Mit kell mindenképpen emberinek megőrizni a technológia fejlődése során? Hogyan lehet morált csempészni egy logika formálta világba? Milyen lesz a jövőnk? E kérdésekre is választ kerestek egy konferencián a hazai társadalomtudósok.
„Az ember a legújabb technológiák között” címmel közösen szervezett konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 31-én az NKE Oktatási Központjában.
„Ismerd meg önmagadat!”
Az immár hagyománnyá vált, negyedik alkalommal megrendezett konferenciát Török Bernát, az ITKI intézetvezetője, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója nyitotta meg. Büszkén osztotta meg a hírt, hogy ebben az évben jelentkeztek a legtöbben előadással, így a mostani tudományos seregszemle az eddigieknél is szélesebb szemszögből képes vizsgálni az ember és a technológia viszonyát. Rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy hol van az ember a technológiai vívmányok között; mit kell mindenképpen emberinek megőrizni? Török Bernát ennek kapcsán Ferenc pápát idézte, aki a tudomány képviselőivel való magyarországi találkozása során a delphoi jósda feliratára emlékeztetett: „Ismerd meg önmagadat!”. Ahhoz, hogy az élet élet maradhasson, illetve hogy megtaláljuk a gépek helyét benne, önmagunk, vagyis az „az ember” ismerete a legfontosabb.
A logika nem elég, fontos a morál is
Sulyok Tamás, az AB elnöke „Arcvesztést vagy acélosodást hoz az alkotmánybíráskodásban a digitalizálódó világ, avagy kifoghat-e az alapjogvédelmen a mesterséges intelligencia térhódítása?” címmel adott elő. Az elnök a szöveggeneráló mesterséges intelligenciát (MI), a ChatGPT-t kérte arra, írjon köszöntőt számára. Témaként azt adta meg: mi lesz akkor, ha az MI térhódítása elveszi a jogászok munkáját. A robot azt emelte ki közvetlen stílusban, hogy az érzelmek és a humor területe lehet az, ahol a gépek ma még vergődnek. Komolyra fordítva a szót Sulyok Tamás az Isaac Asimov által megalkotott, robotokra vonatkozó három törvényt idézte. Ezek szerint a robotnak nem szabad kárt okoznia az emberben, vagy tétlenül néznie, hogy az ember kárt szenvedjen. A robot engedelmeskedni köteles, kivéve, ha ez az első szabályt sértené. És végül: a robotnak gondoskodnia kell a saját védelméről, ha ez nem sérti meg a korábbi szabályokat. Asimov tehát az emberi életet és az emberi méltóságot emelte ki a robotika kapcsán, utóbbi erős alkotmányos alapjogunk is. Az AB elnöke azt hangsúlyozta, a robotokban nem a vetélytársat kell látni, hanem a partnert. A digitális megoldások olyan eszközök, amelyeket meg kell tanulni használni. Lehet helyesen és helytelenül, felelősen vagy felelőtlenül.
Sulyok Tamás arról is szólt, hogy a jog a már kialakult élethelyzetek szabályozására alkalmas. A technológiai fejlődés üteme azonban olyan mértékű, hogy sem a megértése, sem a szabályozása nem lehetséges valós időben. Azonban arcvesztés lenne, ha a jogalkalmazók behunynák a szemüket, miközben az MI olyan területekre teszi be a lábát, ahol már komoly alapjogi kérdések merülnek fel. Ilyen terület például az önvezetés. A veszély ott rejlik, hogy a robotok saját jellemzőkkel bíró, önálló szereplőként jelennek meg az életben az ember mellett. Azt is látni érdemes, hogy az MI döntésének alapja a logika, míg az emberi döntésekben ott van a morál is. Nem a jövőben, hanem most szükséges megkísérelni olyan jogszabályi környezetet kialakítani, ami kellően rugalmas ahhoz, hogy a rendre változó világban is alkalmazni lehessen. Sulyok Tamás szerint a jogászoknak meg kell acélozódniuk: ki kell lépni a komfortzónából, és bár nem szakterületük, meg kell érteni a technológiát, főként pedig annak a társadalomra gyakorolt hatását.
