Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen október végi podgoricai látogatása során elmondta, hogy Montenegró 2028-ig történő csatlakozása az Európai Unióhoz rendkívül ambiciózus, de megvalósítható cél. Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a csatlakozási tárgyalási fejezetek lezárása 2026-ig.
A sikeres csatlakozási folyamat érdekében Montenegrónak számos uniós követelményt kell teljesítenie, különösen a jogállamiság, igazságszolgáltatás, szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem területén. Az Európai Bizottság a 2023. és 2024. évi országjelentéseiben is felhívta mindezekre a figyelmet. Annak ellenére, hogy a montenegrói hatóságok idén júniusban megkapták a jogállamisággal kapcsolatos – a 23. és 24. csatlakozási fejezetre vonatkozó – időközi referenciaértékelési jelentést (IBAR – Interim Benchmark Assessment Report), mely szerint az ország jelentős előrelépést tett ezekben a kérdésekben, mégis számos nehézséggel kell szembenézniük a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása kapcsán.
A Bizottság 2024. évi országjelentése szerint Montenegró közepesen felkészült a szervezett bűnözés elleni harcra. A dokumentum pozitívumként értékeli, hogy az elmúlt időszakban előrelépés történt a pénzmosás és az emberkereskedelem területén elfogadott jogszabály-módosítások területén.
A jelentés szerint a Bizottság 2023-as évre vonatkozó ajánlásai részben végrehajtásra kerültek. A dokumentum alapján 2025-ben Montenegrónak a következőkre kell törekednie: előrelépést kell tennie a különleges rendőri egység, a különleges ügyészség és a podgoricai legfelsőbb bíróság megüresedett álláshelyeinek betöltését illetően; át kell szerveznie a különleges nyomozati tevékenységek részlegét; a fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok módosítására, az uniós vívmányokkal és a nemzetközi normákkal való összehangolására van szükség; valamint minimális szintre kell csökkentenie a korrupció és a szervezett bűnözés bűnüldöző szervekbe és az igazságszolgáltatási intézményekbe való beszivárgásának lehetőségét. A korrupció megelőzése és a hatékony belső ellenőrzés végrehajtása érdekében sürgősen át kell szerveznie a belügyminisztérium és a rendőrség szervezetét.
A Bizottság értékelése szerint az igazságszolgáltatás hatékonyságát jelentősen javítani kell. A bíróságok előtt folyamatban lévő ügyhátralék jelentős: 2023 végére 20%-kal nőtt a 3 évnél régebbi esetek száma. Ami a szervezett bűnözést illeti, 2023-ban a podgoricai legfelsőbb bíróságon összesen 97 ügy volt folyamatban, 761 vádlott (690 magánszemély és 71 jogi személy) ellen. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt öt évben 124 bíró hagyta el a montenegrói igazságszolgáltatást. Ezzel fokozatosan gyengül a polgárok igazságszolgáltatásba és az ország biztonsági rendszerébe vetett bizalma. A helyzet lehetőség nyújt a bűnözői csoportoknak, hogy a büntetéstől való félelem nélkül folytassák kriminális tevékenységüket. Sajtóértesülések szerint november 6-án két személy meghalt abban a lövöldözésben, amely során 30 golyót adtak ki Podgorica egyik legforgalmasabb utcájában, délután 3 órakor, a csúcsforgalom kellős közepén. A bűncselekményt két egymással rivalizáló bűnszervezet tagjai követték el. Az áldozatok a kavački bűnszervezet cetinjei ágának tagjai. Ezt megelőzően idén júniusban két ember halt meg és további három súlyosan megsebesült, amikor a délelőtti órákban bomba robbant Cetinjében. Az áldozatok akkor a škaljarski klán tagjai voltak. A kölcsönös leszámolások a két bűnszervezet között 2014-ben kezdődtek. A két klán a Latin-Amerikából származó kokaincsempészet feletti ellenőrzés miatt vetélkedik egymással. A leszámolások később kiterjedtek Szerbiára, majd fokozatosan több más európai országra (Boszniára, Görögországra és Olaszországra).
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy az elmúlt időszakban a rendőrség kapacitása jelentősen meggyengült, az ország rendőrhiánnyal is küszködik. Ivan Pekić, a montenegrói Nemzetközi Rendőrszervezet elnöke elmondta, hogy 1500 rendőr hiányzik a rendszerből. „Elegendő számú rendőr nélkül nehéz hatékonyan és eredményesen reagálni minden biztonsági fenyegetésre és kockázatra. A sürgős rendőri létszámbővítés mellett szükség van a meglévő állomány folyamatos képzésére, felszereltségének fejlesztésére, valamint a szolgálaton belüli jobb szervezettségre és motiváció növelésére különböző díjak, elismerések révén” – hangsúlyozta Pekić.
Ezek az események egyértelműen rávilágítanak az igazságszolgáltatást és biztonsági szektort érintő reformok sürgősségére. Az ilyen tragikus események határozott fellépést igényelnek. Főként azért, mert a november 6-i lövöldözés egyik áldozata mindössze 20 éves volt. A klánok tagjai egyre fiatalabb személyek, ami aggasztó tendenciát jelez. Figyelembe véve ezeket a trendeket, kiemelt jelentőségű a fiatalok számára kedvezőbb gazdasági lehetőségek biztosítása, szigorúbb büntetések kiszabása azokra, akik fiatalokat vonnak be a bűnszervezetekbe.
Fotó: wonderandsundry.com
