekmények felderítésében. Az MI, mint mondta, felhasználható arra, hogy egy óriási adatbázisban különböző mintázatokat keressen. Annak előrevetítésében is segítségre lehet ez a rendszer, hogy az elkövető hol és mikor fogja a következő bűncselekményt elkövetni. Megkülönböztetnek úgynevezett vadász, utazó, csapdaállító típusú elkövetőket. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a kutató, hogy a statisztika nem működik szakember nélkül.
Koday Zsuzsanna, ELTE Kriminálpszichológiai Kutatócsoportjának vezetője a Traumainformált csoportos tanácsadás a fogvatartott nők részére című előadásában a trauma és függőség kapcsolatáról beszélt. Kutatásai szerint a gyermekkori traumatikus élmények és a későbbi alkoholizmus vagy a szerhasználat között szignifikáns kapcsolat van. Mint mondta, a szerhasználó nők kétharmada átélt már élete során fizikai vagy szexuális abúzust. Felhívta a figyelmet a pszichoedukációra és a kutatók szupervíziójának fontosságára.
Fiatal elkövetők
Baráth Noémi Emőke, az NKE Kriminálpszichológiai Kutatóműhely tudományos segédmunkatársa a fiatalkorúak által elkövetett sorozat-bűncselekményekről tartott előadást. Magyarországi statisztikai adatokkal alátámasztva kiemelte, hogy a jellemző bűncselekmények a kábítószer-kereskedelem, illetve a kényszermunka, ami ez esetben a prostitúcióra kényszerítést jelenti. De gyakoriak még a rablások és csalás-sorozatok is.
Erdélyi Ákos, a Kriminálpszichológiai Tanszék tanársegédje a sorozat-bűncselekményekben fellelhető szexuális motivációról beszélt. Kitért arra, hogy lényeges a motivációt megvizsgálni, ami a fennálló hiányállapot megszüntetésére szolgál az elkövetőnél. Mint mondta, alapvető fiziológiai komponens a szexualitás, amely a legkülönbözőbb módokon jelenhet meg egy embernél. Kiemelte, hogy 2013-ban jelent meg az a spektrumszemlélet, amely alapján megkülönböztetjük a normalitás és az abnormalitás területét, utóbbinál vizsgálják a mentálisan igazolt rendellenes működés kiváltó okát.
Kelemen Tamara Rita, a Károli Gáspár Református Egyetem MA szakos hallgatója, szociológus és kriminológus előadásában kiemelte, hogy a sorozat-bűncselekmények vizsgálatánál fontos előtérbe helyezni a konzisztencia (következetesség), valamint a differenciálhatóság elvét. E mellett figyelmet kell fordítani a kognitív-affektív személyiség jegyekre, amelyek a különböző szituációkban könnyedén befolyásolhatják az elkövető viselkedését. A kutató ezután kitért a legismertebb magyar sorozat-bűncselekmény, a martfűi rém történetére és annak hátterére. Ebből kiderült, hogy az elkövetőnek nehéz gyerekkora volt: az agresszív apa és egy szexuális abúzus is közrejátszott abban, hogy később elkövesse brutális tetteit.
Nyitókép forrása: Flickr / Homies In Heaven