GDPR és az MI
Péterfalvi Attila, a NAIH elnökének plenáris előadása a „Mesterséges intelligencia és adatvédelem: hatósági tapasztalatok” címet viselte. Két olyan esetet mutatott be, ahol az MI használata megsértette az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Az első esetben egy bank elemezte az ügyfélszolgálatára beérkező beszélgetéseket, ezekből pedig következtetéseket vont le MI segítségével. A robot listát készített a hívókról elégedetlenségi sorrendben. Ezt nemcsak üzleti adatként kezelték, hanem az operátorok teljesítményértékelésébe is beleszámított. Az érintettek nem kaptak megfelelő információkat erről az adatgyűjtésről. Ezzel összefüggésben az adatkezelő a tiltakozási lehetőség biztosításának jogát sem vette figyelembe. Az érdekmérlegelést pedig pusztán csak lepapírozta, de az valójában nem történt meg.
A másik ügy, amelyet Péterfalvi Attila bemutatott, a ChatGPT alkalmazás adatvédelmi incidense volt Olaszországban. Az incidens a szoftver gyorsítótárának technológiai változása miatt történt, azonban azt az adatkezelő nem jelentette be az olasz adatvédelmi hatóságnak. A hatóság ideiglenes intézkedésként azonnal betiltotta a szolgáltatás működését. A szoftver tulajdonosa felvette a kapcsolatot az olasz hivatallal, hogy megtudja, milyen feltételekkel indulhat újra. A hatóság előírta a megfelelő adatvédelmi tájékoztatást, emellett pedig kérte a tiltakozási, valamint a helyesbítéshez és a törléshez való jogok megfelelő biztosítását. A ChatGPT olaszországi működésének további feltétele, hogy szeptember 30-ig úgy fejleszti tovább az alkalmazást, hogy a 13 év alatti gyerekeket kizárja a szolgáltatásból, a 13–18 éveseknek pedig szülői hozzájárulás beszerzése mellett engedélyezi a használatot. Szintén kötelező az OpenAI cégnek tájékoztatási kampányt indítani az olasz tömegmédiumokban a hatósággal egyeztetett tartalommal.
Jó kérdéseket kell feltenni
Rab Árpád trendkutató, az ITKI tudományos főmunkatársa „Az egyén jövője az információs társadalomban” címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Hangsúlyozta, nem a technológiai változtatja meg a világot, hanem az ember. Hiszen mi hozzuk létre a különféle technológiákat azért, mert meg akarunk egy előttünk álló problémát oldani. Az ember nem tud elég hatékony lenni, éppen ez benne a csodálatos, ám egy gép lehet az. Eddig erőforrás-pazarlóan készítettük el a gépeket a fogyasztói társadalomban, ezen most változtatnunk kell.
Rab Árpád arról is beszélt, a jövő kutatása is azon alapszik, hogy milyen problémákkal szembesülnek az emberek a következő években. Minél inkább odafigyelünk a társadalom problémáira, annál könnyebb a jó megoldásokat szállítani. Nekünk kell ugyanis megálmodni a tíz év múlva elkövetkező jövőt. Ennek kapcsán fontos, hogy az ember a jó kérdéseket tegye fel a technológia kapcsán. Egy példát is hozott: nem jó kérdés az, hogy elveszi-e a munkámat az MI? Ami valóban érdekli az embereket ugyanis az, hogy vajon elveszi-e a fizetésem is? Mert ha kevesebb lélekölő és monoton, de több kreatív munkával ugyanannyit keresnénk, az aligha zavarna bennünket.
A nap folyamán összesen tizenöt, egymással párhuzamosan zajló szekcióülésen, közel hatvan előadás során vitatták meg a meghívott hazai szakemberek az emberi személyiség és a legújabb technológiák kapcsolatának legkülönfélébb aspektusait.
Nyitókép: Currier and Ives: The Progress of the Century, forrás: The Metropolitan Museum of Art / Google Arts & Culture
