Magyarország földrajzi elhelyezkedése okán a 21. században a vízmegtartás az egyik legfőbb kihívás. A Kárpát-medence és ezen belül Magyarország emellett európai léptékben az egyik legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából a vizek vonatkozásában. Milyen az e kihívásokhoz illeszkedő vízügyi stratégia? Miképpen lehet a fiatalokhoz közel vinni a vízgazdálkodás mind fontosabbá váló kérdéseit? Pálvölgyi Tamással, az NKE Víztudományi Karának nemzetközi és stratégiai dékánhelyettesével, a Víz- és Környezetpolitikai Tanszék vezetőjével, a Környezeti Fenntarthatósági Intézet munkatársával beszélgettünk.
Mi mindenre van hatással a víz?
A víz alapvető létfeltétel és ökoszisztéma szolgáltatás. Ha csak a mindennapi életünkre gondolunk, képzeljük el, mi történik akkor, ha két napon át nincs vízszolgáltatás. Milyen változásokat okozna ez az éltünkben, ha egy egész városra terjedne ki? Mi történik akkor, ha fele akkora a csapadékmennyiség a termésidőszakban? Mint ahogyan ez be is következett Kelet-Magyarországon 2022-ben. Tehát bátran mondhatjuk, hogy a víz az élet, létünk alapfeltétele. Ha a mennyisége és a minősége nem áll olyan formában rendelkezésre, ahogy az élővilágnak, a társadalmaknak és a gazdaságnak szüksége van rá, akkor súlyos konfliktusokkal nézünk szembe.
Hazánk milyen vízügyi kockázatokkal számolhat?
Magyarország földrajzi elhelyezkedése „medencehatásra” vezet: nem tudjuk a vizeinket megtartani, mert hiába vannak bőséges vízhozamú folyóink, kisebb vízfolyásaink, ha ezek „átrohannak” rajtunk. A 21. században a vízmegtartás az egyik legfőbb vízgazdálkodási kihívás. De van egy másik jelentős problémánk is: a klímaváltozás. Egyre több a szélsőséges belvíz, árvíz, villámárvíz, aszály, és mindennek a vonzata érinti a társadalmat és a gazdaságot. A Kárpát-medence és ezen belül Magyarország európai léptékben az egyik legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából a vizek vonatkozásában.
Magyarország mit tud ez ellen tenni? Milyen vízügyi stratégiával rendelkezik?
Van egy európai közös vízpolitikai stratégia és ehhez kapcsolódó jogszabályi környezet. Ez a Víz Keretirányelv, amelynek kidolgozásában számos magyar vízügyi szakember vett részt. Fontos hangsúlyozni, hogy az európai, vizekkel kapcsolatos stratégiai és szabályozási környezet kialakulása tulajdonképpen hazánkból indult. A Víz Keretirányelv előírja az EU-tagállamok, így Magyarország számára is a meghatározott keretek között történő vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítését. Magyarország két éve rendelkezik megújított vízgyűjtő gazdálkodási tervekkel, amiket az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve a területi illetékességű vízügyi igazgatóságok magas színvonalon és hatékonyan hajtanak végre. Viszont ha a stratégiát nézzük, vannak „adósságaink” is. Az egyik ilyen a víz és a klímapolitika integrációja.
Ez miért lényeges?
A stratégiák akkor működnek jól, ha a végrehajtásukban részt vevő szereplők támogatják azokat. Erre világszerte jó példa az energia- és a klímapolitika összehangolása. Az éghajlatváltozás fő oka ugyanis az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének jelentős növekedése. A szén-dioxid kibocsátás szoros kapcsolatban van az energiatermeléssel, így a klíma és az energia ügye szorosan összefonódik. Ez az összefonódás hiányzik a víz és a klíma vonatkozásában. Vannak ugyan vizekkel kapcsolatos ENSZ és európai stratégiai és jogi dokumentumok, amelyek említés szintjén foglalkoznak a klímapolitikával, de hiányzik a víz- és a klímaügyeket integráló közös monitoring- és intézmény-rendszer, közös pénzügyi mechanizmusok, integrált tudásmegosztás. Bízom abban, hogy a közeljövőben Magyarország részvételével sikerül úttörő kezdeményezést elérnünk a víz és az éghajlatpolitika stratégiai céljai összehangolása terén.
Mi szükséges ahhoz, hogy Magyarország úttörővé váljon e téren?
Csak a szándék, semmi több. A tudás ugyanis megvan. Magasan képzett, nemzetközileg is elismert vízügyi szakembergárdával rendelkezünk, jelentős kutatói kapacitások vannak a víztudományok területén, akik közül jónéhányan Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának kötelékében végzik oktató-kutató tevékenységüket. Tehát el tudjuk végezni a víz és a klímapolitika integrálását jelentő feladatokat.
A vízpolitika területén milyen képzési háttér van az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?
A Víztudományi Kar egyik legújabb képzése a 2020-ban létrejött nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia mesterképzési szak, ahol vízgazdálkodási problémamegoldó menedzsereket képezünk. Az angol nyelvű képzés lefedi a globális és regionális és vízgyűjtő szintű nemzetközi együttműködés valamennyi lényeges politikai, intézményi, jogi és diplomáciai aspektusát. A gyakorlat- és megoldás-orientált program ötvözi a legújabb releváns természet- és társadalomtudományi ismereteket és a konfliktus-kezelési gyakorlati kompetenciáit.
Mik a képzés fő irányvonalai?
A képzés egyik erőssége, hogy a hallgatókat törekszünk bevonni a kutatásokba. A másik lényeges elem, hogy a hallgatók a „nagy professzoroktól” tanulhatnak. Közvetlen kapcsolatba kerülhetnek olyan világszerte elismert szakemberekkel itt az egyetemen, akiket eddig csak a szakirodalomból ismerhettek. Tőlük kaphatnak impulzusokat. Ez óriási előny. 2024 szeptemberétől módosítjuk a képzési programot. Egy új, a nemzetközi képzésekhez jobban illeszkedő képzési struktúrát alakítunk ki. Ennek lényege, hogy a képzést öt modulra bontjuk, amely lefedi a műszaki, a természettudományos, jogi, szakpolitikai, konfliktuskezelési kompetenciákat. Az öt modul elvégzésért öt mikrokreditet kapnak majd a hallgatók, amik – ugyan nem diploma-értékűek – de önállóan is tanúsítják egyes ismeretkörök megszerzését. Természetesen a mesterdiplomához az öt mikrokrediten kívül szakmai gyakorlatokon kell részt venni és a kutatómunkán alapuló diplomadolgozatot is meg kell védeni. Ezzel a nemzetközi egyetemek közötti képzési átjárhatóság mechanizmusát szeretnénk megkönnyíteni, ezáltal egyetemek közötti közös diploma (ún. double degree) kiadását megalapozó nemzetközi együttműködéseket tervezünk indítani a közeljövőben.
Mit lehet a vízdiplomáciával elérni?
A vízkonfliktus mind globális, mind regionális és helyi szinten is megtalálható. Vegyük például Afrikát, ahol nagyon kevés vízen nagyon sok ország osztozik. Európában számos regionális vízkonfliktust ismerünk akár a hajózhatóság, akár az öntözési vízkivétel kapcsán, és vannak lokális vízkonfliktusok is: lásd a Velencei-tó körül kibontakozott vízkonfliktust. Nekünk az a feladatunk a VTK-n, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a nemzetközi skálától a helyi szintig képesek az ilyen típusú vízkonfliktusok megoldására.
Hogyan lehet a vízgazdálkodást megszerettetni a fiatal generációkkal?
Az a tapasztalatom, hogy érdemes a fiatalokkal az online szakmai fórumokon, a professzionális közösségi médiában megosztani a vizekkel, fenntarthatósággal, éghajlatváltozással kapcsolatos tudást és szemléletet, mert ezek iránt kifejezetten fogékonyak. És még egy fő hajtóerő a „kék szív”: akik külföldről vagy Magyarországról hozzánk jönnek tanulni a nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia mesterképzési szakra, azok a víz ügyének, a víz szeretetének jó értelemben vett megszállottjai.
A témáról készült podcastjainkat ITT és ITT hallgathatják meg, cikkeinket pedig ITT és ITT találják.
