Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Békefi Miklós
Békefi Miklós
külső munkatárs, Ludovika.hu
  • 2022.02.23.
  • 2022.02.23.
Magazin / Előadó

Kiszolgáltatott áldozatok

1990 óta február 22. a bűncselekmények áldozatainak európai napja. Ennek apropóján tartott közös online konferenciát az NKE Rendészettudományi Karának Kriminológiai Tanszéke és az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) A kiszolgáltatott áldozatok helyzetének felmérése, és a támogatások lehetséges eszközei címmel, melynek levezető elnöke dr. Barabás A. Tünde tanszékvezető volt.

A konferencia első előadása, melyet dr. Bolyky Orsolya, az OKRI tudományos főmunkatársa tartott, az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények kriminológiai jellemzőit vette sorra. Ebben rámutatott, hogy bár 2013 óta a Btk. minősítő körülményként tartalmazza, ha egy bűncselekményt olyan személy sérelmére követnek el, aki idős koránál fogva csak korlátozottan képes annak elhárítására, az „idős kor” valójában egy nehezen meghatározható fogalom. Mint elmondta, a magyar büntetőbírói gyakorlatban a sértett életkora mellett a fizikai és mentális állapota is mindig a vizsgált szempontok közé tartozik annak megállapításakor, hogy fennáll-e a minősítő körülmény.

Védekezésre képtelenek

A szakember egy 183 ügyre, azon belül is 266 idős korú sértettre kiterjedő aktavizsgálat eredményeit ismertetve elmondta, hogy az ilyen bűncselekmények áldozatai a koruk és az egészségi állapotuk miatt fokozottan sérülékeny réteghez tartoznak. Kiemelte többek között, hogy az összes bűncselekményekkel ellentétben, ahol az áldozatok mintegy 60%-a férfi, az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények 66,5%-a nő. Megítélése szerint ennek az elhárításra való korlátozottabb képesség mellett demográfiai okai is vannak, mivel az idősebb korcsoportokban a nők aránya nagyobb.

A sértettek korát ismertetve kitért arra, hogy a 60 évnél idősebb áldozatok átlagéletkora kifejezetten magas, 78 év volt. A sértettek 67,6%-a a fizikai állapotot is érintő, kívülről is látható – főleg mozgásszervi – betegségben szenvedett, míg 21,5%-nak mentális betegsége volt. Csupán 12%-uk tudott aktívan védekezni az elkövetővel szemben, míg az 50%-uk egyáltalán nem volt képes erre.

Bár a sértettek 58%-a a bűncselekmény idején egyedül élt, a 266 áldozatnak mindössze 13%-a folytatott teljesen elszigetelt életvitelt a bűncselekmény idején, így tehát a fizikai állapottal ellentétben a magányosság nem tartozik az áldozattá válás közvetlen elsődleges okai közé.

A vizsgált esetek legnagyobb hányada vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (36,8%), más erőszakos bűncselekmény (23,3%) vagy egyéb vagyon elleni bűncselekmény (18,4%) volt. Emellett jelentős arányban voltak jelen az úgynevezett „unokázós” csalások is (17,7%). Bár a sértettek 37%-a a bűncselekmény során nem szenvedett el fizikai sérülést, a pszichés sérülés mindenképpen jelentős volt. A bűnesetek 3,4%-a azonban az áldozat halálát okozta.

Mivel a bíróság számára nem elsősorban a sértett életkora, hanem az állapotát jelent döntő tényezőt, ezért Bolyky Orsolya szerint kikerülhetne a törvényből a minősítő körülmények közül az idős kor. Úgy vélte, hogy amennyiben csak az állapot – a védekezésre való képtelenség – maradna, a minősítő körülmény akkor is megállapítható lenne.

Szülőgyilkos betegek

Dr. Solt Ágnes, az OKRI tudományos főmunkatársa a szülő sérelmére elkövetett emberölések szociológiai hátterét vizsgálta. A vizsgálat kiindulópontjául az a feltételezés szolgált, hogy az ilyen esetek elkövetői esetleg maguk is rendszeres bántalmazásnak voltak kitéve gyermekkorukban a később áldozattá váló szülő részéről, amit azonban a 3,5 évre (2015–2018) kiterjedő vizsgálat csak részben igazolt.

Mint arra a szakember az előadása elején rámutatott, az adatrögzítések folyamatában a statisztikákat jelentősen torzító hiba van, ugyanis az áldozat és a sértett rokoni viszonya sokszor fordítva van feltüntetve. Ez azt eredményezte, hogy az eredetileg vizsgálni tervezett 52 akta közül mindössze 29(!) eset volt valóban a szülő sérelmére elkövetett emberölés.

