A legnagyobb európai pártszövetség, az Európai Néppárt 2025. április 29–30-án tartotta a soron következő, szám szerint huszonnyolcadik kongresszusát a spanyolországi Valenciában. A pártszövetség, amely az európai integráció története során mindig is meghatározó szerepet játszott, most – néhány nehéz év után – kifejezetten sikeres időszakát éli. A tavalyi európai parlamenti választások eredményeként a legnagyobb frakciót alakíthatta meg az Európai Parlamentben, 188 képviselővel.
Nemcsak uniós szinten szerepelnek sikerrel mostanában az Európai Néppárt tagszervezetei, hanem az Európai Unió tagállamaiban is. Már a 2024. december elsején hivatalba lépő Európai Bizottság huszonhét tagja közül is tíz – köztük az Európai Bizottság elnöke – az Európai Néppártból került ki, az Európai Tanács jelenlegi tagjai, azaz az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői közül tizenkettő, azaz majdnem a tagság fele a jobbközép pártszövetséghez tartozó politikus.
Az uniós intézmények közül az Európai Néppárt jelöltje áll az Európai Bizottság és az Európai Parlament élén, és csupán az Európai Tanács elnökének tisztét kellett – azt is jobbára csak az erőegyensúly szokásjoga alapján – átengedni az egykor volt nagy riválisoknak, a szocialistáknak. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Néppárt a történetének legszebb lapjaira emlékeztető erőben van. Ennek megfelelően a most megrendezett kongresszus is lehetett volna egy egyszerű győzelmi seregszemle is.
A kényelmes megoldással szemben azonban a pártszövetség vezetősége úgy döntött, hogy a sikert a pártszövetség szervezeti központosítására, és az európai belpolitikában játszott szerepének növelésére használja fel. Ennek jegyében pártrefom mellett döntöttek, amelynek célja, hogy az Európai Néppárt belső szakpolitikai kohéziója jelentősen erősödjön.
A dokumentum szerint a jövőben általánossá és a belső pártalkotmány szempontjából hivatalossá teszik az egyes tanácsülések előtti néppárti egyeztetéseket, ahol a pártszövetséghez tartozó miniszterek alakíthatnak ki egységes álláspontot a napirenden szereplő kérdésekben. A szakpolitikai egység érdekében lehetővé teszik az egyes országokban ellenzékben lévő néppárti politikusoknak is a bekapcsolódást ezekbe az egyeztetésekbe. Hasonlóképpen, a jövőben további lépéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy a Néppárthoz tartozó tagállami vezetők között is minél élénkebb és szorosabb kommunikáció jöjjön létre.
Nemcsak a politikusok, de a politikacsinálás háttérintézményei között is szorosabb együttműködés irányoz a pártszövetség reformja. A Wilfred Martens Központ vezetésével az eddigieknél aktívabb és gyakorlatiasabb hálózat kiépítését szorgalmazzák, amely egyben nemcsak a tagállami szintek együttműködését, hanem az Európai Néppártnak az európai belpolitika kérdéseiben kinyilvánított véleményét is meghatározhatja. Az Európai Néppárt büszkén vallja, hogy az ő ötlete volt a csúcsjelölti rendszer, és ennek továbbfejlesztése érdekében további lépéseket kíván tenni.
A kongresszus nem csupán a pártszövetség reformja témájában fejtett ki nagyfokú aktivitást. Számos határozatot fogadott el az akadémiai szabadság helyzetétől a jogállamiságon keresztül a lakhatási problémák és a klímaválság megoldásáig. Noha a beszédek és a határozatok alapvetően hűek maradnak az Európai Néppárt korábban követett politikájához, a kongresszusi beszédekben határozott hangsúlyváltozások is megfigyelhetők.
Manfred Weber, az Európai Néppárt eddigi, és most újraválasztott elnöke beszédében szokatlanul éles szavakkal ostorozta az előző Európai Bizottság és annak elnökének, Ursula von der Leyennek egyik fő vállalkozását, a Zöld Megállapodást. Sőt, a szónok odáig is elment érvelésében, hogy az európai gazdaság most alapvetően sokkal versenyképesebb lenne, ha annak idején Frans Timmermans, az előző Bizottság környezetvédelmi biztosa nem erőszakolta volna rá elveit az Európai Unióra.
A zöld témákhoz hasonlóan éles retorikai váltás volt megfigyelhető a másik nagy páneurópai politika témában, a bevándorlás kérdésében is. A tíz évvel ezelőtti, az Európai Néppárt politikusaihoz köthető bevándorlópárti mondatok, az empatikus retorikai futamok már a múlté. A jelen Európai Néppártja már a bevándorlókkal való kemény és kérlelhetetlen hozzáállást dicséri.
Összességében egy sikeres pártszövetség meglepetéseket nélkülöző kongresszusát láthattuk Valenciában. A stratégiai döntések sorsát a jövő tettei határozzák meg, mint ahogyan azt is, hogy sikerül-e a siker fenntartására érvényesíteni a mostani kongresszus döntéseit.
Nyitókép: Valencia madártávlatból, forrás: Themil / pixabay.com
