A mesterséges intelligencia mint a jövő sokoldalú eszköze
A modern kor embere időről-időre „szakértővé” válik a különféle globális események, válságok és kihívások idején. Akár választásokról, gazdasági válságokról vagy globális egészségügyi kihívásokról van szó, gyorsan belemerülünk az adott téma mélységeibe. De mi van a mesterséges intelligencia (MI) forradalmával? Nemrégiben, a ChatGPT megjelenésével beléptünk egy olyan korszakba, ahol az MI nem csak a technológia világára van hatással. Létezik már MI az ökológiában, a jogban, az irodalomtudományban és a pszichológiában is, hogy csak néhányat említsünk. Az MI nem csupán egy eszköz a kezünkben; olyan átalakító erő, amely a tudományok közti határokat is elmosva új kapukat nyit meg előttünk. Ahogy a digitális technológia megjelenésekor alkalmazkodnunk kellett, most, az MI korában is eljött az ideje az alkalmazkodásnak. Ami biztos: az MI nem megy el, és akik nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket, lemaradnak. A kérdés már csak az: készen állunk-e arra, hogy „szakértővé” váljunk ezen a területen is?
A polgárok jelentős része négy (helyenként kettő, öt stb.) évente politikai szakértővé avatja magát. A választási kampányok idején mindenki megfogalmazza a véleményét, kutat, vitatkozik és választási szakértőként mutatkozik. Azonban nem csak a választások idején válunk „szakértőkké”. Gondoljunk csak vissza a 2008-as gazdasági válságra. Akkor, amikor a piacok beszakadtak, az emberek hirtelen közgazdásszá avanzsáltak, elemzéseket olvastak, befektetési tippeket adtak: a recesszió hatásait és a lehetséges megoldásokat boncolgatták. A migrációs hullám idején hirtelen mindenki migrációs szakértővé vált. Térképeket böngésztek, statisztikákat elemeztek és nemzetközi jogi szabályozásokat vitattak meg. A COVID-19 pandémia kitörésekor pedig az egészségügyi szakértők szerepét vettük fel. Olyan fogalmakkal dobálóztunk, mint nyájimmunitás vagy spike protein, próbáltuk megérteni a vírus terjedésének mechanizmusát és a lehetséges védekezési stratégiákat. Az orosz–ukrán konfliktus idején a hadászat rejtelmeibe vetettük bele magunkat. Elemeztük a stratégiai pozíciókat, a geopolitikai hatásokat és magunkat a katonai és politikai vezetők helyébe látva azon gondolkodtunk, hogy hogyan rendezhetők a feszültségek. Mindannyian átéltük ezeket a szerepeket, mindannyian „szakértőkké” váltunk a saját területünkön, időről-időre.
Ahogy láthatjuk, az évek során bizonyos szakterület mestereivé válunk. Ugyanez a helyzet a mesterséges intelligencia (MI) felemelkedésekor: nemcsak minden tudományág azonnal elkezdett vele foglalkozni, hanem gyakorlatilag minden ember is. Az MI szerteágazó hatása, amit a köztudatban a ChatGPT mesterséges intelligencia megjelenése hozott el, megmutatta, hogy nemcsak a technológiai iparág számára hasznos ez az eszköz, hanem számos más tudományterület számára is.
Az MI már sokféle területen jelen van, ahol talán nem is várnánk. Kijelenthetjük, hogy az egyre inkább multidiszciplinárissá váló tudományokat még inkább azzá tesz.
A régészetben például MI algoritmusokat használnak a talált tárgyak azonosítására és koruk meghatározására, amik hagyományosan hosszú és időigényes folyamatokat igényeltek. Nemcsak gyorsítja a feldolgozási időt, hanem növeli a pontosságot is: lehetővé téve a kutatók számára, hogy mélyebben és részletesebben megértsék a leletek eredetét és történelmi jelentőségét.
Az ökológusok is hasznosítják az MI-t. Algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek képesek azonosítani és nyomon követni az állatok vándorlási mintáit, így segítve a természetvédelmi erőfeszítéseket. Az éghajlati adatok, élőhely-információk és a faj jellemzői alapján az MI algoritmusok előrejelzéseket adhatnak arra, hogy egy faj milyen kockázatokkal nézhet szembe és mekkora eséllyel hal ki. Az MI algoritmusok képesek gyorsan azonosítani és nyomon követni az invazív fajok terjedését, amelyek potenciálisan káros hatást gyakorolhatnak az őshonos növényekre és állatokra. Az ökológiában használt MI modellek képesek azonosítani és előre jelezni a vízszennyezés forrásait és mintáit – lehetővé téve az ökológusok számára, hogy gyorsan megtegyék a szükséges lépéseket a szennyeződés megfékezésére és a vízminőség megőrzésére.