Az esetek 12 megyét fedtek le az adott időszakban. Ezen belül Borsod-Abaúj Zemplénben és Pest megyében a többi megyéhez képest kiugróan magas számú, 6-6 ilyen ítélet született, és ezek a megyék lakosságarányosan is felülreprezentáltak a szülőgyilkosságokban. Eközben Budapesten egyetlen ilyen eset sem volt, miközben a lakosság 18%-a él a fővárosban. Az adatok azt mutatták, hogy míg a lakosságnak csupán kevesebb mint a harmada (30%), az elkövetőknek viszont több mint a fele (52%) községben vagy tanyán él. Alulreprezentáltak viszont közöttük a tizenévesek és a fiatal felnőttek: a 23 éves kor alattiak az elkövetők 14%-át teszik ki, a 24–33 év közöttiek aránya pedig a 31%. Bár a közvélekedés hajlamos a szülőgyilkosságra aluliskolázottak által elkövetett bűncselekménytípusként tekinteni, a számok azt mutatják, hogy az elkövetők iskolázottsága meghaladja a büntető-végrehajtási intézetekben fogva tartottak átlagát: 70% középiskolai, míg 15% ennél is magasabb végzettséggel rendelkezett.

Solt Ágnes szerint éppen úgy, ahogy a szülőbántalmazást a szakirodalom a nőbántalmazás részének tartja, ugyanez állapítható meg a szülőgyilkosságokról is. Bár nem mindenben követ a szülőbántalmazással azonos mintát, azonban itt is az esetek 76%-ában az anya, további 7%-ában az anya és az apa válik áldozattá.

Az elkövetőket illetően a vizsgálat fontos megállapítása volt, hogy a 29 esetből 17-ben az elkövető nem szenvedett el rendszeres gyermekkori bántalmazást, illetve a fennmaradó 12 esetben is a gyermekkori bántalmazás a legtöbbször nem járt fizikai erőszakkal, hanem jellemzően lelki természetű volt. A vizsgálat egyetlen olyan tényezőt talált, amely szinte minden esetet (a 29-ből 25-öt) jellemzett: az elkövető valamilyen pszichiátriai kórképpel vagy személyiségzavarral rendelkezett. A kutató megítélése szerint ez egyértelműen a pszichiátriai betegek nem megfelelő ellátására, a szociális ellátórendszer hiányos működésére utal.

Gyorsabban nő

A konferencia harmadik előadásában az intézet tudományos munkatársa, Ritter Ildikó számolt be az időskori kriminalitás jellemzőinek kutatásáról nemzetközi és hazai adatok bemutatásával. Hangsúlyozta, hogy bár az időskori bűnelkövetők száma és aránya a világ számos országában növekszik, ez nem magyarázható csupán az idősek társadalmon belüli arányának a növekedésével. Ugyanakkor a jelenség oka országonként is eltérő lehet: míg például Japánban az okok között előkelő helyen áll a magányosság, Dél-Koreában sokkal jellemzőbb motiváció az időskori elszegényedés.

A magyar helyzetet tekintve kiemelte, hogy miközben az időskorúak aránya 2010 óta 8%-os növekedést mutat, a bűnelkövetők között az arányuk a duplájára nőtt. A bűncselekmények típusait bemutatva elmondta, hogy a hosszabb trendeket nézve ezek jelentős része ittas vezetés és közúti baleset okozása, ezt követi az okirattal való visszaélés, a lopás, a testi sértés és a garázdaság. Az elkövetés okaiként első helyen az öregedéssel járó testi, lelki és szociális változásokat említette, valamint a körükben tapasztalható elszegényedést. Ennek szemléltetésére felidézte, hogy míg 2010-ben a nyugdíjasok 7%-a tartozott a legszegényebb kvintilisbe, addig 2019-re ez az arány 19%-ra emelkedett. Véleménye szerint ezzel függhet össze az is, hogy a hazai idősek által elkövetett lopások 58%-a alapvető cikkekre irányuló bolti lopás.

Előadása konklúziójában Ritter Ildikó a prevencióra helyezte a hangsúlyt, mivel meglátása szerint egy megfelelően működő idősgondozási rendszer esetén az időskorú bűnelkövetők száma nem emelkedne gyorsabban, mint az idősek társadalmon belüli aránya.

Témakörök: áldozat, áldozatvédelem, konferencia
Előadó

Merre tovább, fiatal kutatók?

Konferencia az akadémiai szféra versenyképességének növeléséről.

Előadó

Meg lehet-e szelídíteni a megvadult lovat?

Az „1953: Sztálin halála hogyan változtatta meg a világot?” című konferencián jártunk.

Előadó

A határrégiók az európai integráció „élő laboratóriumai” – 1. rész

Magyarország számára kiemelten fontos nemzeti érdek a területi kohézió erősítése.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT