A társadalomtudományok „technológia transzfere”

A tudományos kutatások és a szakpolitikák kapcsolata az Overton példáján keresztül

A természettudományokkal, mérnöki tudománnyal, orvostudománnyal – az angol betűszóval összegezve a STEM-mel – ellentétben a társadalomtudományokat sokszor éri az a kritika, hogy kevésbé van, illetve kevésbé mérhető a társadalmi hasznuk és hatásuk. Kétségtelen, hogy a társadalomtudományokból nem születik új gyógyszer, mobiltelefon vagy gépjármű, azonban ideális esetben a köz- és szakpolitikák hasznosítják a legújabb társadalomtudományi kutatási eredményeket. Ennek mérésére indult el 2019-ben a brit Overton.io startup, amelynek mutatója ma már megjelenik a Scimago felületén, és amely a tudományos cikkek, folyóiratok és kiadóik szakpolitikai hatását méri.

Az Overton egy bibliometrikus adatbázis, amely több mint 30 000 szervezet (kormányzatok, agytrösztök, nemzetközi szervezetek, NGO-k) által kiadott 17 millió szakpolitikai dokumentumot, parlamenti jegyzőkönyvet, kormányzati útmutatót és kutatást elemez, és az ezekben található tudományos hivatkozásokat gyűjti össze.^[1] Az Overton elsődlegesen azt vizsgálja, hogy egy tudományos cikknek, illetve a cikkeket közlő tudományos lapoknak, kiadóknak, egyetemeknek, tudományos intézeteknek milyen köz- és szakpolitikai hatása van.Az Overton több szempontból is egyedülálló: a szakpolitikai dokumentumokat földrajzilag, nyelvileg és típus szerint elemzi, és a tudományos kutatási eredményekhez kapcsolódó hivatkozásokat azonosítja. Elsődlegesen a társadalomtudományok, közgazdaságtan és környezettudomány területéről szemlézik a szakpolitikai dokumentumokat, de a természettudományos cikkek idézettségét is mérik. Ilyen például a Nature szakpolitikai idézettsége, amelyet az Overton mér a Scimago oldalán következőképpen jelenik meg:

Önmagában, már az is könnyebbség és érték, hogy az Overton adatbázisban a felhasználók globálisan hozzáférnek és elemezhetnek szakpolitikai dokumentumokat, amelyek közül sok a szürke irodalom kategóriájába tartozik. Ez javítja a szakpolitikai források hozzáférhetőségét. További előny, hogy az Overton segítségével nyomon követhető, hogy a tudományos munkákat hogyan használják fel a döntéshozók. Az Overton segítségével az egyetemek, kutatóintézetek és kiadók számára mérhetővé válik a kutatásaik hatása a szakpolitikában.

A platform adatai segítségével a döntéshozók is jobban megérthetik a társadalomtudományi környezetet, és célzottabban alakíthatják együttműködéseiket a tudományos műhelyekkel. Sőt, az Overton Engage segítségével a döntéshozók könnyen tudják azonosítani azokat a kutatókat, akiket érdemes lehet bevonniuk egy szakpolitikai dokumentum elkészítésébe – figyelembe véve tudományos érdeklődésüket és korábbi tapasztalataikat.

Mindennek nagy jelentősége van az Európai Unió szakpolitikáinak rendkívül kifinomult és a többség számára bonyolultnak tűnő alakulásában, alakításában és nyomon követésében és a különböző tudományos műhelyek, think-tankok, NGO-ok arra gyakorolt hatásában. Az EU szakpolitikai, de akár közpolitikai dokumentumaiban gyakran találkozunk tudományos cikkekre történő hivatkozásokkal, amelyek erősítik a dokumentum szakmai megalapozottságát és elismertségét. A szakpolitikai dokumentum hivatkozása ugyanakkor emeli a szerző, a folyóirat és annak kiadójának is reputációját, azaz a hatás kölcsönös és win-win.

Sajnos Magyarországon a legjobb rangsorolással bíró társadalomtudományi folyóiratainkra történő szakpolitikai hivatkozás a Scientometrics kivételével lényegében elhanyagolható. A Scimago által jegyzett 38 társadalomtudományi folyóiratunkban megjelent cikkekre 2023-ban összesen hat szakpolitikai hivatkozás történt, ebből öt alkalommal az elsőként jegyzett Scientometrics-ben megjelent cikkekre.

Az angolszász országokban és az Európai Unió intézményeiben nagy hagyománya van a társadalomtudományi kutatások szakpolitikákban történő hasznosításának. Lényegében ez tekinthető a társadalomtudományok „technológia transzferének”. Jó lenne, ha ennek kultúrája nálunk is meghonosodna, mind a politikai döntéshozók döntés-előkészítésében részt vevő közigazgatáson belüli és azon kívüli munkatársai részéről, mind az egyetemi és egyéb tudományos műhelyekben dolgozó kutatók részéről. S persze az EU tagjaként az is fontos, hogy egy-egy uniós szakpolitika, illetve konkrét döntés eredetét, fejlődését, tudományos alapjait minél inkább megértsük és nyomon tudjuk követni. S ha saját kutatási eredményeinkkel hatást tudunk gyakorolni az EU szakpolitikáira, döntéseire, az a legjobb!

Jegyzet

^[1] Szomszor, M., Adie, E.: Overton: A bibliometric database of policy document citations (2022) Quantitative Science Studies, 2022, 3(3), pp. 624–650