Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Kovács Lilla
Kovács Lilla
főszerkesztő
  • 2021.08.30.
  • 2021.08.30.
Magazin / Előadó

“A fa törik, a nád hajlik”

Mi az állam szerepe az oktatásban és a vállalatok életében? E kérdésekre is keresték a választ azon az augusztus 26-án tartott szakmai konferencián, amelynek apropóját a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Az ösztönző állam válságkezelése I. című tanulmánykötet adta.

Az ösztönző állam – A magyar gazdaság újraindítása 2021 című rendezvény első panelbeszélgetésének témája az ösztönző állam oktatásban betöltött szerepe volt. A Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Közgazdasági Társaság együttműködésében megvalósuló konferencia Digitális tudásmegosztással a fenntartható oktatásért című szekciójának felvezetésében Kis Norbert, az NKE rektorhelyettese, a konferencia társelnöke két jövőkép körvonalazódásáról beszélt. Az első szerint paradigmaváltás zajlik az oktatásban (is), a járvány voltaképpen figyelmeztetésként is felfogható, és felgyorsította az egyébként is elkerülhetetlen és szükséges változtatásokat. A másik, ezzel ellentétes álláspont szerint nincs változtatási kényszer, érdemes a régi megoldásokat visszahozni, némiképp visszarendeződni.

Új válaszok kellenek

A felvetésre Maruzsa Zoltán, az EMMI államtitkára elmondta: az kiderült, hogy fenn kell tartani azt a képességet, hogy iskolán kívül oktatatást lehet szervezni, hiszen bármikor adódhatnak olyan helyzetek, amikor erre szükség lehet, ha nem is feltétlenül országos szinten. Egy regionális katasztrófahelyzet, egy időben megcsúszott, a tanévkezdésre el nem készült iskolai beruházás, vagy egy-egy tartósan beteg diák online támogatása is ilyen szituációk lehetnek. Az elmúlt időszak ugyanakkor a korlátokat is megmutatta. Ki kell tehát mazsolázni a megszerzett tapasztalatokból azokat az elemeket, amelyeket érdemes lehet rendszerszinten bevezetni.  

Bódis József, az ITM államtitkára úgy vélte: jóllehet a pandémia nagyot lendített a digitális oktatás hazai helyzetén, még van hová fejlődni a nyugati intézmények gyakorlatának fényében. A következő ciklusban megnyíló uniós pályázati lehetőségek kapcsán elhangzott: azok megmozgatták a tudományos közeg különböző területeit. Több, mint száz projekt javaslat érkezett be, amelyekből 25-nek elindult a megvalósítása. Ezek között matematikai járványelemzéstől a gyógyszerfejlesztés át, a fertőtlenítőszerekre vonatkozó is akadt. Ezek közös eleme, hogy hozzájárulnak e területeken az ország önellátóságának alapjainak megteremtéséhez.  

„Az a világ, amit elhagytunk, már nem jön vissza. A korábbi válaszok már nem működnek. Ha nem veszünk erről tudomást, az új helyzet majd kikényszeríti: a fa törik, a nád hajlik” – fogalmazott Ferencz Orsolya, a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. Hozzátette: egy társadalom szuverenitása és jövőjének biztosítása azon múlik, hogyan ismeri fel a trendeket, beavatkozik-e időben. Az oktatás jó példa erre, de nem volt könnyű a hirtelen jött kényszerhelyzetnek megfelelni. Ami az állam szerepét illeti, a miniszteri biztos a hibrid modellt tartja jónak, azt a megoldást, amelyben az állam felelősséget vállal: stratégiai, nemzetgazdasági kérdésekben nem lehet a szektorból teljesen kivonulva dönteni. A klímaváltozás okán emellett „kényszerítő hatások” sorával nézünk szembe, s az egyetlen esélyünk, ha előre készülünk rá – e felkészülésnek pedig az űrtudomány adja a hátterét.

Ösztönző programok

A következő témakör a konkrét szakpolitikai ösztönző programokról szólt, azokról, amelyek „nyerhetővé” teszik ezt a mostani válságot. Maruzsa Zoltán a Kréta Digitális Kollaborációs Teret emelte ki, amely hamar elérhetővé vált, emellett a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően immár élő pedagógusos órák is elérhetőek alsósoknak, ezeket a tartalmakat a külföldi hétvégi iskolák is használhatják.

