A Bizottság első feladatait a versenyképességi paktum, valamint a soros lengyel elnökség prioritásai határozzák meg.
Az alig egy hónapja megalakult Európai Bizottság 2025 januárjában kezdi igazán a munkát. Az új Bizottság politikai terveiről és az ezekkel kapcsolatban felmerülő aggályokról korábban már írtunk. A testület munkájának tartalmát az első félévben egyrészt a magyar elnökség alatt elfogadott versenyképességi nyilatkozat, másrészt a lengyel elnökség prioritásai határozzák majd meg.
A Budapesten elfogadott versenyképességi paktum 2025 első felében konkrét intézkedéseket vár el a Bizottságtól. Így júniusig a Bizottság javaslatokat kell előterjesszen a vállalkozásokra, különösen a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) háruló adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi követelmények legalább 25 százalékkal történő csökkentésére vonatkozóan. Hasonló törekvéseket már 2015 óta láthattunk a Bizottság részéről, amelyek szektorálisan különböző intézkedéseket igyekeztek foganatosítani. Ezek a lépések nem sok eredményt érhettek el, figyelembe véve, hogy a 2024-ben kiadott Letta-jelentés értelmében a különböző cégek képviselői úgy érzik, hogy tevékenységük során az egyik legnagyobb nehézséget az adminisztratív terhek róják rájuk.
A lengyel elnökség programjában viszonylag kevés figyelmet kap a versenyképesség kérdése, ha mégis, akkor inkább az energia ára, illetve az ellátási biztonság szempontjából figyelnek erre – és különösen arra, hogy az EU még kevesebb orosz energiahordozót importáljon. Vagyis a vállalatokat érintő bürokratikus terheket csökkenteni célzó intézkedések nem különösebben lényegesek az új uniós elnökség számára. Reménykedjünk, hogy a Bizottság által megfogalmazott újabb intézkedések elsősorban horizontális, átfogó jellegű stratégiák lesznek, amelyeket a kkv-k is eredményesnek éreznek majd, és valóban hozzájárulnak az európai vállalatok versenyképességének növeléséhez.
A Budapesti nyilatkozat értelmében a Bizottság júniusig egy új és átfogó horizontális stratégiát kell kidolgozzon az egységes piac elmélyítésére vonatkozóan, amely egyértelmű határidőket és mérföldköveket megállapító ütemtervet is tartalmaz. Mivel ez a terület az integráció erősítését jelenti, várható, hogy a Bizottság a tőle telhető legjobb teljesítményt fogja nyújtani. Az intézkedések különösen eredményesnek várhatók, mert az egységes piac mélyítése a lengyel elnökségnek is egyik prioritása.
Ugyancsak júniusig kapott határidőt a Bizottság arra, hogy a digitális transzformáció felgyorsítására, valamint az adatgazdagságban rejlő lehetőségek kiaknázására egy átfogó stratégiát dolgozzon ki. A digitális transzformáció kérdésköre szintén fontos a lengyel elnökségnek is, így ezen a területen is várhatunk lényeges előrelépéseket.
A lengyel elnökség számára a jogálliamisági viták rendezése kiemelt téma lett. Röviddel az új lengyel miniszterelnök megválasztása után és még a szükséges reformok bevezetése előtt a Bizottság lezárta a Lengyelország ellen indított 7. cikk szerinti eljárást, így a lengyel elnökség figyelmében elsősorban Magyarország állhat. A magyar elnökség vitatott megítélése, valamint a megromlott lengyel–magyar kormányközi kapcsolatok miatt várható, hogy úgy a Bizottság, mint Lengyelország szívügyének tekinti a Magyarországot érintő jogi vita mielőbbi napirendre tűzését. Mindezek fényében félő, hogy az uniós vállalatok versenyképességét érintő javaslatok kérdése csak egyike lesz a Bizottság sokszáz feladata között anélkül, hogy érdembeli előrelépést tennének ez ügyben.
Kép forrása: europa.eu
