Avagy mennyit ér a védelem?
Az amerikai képviselőház hosszú hónapok óta tartó viták és ellenállás után múlt hét szombaton elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt kb. 89 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot. A segélyterv 57 milliárd dollárnyi támogatást irányoz elő az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna számára, Izrael pedig több milliárd dollárra számíthat egyebek mellett a Vaskupola néven ismert rakétavédelmi rendszere megerősítéséhez.
Az Ukrajnai támogatásáról szóló törvénytervezetet a képviselők mintegy háromnegyede támogatta (311 szavazattal), míg a többiek ellenezték (112 szavazat). A törvényjavaslatról még a Szenátusnak is szavaznia kell, ami akár már ezen a héten is megtörténhet. Joe Biden ígérete szerint azonnal aláírja majd a javaslatot, amint az elfogadásra került. A képviselőház döntését megelőzően az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsítását szorgalmazta pénteken a G7 is, a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő országcsoport, illetve felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást, amennyiben jó kapcsolatokat szeretne álpolni a nyugati országokkal. Az amerikai támogatás teljeskörű jóváhagyása után csaknem 4 hónap szünet után újraindulhatnak majd a rendszeres amerikai katonai szállítások az ukrán haderőnek.
A G7 múlt heti, Capri szigetén tartott háromnapos tanácskozásán a fő téma Ukrajna és a Közel-Kelet volt, és a megbeszélések kapcsán kiadott záróközleményben kiemelték, többet kell tenniük Ukrajna megsegítésére, illetve szorgalmazták a feszültség enyhítését a Közel-Keleten, ahol az Irán és Izrael közötti ellenséges viszony szélesebb regionális konfliktus kirobbanásával fenyeget. Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen egyeztetett a G7 országcsoporttal, újabb segítséget kérve, és kiemelve az ukrajnai és a közel-keleti háború közötti kapcsolatot. Kuleba hangsúlyozta, hogy hibás az a feltevés, hogy a Nyugatnak választani kell Izrael vagy Ukrajna támogatása között, mivel mindkét ország ugyanannak a háborúnak a hadszíntere.
Blinken amerikai külügyminiszter szerint míg Észak-Korea és Irán Oroszország legfontosabb fegyverszállítói, Kína az orosz hadiipar fő támogatója. Azonban ha Kína jó kapcsolatokat akar Európával és más országokkal, nem szíthatja a hidegháború óta az európai biztonságot fenyegető legnagyobb veszélyt. Annalena Baerbock német külügyminiszter is megerősítette, hogy Németország számára elfogadhatatlan, hogy Kína még szorosabbra fűzze kapcsolatait Oroszországgal.
Zelenszkij ukrán elnök az amerikai támogatási csomagot követően háláját fejezte ki, mely szerinte ezeket a történelmi eseményeket is a ,,megfelelő, helyes mederben tartja“, megköszönve az USA támogatását. Ukrajna katonai szükségleteit illetően kiemelte, hogy nagy hatótávolságú fegyverekre és légvédelmi eszközökre van jelenleg a legnagyobb igény, és véleménye szerint az új támogatással képesek lesznek stabilizálni a helyzetet a harctéren és visszavenni a kezdeményezést. Zelenszkij hangsúlyozta azt is, hogy az ukrajnai háborúban az USA-nak nem kell harcolnia a NATO-tagországok védelmében, mivel ezt az ukránok megteszik, a többi országnak a harchoz szükséges felszerelést kell rendelkezésre bocsátaniuk. Így az ukrán háborúra fordított támogatás nem kidobott pénz, mivel ezáltal az USA Európa szabadságát és demokráciáját védi. Kiemelte azt is, nem hisz abban, hogy amennyiben Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást novemberben, nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy a háború lezárása érdekében területi engedményeket tegyen Oroszország számára.
Az EU vezetői szintén üdvözölték az amerikai törvényjavaslat megszavazását. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Ukrajna minden segítséget megérdemel az Oroszország elleni harcban. Arra kérte az amerikai Szenátust, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szavazzon a javaslatról, fogadja el azt, mivel életek forognak kockán.
A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg szerint a törvény bizonyítja Ukrajna kétpárti támogatását és jelentősen hozzájárul, illetve kiegészíti az európai szövetségesek által biztosított segítséget.
Oroszország természetesen nem értett egyet az amerikai döntéssel. Mariya Zakharova külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy az USA Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtott katonai segítsége súlyosbítja a globális válságot, mivel a Kijevnek nyújtott segítség a terrorista tevékenység közvetlen támogatását jelenti, a Tajvannak nyújtott támogatás beavatkozás Kína belügyeibe, az izraeli segítségnyújtás pedig egyenes út a térségben zajló konfliktusok további eszkalációjához. Oroszország kiemelte azt is, hogy ez a lépés tovább gazdagítja majd az USA-t és még jobban fizetésképtelenné teszi, csődbe viszi Ukrajnát.
Kép: usembassy.gov
