Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Csepeli Réka

Társadalmi elégedetlenségi hullám Európában

Válságban az európai társadalmi modell.

Csepeli Réka 2026.11.13.
Pesztericz-Kalas Vivien

Csúcstalálkozó-sorozat Dublinban

Az európai nagypolitika egyik legfontosabb őszi eseménye.

Pesztericz-Kalas Vivien 2026.11.12.
Nyilas Laura

Képes-e az EU egységesen fellépni?

A dublini kül- és biztonságpolitikai konferencia tanulságai.

Nyilas Laura 2026.11.11.
Kutasi Gábor

Az integráció mérhető

Palánkai Tibor tudományos öröksége.

Kutasi Gábor 2026.11.10.
Mernyei Ákos Péter

Egy jog mind felett

Északi Áramlat kontra európai szabályok.

Mernyei Ákos Péter 2026.11.10.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Zsivity Tímea
Zsivity Tímea
kutató, NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2026.11.16.
  • 2026.11.16.

Hogyan tovább, Szerbia?

Védelmi fejlesztés kontra uniós csatlakozás

Az Európai Bizottság 2026. évi országjelentése szerint Szerbia mérsékelten felkészült a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. A dokumentum rámutat, hogy a vizsgált időszakban Belgrád csak részben igazodott az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP).

Az igazodás mértéke 2026. szeptember 1-jén 63% volt, szemben a 2025-ös 67%-kal, miközben az ENSZ Közgyűlésében az uniós álláspontokkal való egyetértés 44%-ról 36%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan Szerbia négy ENSZ-békefenntartó misszióhoz járult hozzá, és fenntartotta együttműködését a NATO-val, amelynek fontos eseménye az első közös szerb–NATO-hadgyakorlat 2026 májusában történő megtartása volt. A külpolitikai igazodás korlátjai különösen jól megmutatkoznak Belgrád unión kívüli stratégiai partnerségeiben, mindenekelőtt a Kínával fenntartott kapcsolataiban.

A szerb–kínai kapcsolatok egyik fő mozgatórugója Peking következetes Koszovó-politikája. Kína az ENSZ BT állandó tagjaként támogatja Szerbia Koszovóval kapcsolatos álláspontját. A két ország átfogó stratégiai partnersége a politikai, gazdasági és katonai együttműködésre egyaránt kiterjed. A korábbi szerb elnök 2026 májusában négynapos állami látogatást tett Kínában, melynek során a két állam vezetője két közös nyilatkozatot és 23 együttműködési megállapodást írt alá. Gazdasági téren Peking 11%-os részesedéssel Szerbia második legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, jelentős beruházásokkal a bányászatban, az acéliparban, az infrastruktúrában és a csúcstechnológiai ágazatokban. Ugyanakkor a közvetlen külföldi befektetések meghatározó forrása továbbra is az Európai Unió, amely 2025-ben a Szerbiába érkező beruházások 72,2 százalékát biztosította. A harmadik országokkal kötött kormányközi megállapodások ugyanakkor lehetővé teszik, hogy számos nagyberuházás mentesüljön az uniós közbeszerzési szabályok alól, ami versenyhátrányt jelenthet az európai vállalatok számára.

A Bizottság jelentése külön kitér Szerbia kínai eredetű védelmi beszerzéseire. Az ország az első európai állam, amely Pekingtől vásárolt szuperszonikus, levegő-föld precíziós csapásmérő rakétákat, melyeket orosz gyártmányú vadászrepülőgépekbe integráltak. Az Európai Bizottság értékelése szerint ezek a beszerzések stratégiai függőségeket teremthetnek, amelyek nehezen egyeztethetők össze Szerbia európai integrációs törekvéseivel. Kína növekvő szerepét a szerb haderőfejlesztésben a fegyverimport adatai is tükrözik: 2021 és 2025 között a szerb fegyverbeszerzések 61 százaléka Kínából származott, míg Franciaország 12, Oroszország pedig 7 százalékos részesedéssel követte. Szerbia katonai kiadásai 2025-re elérték a 2,7 milliárd dollárt.

A kínai katonai és technológiai térnyerés a NATO számára is biztonság- és védelempolitikai kihívást jelent. A Szövetség 2022-es stratégiai koncepciója Kínát olyan szereplőként azonosítja, amely politikai, gazdasági és katonai eszközök széles körével igyekszik növelni globális befolyását, miközben stratégiai szándékai és katonai fejlesztései kevéssé átláthatóak. A dokumentum külön kiemeli a kulcsfontosságú technológiai és ipari szektorok, kritikus infrastruktúrák, a stratégiai nyersanyagok és az ellátási láncok feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló kínai törekvéseket. Ebben az összefüggésben a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőséggel bír a NATO számára. A Szövetség ezért arra törekszik, hogy erősítse a térség országainak ellenálló képességét, valamint felkészültségét a harmadik felek rosszindulatú beavatkozásaival és kényszerítő tevékenységeivel szemben.

