Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek április 14-i luxembourgi tanácskozásán az orosz–ukrán háború, a közel-keleti fejlemények, valamint az Unió és Afrika közötti kapcsolatok alakulása mellett a Nyugat-Balkánon tapasztalható feszültségek fokozódására is felhívta a figyelmet.
Elmondta, hogy a régió stabilitása és biztonsága kulcsfontosságú, hiszen a térség földrajzilag Európához tartozik, ezért elengedhetetlen, hogy a bővítési folyamatban határozott előrelépés történjen. Albánia és Montenegró kapcsán kijelentette, hogy előremutató lépések történtek a reformok terén, így remélhetőleg e két ország az uniós integráció sikeres példájaként szolgálhat. Bosznia-Hercegovinát illetően hangsúlyozta, hogy a jelenlegi alkotmányos válság aggodalomra ad okot, az ország egységének megbontására irányuló kísérletek elfogadhatatlanok. Kallas szerint a politikai vezetőknek a megosztottság csökkentésére és a párbeszéd elősegítésére kell törekedniük. Az EU-csatlakozás kérdésében tapasztalt egyetértés alapján elvárható, hogy konkrét döntéseket hozzanak, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi jelenlét fokozatos csökkentését. Szerbia és Koszovó kapcsán a főképviselő hangsúlyozta, hogy a felek közötti viszony normalizálása alapvető jelentőségű a régió stabilitása szempontjából, ezért elengedhetetlen a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatása. Kallas bejelentette, hogy ennek előmozdítása érdekében májusban látogatást tesz mindkét országban.
Itt fontos megjegyezni, hogy a két fél közötti párbeszéd az unió magas rangú tisztségviselőinek mediálásával 2011 márciusában kezdődött meg, de azóta sem vezetett eredményre. A Belgrád–Pristina közötti párbeszéd a kezdeti sikerek után zátonyra futott. Először 2015-ben, mikor a két félnek többek között az észak-koszovói szerb többségű helyi önkormányzatok közösségének megalakításának kérdéséről is sikerült megegyeznie. A megállapodás a koszovói ellenzék és lakosság körében ellenállást váltott ki. A koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette a megállapodást, majd később megállapította, hogy egy kikötéssel – az intézmény végrehajtó jogkörrel nem rendelkezhet – összeegyeztethető az alkotmánnyal. 2018-ban rövid időre rendeződni látszott a két fél viszonya. Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaci koszovói államfő a konfliktus tartós rendezése érdekében nem vetették el a területmódosítás lehetőségét. Az észak-koszovói szerb többségű községek Szerbiához, míg a Szerbia déli részén található Preševo-völgy Koszovóhoz csatlakozna. A nemzetközi közösség tagjai a felvetés kapcsán nemtetszésüket fejezték ki, jelezték, hogy nem támogatják az elképzelést. A sikertelen próbálkozást követően a felek között tovább mérgesedett a helyzet. A Belgrád–Pristina párbeszéd 2023 őszén ismét kudarcba fulladt. Albin Kurti, Koszovó akkori miniszterelnöke ragaszkodott Koszovó de facto elismeréshez, míg Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a szerb többséggel rendelkező önkormányzatok közösségének létrehozását helyezte előtérbe. Az EU azt javasolta, hogy ezek a folyamatok párhuzamosan menjenek végbe. Kurti továbbra sem állt készen, hogy beleegyezzen a szerb többséggel rendelkező önkormányzatok közösségének megalakításába. Vučić elfogadta az EU párhuzamos végrehajtásról szóló javaslatát. Végül a Belgrád–Pristina közötti viszony a 2023. szeptember 24-i, Észak-Koszovóban történt fegyveres összecsapás következtében eszkalálódott.
Míg Kurti 2023. őszén arról igyekezett meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, hogy Koszovó külföldről, különösen Szerbia felől néz szembe komoly biztonsági fenyegetésekkel, addig a Demostat által végzett kutatás eredményei szerint az Észak-Koszovóban élő szerbeknek a 2023. szeptember 24-i, Banjskaban történt események után a félelem különféle formáival kellett megküzdeniük. A félelmet fokozta Kurti azon kijelentése, hogy 2024-ben további 1100 fővel fogja megnövelni a koszovói biztonsági erőket. Közben az Egyesült Államok bejelentette, hogy Pristina számára jóváhagyták a 75 millió dollár értékű Javelin páncéltörő rakétarendszer eladását. A közlemény szerint az USA ezen lépésével támogatja Koszovó védelmi képességének fejlesztését, biztonságának javítását anélkül, hogy a térség alapvető katonai egyensúlyát megváltoztatná. Kurti időközben számos lépést tett a Koszovó területén lévő szerb intézményrendszer felszámolására, és az északi, zömében szerbek lakta járások Szerbiáról történő leválasztására. E célt szolgálta többek között a Koszovói Központi Bank (KKB) döntése, mely szerint 2024. február 1-jétől a készpénzes és a fizetési tranzakciók egyetlen pénzneme az euró. Ezt követően 2024. májusában a koszovói rendőrség a szerb dinár fizetőeszközkénti használatát tiltó határozatra hivatkozva Észak-Koszovóban bezárta a Szerb Posta Takarékbank fiókjait. 2024 augusztusában a koszovói rendőrség az ország északi területén található Szerb Posta kilenc létesítményébe hatolt be. A parancsnok azzal indokolta az akciót, hogy ezek a létesítmények engedély nélkül működtek. Az akciót az EU és az USA is elítélte, és komoly biztonsági kockázatnak minősítette. A 2024. november 29-én Zubin Potok közelében történt robbanás jelentős hatással volt a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok alakulására. A történtek nyomán Kurti azonnali konzultációt kezdeményezett a KFOR-parancsnoksággal és a koszovói Biztonsági Tanáccsal. Közben a koszovói biztonsági helyzet tovább bonyolódik. Az ország saját állami lőszergyárat és dróntervező központot épít. A koszovói biztonsági erők fegyverzetét páncélozott járművekkel, drónokkal és páncéltörő rakétákkal fejlesztik. Pristina azt állítja, hogy ezek kizárólag védelmi célokat szolgálnak. Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen hirtelen felfegyverkezés és militarizálás nagyon veszélyes. Főként jelen politikai helyzetben, amikor Koszovóban Albin Kurti lemondása ismét kormányválságot idézett elő, Szerbiában pedig 2024 novembere óta folyamatosak a tüntetések. E fejlemények rávilágítanak arra, hogy mindkét ország politikai stabilitása nem csupán belpolitikai kérdés, hanem regionális jelentőségű is. A mostani geo- és biztonságpolitikai helyzetben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha Szerbia és Koszovó között létrejönne egy jogilag kötelező érvényű megállapodás, abban az esetben a most hatályban lévő ENSZ BT 1244-es határozat hatályon kívül helyezéséről az ENSZ BT állandó tagjai fognak dönteni. Azonban kérdéses, hogy Oroszország és Kína milyen feltételek mellett lennének hajlandóak eltekinteni a vétó lehetőségétől és mennyire fogják felhasználni a koszovói–szerb viszony rendezését saját céljaik elérésére.
Nyitókép: Koszovó fővárosa, Pristina látképe a város északkeleti részén lévő dombról, forrás: Bdx / Wikipédia
