A negyedik ipari forradalom idejét éljük, a számítógépes rendszerek uralta kibertér és a mindenhatónak tűnő online kommunikációs platformok korábban nem tapasztalt mértékben meghatározzák mindennapi életünket. Immár nem komolytalan és sci-fi jellegű kérdés, hogy a kommunikációtól az orvos- és hadtudományig terjedő digitális alkalmazások és a mesterséges gépi intelligencia kikezdheti-e a bevett vallások, a transzcendens dimenzióját, illetve beköszönhet-e egy sajátosan új korszak, a gépi technológiák fétisén alapuló úgynevezett kibervallások kora?
A számítástechnika és a mesterségesintelligencia-kutatás (MI) egyik világhíres úttörője, Neumann János nevéhez fűződik a kissé baljóslatú mondás, még az 1950-es évekből, miszerint amint a mesterséges, avagy gépi intelligencia fejlettségi szintje eléri az emberi elme komplexitását, bekövetkezik majd az úgynevezett szingularitás, és az emberi történelem, vagy amit addig annak ismertünk, véget érhet. Neumann János feltehetőleg nem az okos, gonosz gépekre és a Terminátorból jól ismert, újabban sokat emlegetett SkyNet gyilkos robotjainak lázadására utalt, hanem valami teljesen új, ismeretlen történelmi fejezet bekövetkeztére, amikor az emberiség tulajdonképpen a Teremtőt játszva és utánozva valami olyasmit hozhat létre, ami akár az alkotóját is meghaladhatja, illetve könnyedén elveszítheti az ellenőrzést felette.
A téma már évtizedek óta foglalkoztatja nemcsak a számítástechnikai szakembereket, hanem jövőkutatókat, vallás- és társadalomtudósokat egyaránt, hiszen a kibervilág egyre erőteljesebb kihívásai nem hagynak érintetlenül egyetlen tudományterületet, avagy társadalmi szegmenst sem. A témába vágó kutatások egyik legfőbb tudományos intézménye, a kaliforniai Szilícium Völgyben lévő Szingularitás Egyetem. A világszinten is egyedülálló intézményt 2008-ban nem más alapította, mint a Google óriáscég egykori technológiai vezérigazgató-helyettese, és a téma egyik legfőbb kutatója, Ray Kurzweil, aki azóta is igazgatja a kutatóegyetemet.
A mesterséges intelligencia fejlődési trendjeinek különféle társadalmi, kulturális, szociálpolitikai, avagy hadászati vonatkozásairól számos elemzés, értekezés született már világszerte, elég hacsak Martin Ford, Rand Waltzman, Klaus Schwab, Stephen Hawking, Yuwal Harari műveire, illetve Elon Musk ezirányú úttörő munkásságára és elképzeléseire gondolunk. A nagyon újszerű kibertéri kihívások és az MI lehetséges vallási vonatkozásairól, behatásairól viszont jóval kevesebb elemzés, kutatás készült. Ugyanakkor történtek némileg ehhez kapcsolódó vizsgálatok, tudományos elmozdulások, mint például Andok Mónika sajátos témájú könyve Digitális Vallás címmel, amelyben a koronavírus világjárvány alatti digitális átállás hatásairól értekezik a vallásgyakorlás, hitélet átalakulásáról hazai és külföldi környezetben egyaránt.
A globális fősodorbeli média szerkesztőinek figyelmét sem kerülte el az érdekes téma, hiszen a BBC Tech rovata tavaly ősszel közzétett egy igencsak nagy vitát kavaró videóriportot ’Isten és a robotok’ címmel, amelyben megpróbálták körbejárni e megosztó és sokak számára botránykeltő témakört. Nevezetesen arra keresték a választ, hogy az önálló döntéshozatalra is képes okos gépek, emberszerű robotok (kiborgok, androidok) a közeljövőben segíthetik-e az emberi hitélet fejlődését, szélsőséges esetben akár helyettesíthetik-e a lelkészeket, papokat, illetve segíthetik-e a hívőket az Istenkeresés útjában?
A riportban megszólaló különféle egyházi személyiségek, távol-keleti buddhista kolostorok szerzeteseitől a lengyel katolikus plébániák és anglikán egyházközség papjain keresztül az amerikai izraelita hitközségek rabbijáig úgy vélekedtek, hogy a lélek nélküli okos robotok bizonyos mértékben akár segíthetik a hívőket hitük gyakorlásában, de semmiképp nem helyettesíthetik Isten teremtényeit, a felszentelt papokat a vallási szertartások, líturgiák elvégzésében és különösképpen a szentségek kiszolgáltatásában. Érdekes módon a buddhista szerzetesek szerint akár az értelmes gépek is elvezethetik az emberi hívőket a transzcendencia megéléséhez, Isten közelségének élményéhez, bár e kvázi „transzhumán ember-gép-istenség” hármasság még teljességgel feltáratlan dimenziónak számít minden tekintetben. Ugyanakkor az úgynevezett emberi-gép transzhumanizmus egyik világszerte ismert úttörője, Elon Musk 2016-ban azzal a meghökkentő kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet, hogy véleménye szerint csak idő (évtizedek) kérdése az ember-gép átalakulás, egyesülés létrejötte, illetve a kiberdimenzió elődlegessé válása egyfajta mátrixszerű virtuális valóság megjelenítéseképpen, amelyet egy sajátos ember-gép alkotta metaverzum fog körülfogni. Elon Musk kijelentése után nem sokkal, 2018-ban ehhez kapcsolódó témákban, például az MI öntudatra ébredéséről értekeztek a hazai keresztény értelmiségiek, protestáns egyházak és jezsuita rendi elöljárók is, nevezetesen, hogy milyen forgatókönyvekre és eshetőségekre számíthatnak a hívők és nem hívők a jövőben az egyre szembetűnőbb kiberfenyegetések és az esetleges MI-kihívások dimenziójában.
A klasszikus konzervatív eszmeiségű világkép képviselői, illetve a transzcendentális eredetű, kinyilatkoztatott vallások hirdetői számára a jövőben várható kibervallási dimenziójú ember-gép hibrid-páros igencsak rémisztő perspektívát és elutasítandó jövőképet kínál. Amennyiben e kísérletezgető fél-tudományos trendek megvalósulnak, és kiváltképp létrejön a vitatott erkölcsiségű „kiberszellemi” állapot, nyilvánvalóan beláthatatlan következményei lehetnek az emberi társadalom jövőbeli alakulására és de facto létezésére.
Az ateistából mélyen hívő keresztény filozófus íróvá váló C.S. Lewis írta közel száz évvel ezelőtt, példaképe G.K.Chesterton katolikus gondolkodó nyomán, hogy az emberiség gátlástalan harca a meghódítandó Természet ellen felér az isteni terv elleni nyílt lázadással és az ember-Isten létrehozásának gyarló kísérletével, amelynek csakis újabb bukás lehet a végzete. E megállapítás hatványozottan igaz lehet az ember-gép szimbiózisából létrejövő hibrid létformák világában, e transzhumán dimenzióban kibontakozó „kibervallások” hajnalán, a 2045 körül várható MI „öntudatra ébredésének” avagy szingularitásának kapujában, annak összes, ma még elképzelhetetlen következményével együtt.