Szerbia jelentős védelmi ipart örökölt az egykori Jugoszláviától és a szektorban továbbra is meghatározó szereplője a régiónak. A túlnyomórészt állami tulajdonban lévő ágazat mintegy 200 vállalatot és 20 000 munkavállalót foglal magában, ezzel a Nyugat-Balkán legnagyobb védelmi ipari bázisát alkotja. A páncélozott járművek, tüzérségi rendszerek, drónok és lőszerek gyártásával, valamint kereskedelmével foglalkozó Yugoimport–SDPR a szerb védelmi ipar meghatározó vállalata. Az új védelmi képességek fejlesztését hazai forrásokból is támogatják, ugyanakkor a Bizottság jelentése szerint Szerbia védelmi ipari kapcsolataiban Kína mellett Izrael is meghatározó szerepet tölt be.

 A BIRN és a Haaretz korábbi kutatása szerint az izraeli Elbit Systems vállalat 51%-os, a szerb állami tulajdonú Yugoimport–SDPR pedig 49%-os tulajdonrésszel rendelkezik a szerbiai dróngyárprojektben. A BIRN arról is beszámolt, hogy a Szerbiából Izraelbe irányuló lőszer- és fegyverexport 2023 óta 42-szeresére nőtt, elérve a 114 millió eurót. Az Elbit Systems 2025 elején 335 millió dollár értékben értékesített Szerbiának PULS tüzérségi rendszereket és Hermes 900 pilóta nélküli légi eszközöket, augusztusban pedig egy további, 1,6 milliárd dollár értékű védelmi megállapodásról számoltak be.

A szerbiai belpolitikai változások ugyanakkor új megvilágításba helyezhetik ezeket a kapcsolatokat. Filip Ubović, az Egyetemista Lista képviselője elmondta, hogy a mozgalom programja az Izraellel folytatott fegyverkereskedelem megszüntetését és a dróngyárprojekt leállítását irányozza elő. Ez azonban önmagában nem jelenti a szerb haderő modernizációjának visszafogását. A képviselő nyilatkozata alapján a katonai kiadások növelése, a légvédelmi rendszerek beszerzése és a haditechnikai fejlesztések folytatása továbbra is prioritás marad. A katonai kiadások GDP-arányos 5%-ra emelése, valamint a 150–300 kilométeres hatótávolságú rakétatüzérség beszerzésének terve is a védelmi képességek további erősítését vetíti előre.

Kína esetében az Egyetemista Lista nem a stratégiai partnerség felszámolását, hanem annak átalakítását szorgalmazza. A mozgalom támogatja az együttműködés fenntartását, ugyanakkor a meglévő gazdasági, infrastrukturális és ipari projektek mellett nagyobb hangsúlyt helyezne a csúcstechnológiai beruházásokra. A jövőbeni projekteket a hazai jogszabályok, a környezetvédelmi előírások, valamint a munkavállalói jogok és munkavédelmi követelmények betartásához kötné.

A kínai technológiai jelenlét biztonsági kockázatai ugyanakkor Európában is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Németországban a Bundeswehr már korlátozásokat vezetett be egyes járművek katonai létesítményekbe történő belépésével kapcsolatban, és a kínai gyártmányú pilóta nélküli légi eszközök használatát is megszünteti. Az intézkedések hátterében az a megfontolás áll, hogy a járművek kamerái és érzékelői katonai objektumokról gyűjthetnek adatokat, amelyek külföldre továbbíthatók. Ausztria hasonló biztonsági szigorításokat tervez, elsősorban a kínai autómárkák, valamint a drónok katonai létesítményekből történő kizárását.

A fentiek arra mutatnak rá, hogy Szerbia védelmi modernizációja egyre inkább az Európai Unión kívüli országokkal kialakított katonai és technológiai együttműködésekre támaszkodik. Miközben a kínai és az izraeli partnerségek eltérő módon járulnak hozzá a szerb haderőfejlesztéséhez, az ezekhez kapcsolódó biztonsági kockázatok európai szinten is egyre nagyobb figyelmet kapnak. A belpolitikai átrendeződés ugyanakkor nem feltétlenül a katonai fejlesztések visszafogását, hanem a külső védelmi kapcsolatok újragondolását eredményezheti. Mindez továbbra is kihívás elé állíthatja Szerbiát abban, hogy összeegyeztesse védelmi képességeinek fejlesztését az európai integrációból fakadó kül- és biztonságpolitikai elvárásokkal.

Nyitókép forrása: Ronite / wikimedia.org

Témakörök: Európai Unió, gazdaság, politika, Szerbia
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Mindig bekapcsolva
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
MENTÉS & ELFOGADÁS