A koszovói hatóságok augusztus 30-án bezártak és blokád alá vettek öt észak-koszovói szerb intézményt. Pristina lépését a nemzetközi közösség egyoldalúnak és koordinálatlannak minősítette, valamint súlyos biztonsági kockázatként értékelte.
A koszovói rendőrség múlt héten zárlat alá vette mindazokat a létesítményeket, amelyekben a helyi szerb kisebbség intézményei működtek, beleértve a járási közigazgatási hivatalokat, a Nyugdíjbiztosítási Alap, a Kosovska Mitrovica-i Közigazgatási Körzet, a Szociális Központ, a Koszovó-ügyi Iroda és a Kommunális Közvállalat épületeit. Elbert Krasniqi koszovói helyi önkormányzati miniszter kijelentette: céljuk a koszovóival párhuzamos szerb intézmények felszámolása. A koszovói rendőrség északi régióért felelős igazgató-helyettese megerősítette, hogy a különleges egységek négy szerb többségű északi településen hajtottak végre akciót.
Miloš Vučević szerb miniszterelnök sürgős és határozott reakciót kért a nemzetközi közösségtől.
Aleksandar Vučić szerb elnök a Prágában megrendezésre kerülő GLOBSEC fórumon kijelentette: számít a NATO-ra az észak-koszovói szerbek védelmét illetően. Hozzátette: „megnyugtató, hogy a KFOR-egységek az Ibar folyó feletti hídon megerősítették jelenlétüket.” Véleménye szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök terve, miszerint megnyitja a hidat a járműforgalom számára, kizárólag a szerb nép provokációját szolgálja. A Kvinta-országok – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország – bejelentették, hogy ők sem támogatják a híd megnyitását. A KFOR kijelentette, hogy a híd megnyitásáról szóló döntést Pristina és Belgrád közötti párbeszéd keretében, az Európai Unió közvetítésével kell meghozni.
Kurti az elmúlt időszakban számos lépést tett a Koszovó területén lévő szerb intézményrendszer felszámolására, és az északi, zömében szerbek lakta járások Szerbiáról történő leválasztására. E célt szolgálja többek között a Koszovói Központi Bank (KKB) döntése, mely szerint 2024. február 1-jétől a készpénzes és a fizetési tranzakciók egyetlen pénzneme az euró. Az EU, az USA és a Kvinta-országok képviselői akkor arra kérték a koszovói hatóságokat, hogy halasszák el a szerb dinár Koszovó területén történő használatát tiltó határozat végrehajtását, és a Belgrád- Pristina közötti párbeszéd ezen szakaszában kerüljék az egyoldalú, bizonytalan kimenetelű cselekedeteket. Kurti közben már a következő évi választásokra készül, ami miatt arra kérte az aggódó feleket, hogy tartsák tiszteletben a KKB mint független intézmény döntését. Ezt követően idén májusban az okozott feszültséget Belgrád és Pristina között, hogy a koszovói rendőrség a szerb dinár fizetőeszközkénti használatát tiltó határozatra hivatkozva zárta be a Posta Takarékbank fiókjait. Az Európai Unió emiatt elmarasztalta Koszovót. Az EU szerint Pristina ezen lépése negatívan befolyásolja az Észak-Koszovóban élő szerb kisebbség életét, és a Belgráddal folytatott párbeszédet. Washington az akciót követően csalódottságának adott hangot. Közleményükben úgy fogalmaztak: a rendőri fellépést nem egyeztették a nemzetközi partnerekkel, és alkalmas a feszültségkeltésre.
Augusztus 5-én a Szerb Posta kilenc létesítményébe hatolt be ismét a koszovói rendőrség négy észak-koszovói településen. A hatóság az Elektronikus és Postai Hírközlési Szabályozó Testület (ARKEP) utasítására végzett ellenőrzést az intézményekben. A parancsnok azzal indokolta az akciót, hogy ezek a létesítmények engedély nélkül működnek.
Az EU ekkor ismételten figyelmeztette a koszovói hatóságokat, hogy készek szigorítani a Pristinával szembeni büntetőintézkedéseket, amennyiben a továbbiakban is egyoldalúan és koordinálatlanul fognak megnyilvánulni.
Az augusztus 30-i események is élénk nemzetközi reakciókat váltottak ki. James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese felszólította Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy súlyos következményekkel járó döntéseit megelőzően egyeztessen nemzetközi partnereivel és hagyjon fel az együttműködésüket negatívan befolyásoló akciókkal. Az ügy kapcsán megszólalt Jörn Rohde, Németország pristinai nagykövete is. Kijelentette, hogy csatlakoznak az Egyesült Államok nagykövetségéhez: „aggodalmukat és csalódottságukat fejezik ki az összehangolatlan lépések miatt”. Oliver Guérot, Franciaország koszovói nagykövete szerint az olyan cselekedetek, amelyek káros hatással vannak egy közösség tagjaira, “jelen esetben a szerb közösségre, nem üdvözlendőek”, valamint ő is kihangsúlyozta, hogy az egyoldalú akciók nem hoznak tartós megoldást. Charles Kupchan, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi európai ügyekért felelős igazgatója úgy véli, hogy az északi részén végrehajtott manőverek Kurtit szolgálják, nem Koszovót. Vjosa Osmani koszovói államfő augusztus közepén 2025. február 9-ére írta ki a parlamenti választásokat. Kurti most eredményeket kíván felmutatni a koszovói albán szavazóknak, és megpróbálja a központi kormányzat felügyelete alá vonni a szerbek lakta északi járásokat. Kurti ellenzi a szerb önkormányzatiság megerősítését, nem támogatja a Szerb Községek Közösségének megalakítását, amely az egyik alapfeltétele a szerb-koszovói viszony normalizálásáról szóló ún. „Ohridi megállapodásnak”. Ezek a belpolitikai gesztusok több szavazót hozhatnak számára a jövő évi választásokon, de hosszú távon nézve megpecsételi a Belgrád-Pristina párbeszéd sorsát és ezzel együtt Koszovó EU-integrációját, valamint negatív hatással lehet az EU által nyújtott támogatásokhoz való hozzáféréshez is. Fontos kiemelni, hogy a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszközhöz történő hozzáférést Szerbia és Koszovó esetében a kapcsolatuk normalizálására tett erőfeszítéseiktől, a konstruktív párbeszéd folytatásától és az eddigi megállapodásokba foglaltak maradéktalan végrehajtásától tették függővé. Ha ezeknek a kritériumoknak nem tesznek eleget, akkor nem részesülnek az Eszköz által nyújtott anyagi juttatásokban. Ebből következik, hogy Szerbia és Koszovó számára egyaránt kulcsfontosságú, hogy egyensúlyt teremtsenek a szuverenitás és a politikai és törvényes jogok gyakorlása között, a kapcsolatuk normalizálása, valamint az EU-hoz való csatlakozásuk érdekében.
Nyitókép: Kolostor Pristina közelében (Forrás: Depositphotos.com)
