Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának és a Költségvetési Bizottságának közös ülésén, február 13-án megvitatták a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszközének létrehozásáról szóló javaslatot, amelyet az Európai Bizottság tavaly novemberben fogadott el.
Az eszköz keretében a 2024–2027-es időszakra 6 milliárd euró támogatást irányoztak elő. Ebből 2 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás és további 4 milliárdot kölcsön formájában. A javaslat szerint erre azért van szükség, mert a nyugat-balkáni országok EU-hoz való elégtelen társadalmi-gazdasági konvergenciája régóta fennálló probléma, amelyet tovább súlyosbított az orosz–ukrán háború és azt megelőzően a Covid19 világjárvány. A régió országainak GDP / fő rátája ugyanis 30–50%-a az uniós átlagnak, és nem mutat javuló tendenciát. Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat szempontjából kulcsfontosságú volna, hogy a felzárkózás üteme felgyorsuljon. A konvergencia magasabb szintje nagyban könnyítené a térség uniós integrációját.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke, Željana Zovko az Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagjaként bemutatta a növekedéstámogató eszközt. A Bizottság által javasolt eszköz nem váltja fel a régió korábbi támogatási formáit, sokkal inkább kiegészíti őket. Az eszköz fontos aspektusa az is, hogy az IPA III-mal ellentétben, ebből a forrásból Törökország nem részesülne támogatásban, ami tovább növeli a jelentőségét a térség számára. Zovko szerint a javaslat fő hiányossága, hogy nincsenek pontosan meghatározva a kifizetés feltételei. Véleménye szerint ez politikai zsaroláshoz vezethet – hangsúlyozva, hogy a béke és a stabilitás megőrzése a legfontosabb a régióban: „Minden politikai játszma a Nyugat-Balkán destabilizációjához vezethet.” Arra az esetre, ha valamelyik ország nem teljesíti a reformtervében vállaltakat, szükségessé válik egyértelmű mechanizmusok létrehozása a pénzeszközök újraelosztását illetően. Ebből következik, hogy az új eszköz egyfajta versenyhelyzetet is teremt a térség államai között. A javaslat szerint a Bizottság a pénzeszközöknek a kedvezményezettek részére történő felszabadítása előtt és az eszköz keretében nyújtott támogatás teljes időtartama alatt nyomon követi a meghatározott előfeltételek teljesülését. A Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az előfeltételek némelyike nem teljesül. Ennek következményeként visszatarthatja a pénzeszközök folyósítását, és az összeget a későbbiekben újraoszthatja a térség más államai között. A dokumentum szerint létezik egy visszatérítési eszköz is, amely szerint az Európai Bizottságnak jogában áll előírni a pénzeszközök visszatérítését, ha bebizonyosodik, hogy azokat jogellenesen használták fel. A régió országai így motiváltabbá válhatnak a reformok megvalósításában. Az uniós támogatás előfeltételei között szerepel a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető demokratikus értékek tiszteletben tartása. Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának vitáján elhangzott, hogy az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, beleértve az Oroszország elleni szankciók bevezetését, valamint az Unió harmadik országokkal szembeni vízumkötelezettségeinek implementálása lesz az egyik alapfeltétele annak, hogy a térség országai pénzügyi forrásokat kapjanak. Az Európai Parlament javaslata szerint egyértelmű, mérhető és konkrét eredményekre van szükség. David McAllister, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette: „világossá kell tenni, hogy azok az országok, amelyek nem igazodnak a megfelelően az EU alapértékeihez, külpolitikájuk nincs összehangolva az unióéval, nem lehetnek a többletforrásra jogosultak”.
Ez a módosító javaslat elsősorban Szerbia esetében éreztetheti hatását. A nyugat-balkáni térségben ez az egyetlen ország, amely nem támogatta az Oroszország elleni szankciók bevezetését. A fent említett alapfeltételek mellett Szerbiával és Koszovóval szemben további elvárásokat fogalmaztak meg. Esetükben teljesítendő kritériumként szerepel még: a kapcsolatuk normalizálásának igénye, a konstruktív párbeszéd folytatása és az eddigi megállapodásokba foglaltak maradéktalan végrehajtása. Gert Koopman, az Európai Bizottság magas rangú tisztségviselője szerint, ha „a két ország közül az egyik nem halad előre, a másik nem lesz akadályoztatva a fejlődésben, feltéve, hogy teljesíti a saját reformtervébe foglaltakat”.