A jogászok is az MI felé fordultak. Az MI programok szöveganalitikai képességei segítségével a bírók és ügyvédek hatalmas mennyiségű jogi dokumentumot elemeznek és hasonlítanak össze: csökkentve a hibák számát és gyorsítva a folyamatot. Az MI segítségével automatizálható a jogszabályok, ítéletek és jogi írások gyors keresése és elemzése, hogy a jogászok hozzáférjenek a legfrissebb és releváns információkhoz. A jogászok előrejelzéseket készíthetnek a kockázatokról és kimenetelükről egy-egy jogi ügyben. Az MI-alapú rendszerek képesek kezelni az egyszerűbb jogvitákat automatizált vitarendezési platformokon keresztül. Nem utolsósorban, sokat segíthet a rettegett római jogi vizsgára való felkészülésben!
Az irodalomtanárok szintén az MI-t használják. Az MI-alapú szövegelemző eszközök képesek azonosítani a szövegben a stílusbéli sajátosságokat, a szimbolizmust és tematikát, ami segíti a klasszikus irodalmi elemzést. Az MI segíthet a diákoknak a szövegelemzésben, a költészet vagy a próza mélyebb megértésében. Az algoritmusok kiemelhetik a szövegben rejlő témákat, motívumokat és jelképeket, támogatva az irodalmi értelmezést és kritikai gondolkodást. Néhány MI eszköz képes inspirációt és útmutatást nyújtani a kreatív írásban: például generálhatnak történeti ötleteket vagy segíthetnek a karakterfejlődésben, így támogatva a diákok saját irodalmi alkotásait.
A pszichológia is a mesterséges intelligencia felé fordult. Az MI-t használják a mintázatok és tendenciák azonosítására az emberi viselkedésben, ami segíthet megérteni és kezelni a mentális betegségeket. Az MI képes azonosítani a mentális betegség kockázati tényezőit és jeleit, még mielőtt a tünetek teljes mértékben kialakulnának. Ez lehetővé teszi a korai intervenciót és a megelőző kezelést – csökkentve a súlyosabb mentális egészségügyi problémák kialakulásának esélyét. Néhány MI-alapú rendszer – például terápiás chatbotok – támogatást nyújthat a mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek számára. Ezek a rendszerek nem helyettesítik a szakképzett pszichológusokat, de kiegészítő támogatást nyújthatnak a terápiás folyamatban.
Mindezen példák világosan mutatják, hogy az MI nem csupán egy technológiai innováció, hanem egy olyan multidiszciplináris eszköz, amely képes átalakítani a kutatás és az innováció területeit. Persze, könnyű lenne azt mondani, hogy ez csak a legújabb trend, hogy minden tudományág a mesterséges intelligenciával kezd foglalkozni. De ez az „MI-láz” sokkal több egy egyszerű divathullámnál.
Az MI olyan alapvető technológia, amelyet a jövőben minden tudományterületnek használnia kell, ha nem akar lemaradni. Ahogy a számítógépek és az internet megjelenésekor minden területnek alkalmazkodnia kellett a digitális korhoz, úgy kell most is alkalmazkodni az MI korszakához.
Az MI nem csupán arról szól, hogy „gyorsabbá” vagy „hatékonyabbá” teszi a munkát. Az MI a tudományágak közötti határokat is áttöri, lehetővé téve a multidiszciplináris kutatást és az együttműködést. Az MI segítségével a tudományterületek új módon tudnak együttműködni és új kérdéseket feltenni, ami olyan új összefüggéseket és ismereteket hozhat felszínre, amelyekre korábban nem is gondoltunk.
Tehát, amikor a következő nagy hullám elérkezik, és mindenki újra „szakértővé” válik, ne feledkezzünk meg arról, hogy az MI itt marad, és hosszú távon befolyásolja az emberek életét és tudományos kutatásainkat.
Az MI nemcsak egy eszköz, amit meg kell értenünk és ki kell használnunk, hanem olyan multidiszciplináris technológia, amely a tudományágak közötti együttműködést és innovációt segíti. A mesterséges intelligenciától nem szabad félni, hanem használni kell, be kell építeni a saját tudományterületünkbe. Azok, akik nem teszik ezt, lemaradnak. Azok, akik alkalmazkodnak, fejlődnek.
Mint tudósok, kutatók, szakemberek mindannyian „szakértőkké” váltunk valamilyen formában, de a mesterséges intelligencia terén való szakértővé válás nem csak a történelmünk egy bizonyos szakaszát befolyásoló tényező, trend vagy divathullám. Az MI itt marad velünk, beépül minden területre, ha tetszik, ha nem. Felhasználása tehát egy szükségszerűség. És ha jól használjuk, ez egy lehetőség arra, hogy a tudományt, a kutatást és az innovációt a következő szintre emeljük. Mert az igazi hatalom nem abban rejlik, hogy „szakértők” vagyunk, hanem abban, hogy folyamatosan tanulunk, alkalmazkodunk és fejlődünk. Az MI eszközünk erre a folyamatos fejlődésre. Érdemes kihasználni.