Bár kevesebben érkeztek 2025 áprilisáig illegálisan az Európai Unió területére, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában, a migrációs nyomás további csökkentésére van szükség.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) rendszeresen tesz közzé havi, illetve hosszabb időszakra szóló összesített jelentéseket az Európai Unió (EU) külső határain tapasztalható illegális határátlépések számáról, azok alakulásáról. Legfrissebb összefoglalója az idei esztendő első négy hónapjának – januártól áprilisig – adatait mutatja be. Ezek értelmében 2025 első harmadában mintegy negyvenhétezer illegális határátlépést regisztráltak az Unióban, valamivel több mint tizennyolcezer alkalommal pedig az EU területéről kívántak jogellenesen az Egyesült Királyságba jutni. A Frontex mostani jelentéséből két dologra érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Az egyik, hogy míg 2015-ben a legnépszerűbb migrációs útvonal a nyugat-balkáni volt, addig mára – a tavalyi számokhoz hasonlóan – a közép- és a nyugat-mediterrán útvonalon igyekeznek a legtöbben Európába, elsősorban Olaszországon és Spanyolországon keresztül. A másik dolog, ami a számokból kitűnik, hogy habár még mindig jelentős számban érkeznek bevándorlók illegálisan az Európai Unióba, áprilisig, különböző mértékben ugyan, de valamennyi útvonalon kevesebben érkeztek 2024 ugyanezen időszakához képest.
A legnagyobb arányú csökkenést a nyugat-balkáni és nyugat-afrikai útvonalon, valamint a keleti szárazföldi határoknál lehetett tapasztalni. Utóbbi pontokon Ukrajna, Etiópia és Szomália volt a legfőbb származási ország, a nyugat-afrikai úton keresztül legfőképpen Maliból, Szenegál és Guineából származó bevándorlók lépték át illegálisan a határt a Nyugat-Balkánon át pedig a török, afgán, illetve szíriai származásúak jöttek legnagyobb számban az Európai Unióba. Mérsékeltebb visszaesés volt megfigyelhető a kelet-mediterrán útvonalon Görögországba, Ciprusra, valamint Bulgáriába érkezők számában; a bevándorlók többsége afgán, szudáni és egyiptomi állampolgárságú volt. A legkisebb mértékben a már említett közép- és a nyugat-mediterrán útvonalon csökkent az Unióba illegálisan igyekvők száma, a határátlépők között legnagyobb arányban a Marokkóból, Algériából, Bangladesből, továbbá Pakisztánból származó személyek voltak.
Noha a meleg idő beköszöntével többen vállalkozhatnak arra, hogy ily módon jussanak el az Európai Unióba, mint a téli hónapokban, a kedvezőbb mutatók mögött az EU tevékenységének hatása fedezhető fel. Ide sorolhatóak a Nyugat-Balkán országaival való kooperáció a vízumpolitika összehangolásában, valamint az észak-afrikai országokkal – Marokkóval, Tunéziával, Líbiával, Egyiptommal – kötött megállapodások, amelyek értelmében anyagi támogatásért cserébe ezen államok feltartóztatják, a területükön tartják az Unióba indulókat.
Az Európai Bizottság a jövőben további eszközökkel csökkentené a kontinensre és a tagállamokra nehezedő migrációs nyomást. Ezt a célt szolgálja egyrészről a testület márciusi javaslata, amely a visszaküldések hatékonyságát növelné. A kezdeményezés egyik jelentős újítása az úgynevezett visszatérési központok létrehozása. A Bizottság másrészről bizonyos esetekben a menedékkérelmek gyorsított eljárásban való elbírálására is idő előtt lehetőséget adna a nemzeteknek a biztonságos harmadik és származási országok meghatározásával, illetve az elismerési arány küszöbérték alkalmazásával. A javaslatok hatályba lépéséhez a két társjogalkotó intézmény, az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása is szükséges.
Nyitókép forrása: Trong Khiem Nguyen / Flickr