A javaslatban megfogalmazták azt is, hogy a Bizottság szolgálatai az eszköz végrehajtása keretében együtt fognak működni az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) annak érdekében, hogy biztosítsák az unió külső tevékenységének következetességét. Szerbiával és Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / a Bizottság alelnöke a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló párbeszéd elősegítőjeként értékelést készít.
A források egy részének alapját a régió országainak reformtervei és az abban foglaltak szerinti előrehaladás határozza meg. Koopman szerint ezekre a kölcsönökre azért van szükség, mert a térség államainak nincs lehetősége a nemzetközi piacon kedvező feltételekkel hitelt felvenni. „Jelentős gazdasági növekedés nélkül a nyugat-balkáni térség nem tud előrelépni az európai integrációs célok elérésében” – hangsúlyozta. A növekedési tervvel az európai intézmények a régió országainak gazdaságát kívánják megkétszerezni a következő tíz évben. A Bizottság úgy véli, hogy ez a terv jelentős gazdasági növekedést eredményezhet a régióban, és ezzel elősegíti a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációjának előrehaladását.
A térség sajátosságaira való tekintettel az egységes piacba történő fokozatos integráció már a csatlakozást megelőzően is lehetővé teheti az előnyök egy részének korábbi kiaknázását. Ezt a fokozatos integrációt gondosan elő kell készíteni. A javaslat szerint kulcsfontosságú a szoros regionális együttműködés kialakítása. Ennek alapján a Bizottság kidolgozta a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervet. E terv négy pilléren alapul: az Európai Unióba való fokozott gazdasági integráción, a gazdasági integráció a Nyugat-Balkánon: közös regionális piac kialakításán, alapvető reformok véghezvitelén, növekvő pénzügyi támogatáson.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, a támogatások lehívásához pedig a kedvezményezett országoknak el kell készíteniük és be kell nyújtaniuk saját reformprogramjaikat. A javaslat politikai sürgőssége miatt nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. Az eszköz rövid végrehajtási időszakkal ambiciózus általános célkitűzéseket fogalmazott meg. A Bizottság célja az, hogy 2024 második negyedévének végéig az első folyósítások megtörténjenek. A dokumentum véleményezése során erre az Európai Számvevőszék is felhívta a figyelmet. Hatásvizsgálat vagy elemző dokumentum hiányában nem tudja felmérni: a támogatás várhatóan milyen mértékben járul hozzá az eszköz fő célkitűzéseinek eléréséhez. A Számvevőszék külön kiemelte: míg a jelenlegi EU-s költségvetés már így is több mint 14 milliárd eurót bocsát az előcsatlakozási támogatásban részesülő országok (köztük Törökország) rendelkezésére, az új eszköz révén nyújtandó összegek jelentős mértékben, több mint 40 százalékkal megnövelik a nyugat-balkáni országok számára 2027-ig előirányzott finanszírozást.
A Számvevőszék szerint fennáll annak a kockázata, hogy a folyósítási feltételek nem elég ambíciózusak, illetve, hogy a mutatók nem kellően egyértelműek és mérhetők. Nehéz biztosítani azt is, hogy a reformok hatása tartósan fennmaradjon, elsősorban a régió közigazgatási kapacitásának elégtelensége miatt. Emellett az Európai Bizottságnak nemcsak észrevételeket kell tennie, hanem meg kell tudnia követelni a nyugat-balkáni kormányoktól, hogy azoknak megfelelően vizsgálják felül és módosítsák reformprogramjaikat.
Tekintettel a júniusban sorra kerülő európai parlamenti választásokra, az EP jelenlegi összetételében utolsó április 25-i plenáris ülésre, valamint a Bizottság képviselői mandátumának lejártára: a javaslat elfogadására, az első kifizetések jóváhagyására és a technikai részletek végrehajtására a jelenlegi EP mandátuma alatt kevés esély mutatkozik.
Fotó: piqsels.com
