Utolsó fázisba lépett Montenegró csatlakozásának szakmai előkészítése
Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolat legfontosabb kérdése ezen államok csatlakozása a közösséghez. Az előkészítés hosszú ideje zajlik, s úgy tűnik, a tárgyalásokkal legelőrehaladottabb állam, Montenegró, újabb lépéssel került közelebb hozzá, hogy az Unió tagja legyen.
Múlt héten szerdán az EU tagállamai Állandó Képviselőinek Bizottsága (COREPER) jóváhagyta egy ad hoc EU–Montenegró vegyes bizottság felállítását, amelynek feladata az ország csatlakozási szerződésének előkészítése lesz. Ezzel végső fázisba került a régóta szorgalmazott csatlakozás szakmai előkészítése. Maga Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy kulcsfontosságú mérföldkövet lépett a folyamat, s a döntés nagy lépés az ország csatlakozásához vezető úton.
Montenegró igen erőteljesen elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, s terveik szerint 2028-ra teljes jogú taggá szeretnének válni. Az ország 2010-ben nyerte el a tagjelölt státuszt, s a csatlakozási tárgyalások 2012 óta folyamatosak. Egy 2023-as felmérés szerint a lakosság közel 80%-a kifejezetten Európai Unió párti, s kormányzat nem is vesztegeti az időt: a COREPER fenti ülését követően, Montenegró fővárosában, Podgoricában, összeült az EU–Montenegró Közös Konzultatív Bizottság (Joint Consultative Committee, JCC). A testület immár huszonkettedik ülésén mind Maida Gorčević, európai ügyekért felelős miniszter, mind Riccardo Serri, az EU montenegrói delegációjának helyettes vezetője egybehangzóan elmondták, hogy a csatlakozás történelmi lehetőség, amelynek az egész társadalom projektjének kell lenni, s ennek megfelelően a csatlakozási szerződés tervezetének összeállításába a civil szféra képviselőit is be kívánják vonni. Az ülésen több ilyen szervezet (többek között szakszervezeti vezetők, illetve a munkáltatói oldal képviselői) is jelen volt s kifejtette véleményét.
A csatlakozási szerződés szövegezésének megkezdése valóban jelenős, diplomáciai jelentőséggel is bíró lépés, amelyre legutóbb a horvát csatlakozás alkalmával került sor. Ennek a fázisnak a megkezdése jól mutatja, hogy a montenegrói kormány igen ügyes diplomáciát folytat, s igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy „pontra tegye” az ügyet. Természetesen a szakmai előkészítés mégoly tökéletessége mellett sem szabad elfelejteni, hogy az EU bővítése, noha szakpolitikaként tartják számon, mégsem egy technikai–operatív–szakmai kérdés, amelyben pusztán szakmai előkészítéssel biztos eredményt lehetne elérni. A folyamat végén ugyanis a 27 tagállam egyhangú, támogató döntése szükséges a csatlakozási szerződés megkötéséhez. Montenegró ugyanakkor, nagyon okos diplomáciával, s lehetőségeinek teljes körű kihasználásával, nem (csak) a politikai támogatás meglétét várja – ezt igen nehézkes is lenne, figyelemmel a tagállamok nagy számára és sokszor eltérő érdekeire – hanem minden olyan szakmai előkészítő lépést megtesz, amely egyrészt szükséges, másrészt, amelyet maga, kis mérete ellenére is, tárgyalási eszközként, illetve tárgyalási alapként tud felhasználni ahhoz, hogy az EU, illetve a tagállamok politikai döntéshozói előtt „ne maradjon akadály”, amely miatt, illetve amelyre hivatkozással a csatlakozásról való döntést prolongálni, illetve esetleg ellenezni tudnák.
Érdemes megjegyezni, hogy mint minden diplomáciai munka, a csatlakozási folyamat sem történik arctalanul, hanem a mögött hús-vér emberek állnak, akik munkáján, szorgalmán és a nem utolsósorban taktikai érzékén a siker jelentős részben múlik. Az uniós csatlakozási folyamat kulcsszereplője e tekintetben – természetesen a politikai felelős, fentebb már említett miniszteren túlmenően – az EU csatlakozásért felelős főtárgyaló, Predrag Zenovic. Zenovic idén negyven éves, s igen impozáns életutat tudhat a háta mögött: politika- és jogtudományt hallgatott több országban Európában, majd Fulbright ösztöndíjjal New Yorkban tanult. Magyar vonatkozásban jelentős, hogy idén márciusban panelistaként felszólalt a Budapesten szervezett (Tizedik) Budapest Balkán Fórum konferencián – ahol a jelen sorok írója kérdezhette őt a csatlakozás előkészítéséről. Személyében egy igen felkészült, az európai együttműködésben való konstruktív részvétel és az európai értékek iránt elkötelezett, világlátott diplomatát ismertünk meg.
Szükség is van erre a hozzáállásra, ugyanis teendő még igen sok van a csatlakozás kapcsán. A csatlakozási tárgyalások ugyanis fejezetekre – szám szerint 35 darabra – tagozódnak, amelyek közül Montenegró egyelőre tizennégyet zárt le. További tizenkilenc olyan fejezet van, amely a tárgyalódelegációnak mindkét oldalról megállapodásra kell tudnia jutni. Ezek között olyan fajsúlyos témák is vannak, mint az igazságügy vagy az áruk, illetve személyek szabad áramlására vonatkozó fejezetek, a versenypolitika, az adózás vagy az energia. Ezek között továbbá van olyan, így pl. a „fundamentals” (alapvető jelentőségű elemek) fejezet, benne a jogállamisági kritériumok, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság előre felhívta a figyelmet, hogy nem fog el „rövidítést” („shortcut”), így ezekben nagyon alapos tárgyalásra és részleges kívánalmakra kell számítani.
A mostani lépéssel, azaz a csatlakozási szerződés írásával ugyanakkor a montenegrói diplomácia láthatólag új fokozatba kívánja kapcsolni az ezekről való megállapodások ütemezését – hiszen, ha már a szerződés szövegezés zajlik, a még nyitott fejezetekről egyeztető tárgyalódelegációkon nagyobb a nyomás, hogy megállapodásra jussanak.
Az út azonban a tárgyalások lezárulta után másként válik nehézzé: a csatlakozási szerződés tervezetét jóvá kell hagynia a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is. Ha ez megvan, meg kell szerezni mind a 27 tagállam aláírását és ratifikációját, valamint természetesen Montenegróét is – bár ez utóbbi nem látszik nehéz feladatnak.
S ha mindez megvan, huszonnyolcadik tagállamként köszönthetjük a fiatal nyugat-balkáni államot európai uniós közösségünkben. Remélhetőleg az minden nappal szorosabbá váló 2028-as céldátum tartható lesz, hiszen Montenegró nem vitásan az Unióhoz tartozik, s kiválóan illeszkedik majd a maga sokféleségével európai egységünkbe.
Nyitókép forrása: postmodernstudio / depositphotos.com
