A nyugat-balkáni és az uniós vezetők csúcstalálkozója 2024. december 18-án volt Brüsszelben. A csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája a kül- és biztonságpolitikai együttműködés elmélyítése volt.
Az Európai Unió a Nyugat-Balkán országaival különösen a biztonság, védelem, kiberfenyegetések, a külföldi beavatkozás és dezinformáció elleni küzdelem terén törekszik az együttműködés fokozására. A találkozón elhangzott, hogy az Unió és a régió országai felelősséggel tartoznak a közös kihívások kezeléséért. Ez olyan területeket érint, mint az orosz–ukrán háború, igazságszolgáltatás és jogállamiság, vízumpolitika kérdése, a migráció kezelése, a terrorizmus, erőszakos szélsőségesség, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. Az uniós vezetők hangsúlyozták továbbá, hogy a regionális stabilitás szempontjából fontos szerepe van a megbékélésnek, a jószomszédi kapcsolatoknak, valamint a múlt örökségében gyökerező viták és problémák megoldásának.
A térség országai közül Montenegró az, amely a csatlakozási folyamat során jelentős előrehaladást ért el ezen a területen. 2024. december 16-án kormányközi konferenciát szerveztek Montenegró és az Unió között. Ennek keretében három tárgyalási fejezetet ideiglenesen lezártak: ezzel az ország előrelépést tett az uniós integrációs folyamatban. Ennek előzménye, hogy az Európai Bizottság szerint az ország előrelépést tett a jogállamisági és az igazságszolgáltatási reformok terén, és készen áll az EU-normákhoz való igazodás következő szakaszára. A montenegrói hatóságok 2024 júniusában megkapták a jogállamisággal kapcsolatos – a 23. és 24. csatlakozási fejezetre vonatkozó – időközi referenciaértékelési jelentést (IBAR – Interim Benchmark Assessment Report). Annak ellenére, hogy az ország jelentős előrelépést tett ezekben a kérdésekben, mégis számos nehézséggel kell szembenéznie a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása kapcsán.
A Bizottság 2024. évi országjelentése szerint Montenegró közepesen felkészült a szervezett bűnözés elleni harcra. A dokumentum alapján 2025-ben Montenegrónak a következőkre kell törekednie: előrelépést kell tennie a különleges rendőri egység, a különleges ügyészség és a podgoricai legfelsőbb bíróság megüresedett álláshelyeinek betöltését illetően; át kell szerveznie a különleges nyomozati tevékenységek részlegét; a fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok módosítására, az uniós vívmányokkal és a nemzetközi normákkal való összehangolására van szükség; valamint minimális szintre kell csökkentenie a korrupció és a szervezett bűnözés bűnüldöző szervekbe és az igazságszolgáltatási intézményekbe való beszivárgásának lehetőségét. A korrupció megelőzése és a hatékony belső ellenőrzés végrehajtása érdekében sürgősen át kell alakítania a belügyminisztérium és a rendőrség szervezetét.
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy az elmúlt időszakban a rendőrség kapacitása jelentősen meggyengült, az ország rendőrhiánnyal is küszködik. Ivan Pekić, a montenegrói Nemzetközi Rendőrszervezet elnöke elmondta, hogy 1500 rendőr hiányzik a rendszerből. „Elegendő számú rendőr nélkül nehéz hatékonyan és eredményesen reagálni minden biztonsági fenyegetésre és kockázatra. A sürgős rendőri létszámbővítés mellett szükség van a meglévő állomány folyamatos képzésére, felszereltségének fejlesztésére, valamint a szolgálaton belüli jobb szervezettségre és motiváció növelésére különböző díjak, elismerések révén” – hangsúlyozta Pekić. Ezzel párhuzamosan csökken a polgárok bizalma az igazságszolgáltatásban és az ország biztonsági rendszerében. A helyzet lehetőséget ad a bűnözői csoportoknak arra, hogy büntetéstől való félelem nélkül folytassák bűnözői tevékenységüket.
A tragikus esemény Cetinjen a Bizottság, a szakértők folyamatos figyelmeztetéseinek figyelembe nem véletlen következtében történhetett meg. A január 1-jei tömeggyilkosság, amelynek következtében 13 ember meghalt, köztük két gyermek, már a második hasonló eset Cetinjen. Tíz embert gyilkolt meg 2022 augusztusában Vuk Borilović a Medovina nevű városrészben, köztük két fiút, akik testvérek voltak. Sajtóértesülések szerint 2024 novemberében két személy meghalt abban a lövöldözésben, amely során 30 golyót lőttek ki Podgorica egyik legforgalmasabb utcájában, délután 3 órakor, a csúcsforgalom kellős közepén. A bűncselekményt két egymással rivalizáló bűnszervezet tagjai követték el. Az áldozatok a kavački bűnszervezet cetinjei ágának tagjai. Ezt megelőzően 2024 júniusában két ember halt meg és további három súlyosan megsebesült, amikor a délelőtti órákban bomba robbant Cetinjében. Az áldozatok akkor a škaljarski klán tagjai voltak. 2025 januárjában egy osztrák férfit fogtak el Montenegróban, aki illegálisan nagy mennyiségű lőszert és fegyvert birtokolt. A gyanú szerint a fegyvereket Görögországon át, Montenegrón keresztül szállította volna Horvátországba, majd onnan Ausztriába. Az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire könnyen lehet lőfegyverekhez jutni a Balkánon.
Ezek az események világosan rámutatnak az igazságszolgáltatás és a biztonsági szektor reformjainak sürgősségére. Az ilyen tragédiák határozott fellépést követelnek. Az eset súlyosságát mutatja, hogy az ügyben megnyilvánult Ferenc pápa, Marta Kos bővítési biztos Montenegróba utazott, a diákok és a hozzájuk csatlakozó polgárok január 5-e óta tiltakoznak és Aleksa Bečić biztonságért felelős miniszterelnök-helyettes és Danilo Šaranović belügyminiszter lemondását követelik.
Figyelemértékű és a történés politikai súlyát mutatja, hogy Montenegró mellett a tragédiát követően gyásznapot hirdettek Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban és számos részvétnyilvánító távirat érkezett a régió más országaiból is.
Fotó: montenegrodirekt.com