A járványhelyzet elmúltával majd jó érzékkel kell belőni az arányokat a jelenléti és a távolléti oktatás tekintetében. Ez nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy erőszakos egységesítést hajtsunk végre – szögezte le Bódis József. Mint mondta, az egyetemi ökoszisztémára építenek, ennek megjelenési formája a tavaly indult Nemzeti Laboratóriumok Program is. Az innovációra fordított kiadások tekintetében előre tudtunk lépni, de ha 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb állam közé akar kerülni Európában, akkor folytatni kell a munkát.

Ferencz Orsolya szerint az űrszektor a jelenlegi helyzet nyertese.  Az űrstratégia céljáról szólva elmondta: ami a humán erőforrás újratermelését illeti, szerencsés helyzet, hogy a diákokat érdekli az űrkutatás, de ezt az érdeklődést fenn is kell tartani. Ennek érdekében megkezdődött annak a feltérképezése, mely tantárgyakban, miképpen lehet a kapcsolódó ismereteket becsatornázni. 17 felsőoktatási intézmény pedig ugyancsak partner abban, hogy – természet- és társadalomtudományi, jogi stb. – szempontból az űrszektort erősítse, és a hallgatók közelebb tudjanak hozzá kerülni. Az unió gazdaságának is nagy szelete függ e területtől – jegyezte meg a miniszteri biztos –, A 2027-ig tartó időszakban 14 milliárd euró került ennek kapcsán az uniós költségvetésbe. Fontos lenne, hogy ebből az összegből a hazai cégek is sikerrel pályázzanak, és az is, hogy az eredmények látványosak, érdemiek, a nagyközönségnek bemutathatóak legyenek.

Jövőbe tekintés, előre gondolkodás

A rendezvény második panelbeszélgetése az Ösztönző-fejlesztő állammodell a fenntartható vállalati fejlődésért címet kapta. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, a beszélgetés moderátora a felvezető körben a sokat emlegetett gazdasági visszapattanásról kérdezte a meghívott vendégeket.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója válaszában jelezte: makroszinten a számok felfelé indultak ugyan, de az egészen apró vállalkozások helyzete és helyzetkezelése egymástól nagyon eltérő. A mentális, társadalmi és gazdasági válság nyomán egyszerre esett a kínálat és a kereslet, ráadásul három kontinensen egyszerre. Egyelőre tehát nem érzik még feltétlenül a visszapattanást, sok helyütt a munkaerő elvándorlása is nagyon komoly gond, nem beszélve a negyedik hullámmal kapcsolatos bizonytalanságról.

Joerg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy tavaly tavasszal két héten belül 85 százalékkal csökkentek megbízásaik az autóiparban. Munkaidő csökkentéssel, a cafeteria megvágásával és állami támogatással sikerült kilábalni. „110 országba exportálunk és minden ország más és más, 110 stratégiára volt szükség” – fogalmazott. A nyersanyagárak is többszörösükre emelkedtek. „Összességében vegyes csomag ez nekünk, várhatóan 2022 végéig tart még a krízis, amit kezelni kell” – mondta.

Változás menedzsmenttel és középvállalatokkal foglalkozik Vitkovics Péter, a DM-KER és az emeléstechnikai és gépsor telepítési feladatokat nyújtó Megkrán felügyelő bizottsági elnöke, aki könyvben megjelent esettanulmányok formájában foglalkozott a válságkezeléssel. „Forgatókönyveket akartunk bemutatni, amelyet bármelyik cég meg tud valósítani, csak előre gondolkodás kell hozzá, és jövőbe tekintés. A válság kreativitásra, innovációra ösztönöz, jobban, mint a konjunktúra” – vélekedett. Számos cég azért halogatta például a generációváltást, vagy a tőzsdére menést, mert nem volt motivációja: rendben alakult a kereslet, könnyen ment az értékesítés. A válság mutatta meg, melyek az igazán életképes és jövő orientált cégek. E vállalkozások tudtak élni az állami ösztönzőkkel, de azért, mert volt stratégiájuk. A Megakran-t megviselte a krízis, visszaesett a cég, ám friss hír, hogy a KÉSZ Holding szeretne tulajdonrészt szerezni benne – tette hozzá.

A tőzsdék a tavaly márciusi nagy esést követően hamar visszakorrigáltak, de mi volt a helyzet a hitelpiacon? – érdeklődött Végh Richárd Hegedűs Évánál. A gazdaságban történt visszaesés a bankszektort nem érintette, az 2020-ban is nőni tudott. Magasak a tőkemegtérülési mutatók, átmeneti stresszes időszak esetén sem kerülne veszélybe a bankszektor – válaszolta a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. Ez a jó teljesítmény annak is köszönhető, hogy a monetáris intézkedések gyorsan születtek, a bankszektor a hitelkihelyezéssel addicionális profitot tudott szerezni. „A moratóriumnak bankárként nem örült senki, de a gazdaság szereplőinek segített” – tette hozzá.  A múlt évben a vállalati és a lakossági hitelállomány is nőtt.

Ami a Gránit Bankot illeti, annak menedzsmentje elsőként hitt a digitalizációban, a kapcsolódó stratégiát még Demján Sándor fogadta el, és ennek köszönhetően a pénzintézet működésének negyedik évétől kezdve profitot termelt. Tavaly a mérlegfőösszeg 40 százalékkal nőtt.  A digitalizáció egyébként nagy előny: kevesebb, mint feleakkora költséggel működik a bank, mint a szektor átlagosan. A jövőt illetően Hegedűs Éva úgy látja: ahol nagy a fertőzöttség, ott komoly gazdasági hatások lesznek. Emellett az áremelkedési trendek, a chiphiány mind-mind kihívást jelentenek majd. A hazai bankszektor ezekre a kihívásokra felkészült – jegyezte meg.

Digitális jövőkép és fenntarthatóság

A versenyképesség kapcsán Joerg Bauer a termelésbiztonságot hangsúlyozta, és azt, hogy 770 beszállítójuk mellett előnyt jelent, hogy a vállalat európai központja Magyarországon van.

Vitkovics Péter arról beszélt, hogy a múltban a kkv-kban a beruházást tartották a versenyképesség  zálogának. Pályázati pénzből fejlesztettek, de annak eredményét sokszor nem tudták érdemben használni. Holott a versenyképesség egyetlen útja az innováció, a kreativitás: erősebbnek, hatékonyabbnak kell lenni a riválisoknál. „Ez itthon sokáig találmányokat jelentett, ám nem értettünk ezek piaci hasznosításához. A kutatás öncélúan működöt” – fogalmazott, hozzátéve: ma már egyre több a gyakorlati hasznosulású kutatás.

Krisán László szerint a versenyképességnek része a pénzügyi tudatosság és a digitalizáció is. A kérdés az, rászoktatható-e a vállalati kör arra, hogy így gondolkodjon. Az észtek és a lettek teljesen magukévá tették a digitális jövőképet, ott a teljes állam automatán működik. Négy percen belül céget lehet alapítani; ott „okos” az állam, a tanítás, a vállalkozás.

Annak kapcsán, hogy 1800 milliárdos uniós keret hívható majd le fenntarthatóság elvek mentén, Krisán László arról beszélt, hogy maga a fogalom is zavaros, nem tiszta a vállalkozói kör számára sem. Tapasztalata szerint a fiatal vállalkozók körében ez a szemléletmód gyakori, az idősebbeknél azonban nem. Definiálni kellene a fogalmat, és annak teljesülését erőszakosabban elvárni, például finanszírozás feltételéül szabni. „Elindultunk a zöldkártyás gondolkodás felé, de ezt meg kell tanítani. Ha csak a költség ágát látják, akkor csupán teherként tekintenek rá. Három dolog fontos: trendivé kell tenni, aztán meg kell, hogy érje a vállalatoknak fenntarthatónak lenni, ugyanakkor muszáj is legyen erre áldozni. Mindhárom irány lényeges” – szögezte le.

Vitkovics Péter úgy látja: az idősek nem érzik, a fiatalok pedig nincsenek döntéshozói pozícióban, ha fenntarthatóságról van szó. Mindazonáltal ma már azért vannak olyan területek, ahol megéri e szemléletmód – gondoljunk csak a visszanyert energiára.

Nyitókép: Az Ösztönző-fejlesztő állammodell a fenntartható vállalati fejlődésért című panelbeszélgetés résztvevői (Fotó: Szilágyi Dénes, NKE)

Témakörök: állam, hitelezés, kkv, konferencia, oktatás, ösztönző állam, pandémia, vállalkozások, válság
Előadó

A nép szava

Kell-e nekünk népszavazás? Konferencia.

Műhely

Hogyan alakítják át az internetes platformok a társadalmakat? 2. rész

Erről cseréltek eszmét a kutatók egy nemzetközi konferencián. Beszámolónk, második rész.

Műhely

Hogyan alakítják át az internetes platformok a társadalmakat? 1. rész

Erről cseréltek eszmét a kutatók egy nemzetközi konferencián. Beszámolónk, első rész.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT