Az Európai Unióba irányuló migrációs nyomás az elmúlt évtizedben a világpolitikai válságok és a világjárvány hatására hullámzóan alakult. Míg a 2015-ös krízist és a 2022–2024 közötti időszakot rekordszámú menedékkérelem jellemezte, a legfrissebb adatok már a folyamatok lassulását mutatják.
Az Európai Unió (EU) – és a tagállamok – menekültügyi helyzetének egyik legfontosabb mutatója az első alkalommal benyújtott menedékkérelmek száma. Ez az adat mutatja meg, hány új érkező folyamodik védelemért az Európai Unió tagállamaiban, így közvetlen képet ad a menekültügyi rendszerre nehezedő aktuális nyomásról. Nem tartalmazza tehát azokat a személyeket, akiknek elutasították a kérelmét és újból próbálkoznak ugyanabban az országban, ugyanakkor magában foglalhatja azokat, akik korábban más tagállamban kíséreltek meg menekültstátuszt szerezni.
Az Eurostat legfrissebb, 2025-ös adatai alapján tavaly mintegy hatszázhetvenezer fő folyamodott első ízben menedékjogért az Európai Unióban. A legtöbben – mintegy kilencvenezren – venezuelai polgárok voltak, míg a második és a harmadik legnagyobb létszámban az afgánok és a szíriaiak voltak. A Venezuelából érkezők súlyának növekedése mögött egyfelől a 2024. júliusi elnökválasztást követő politikai folyamatok álltak. Miután a választási eredményeket széles körben vitatták, a Maduro-kormány kemény fellépést indított az ellenzék és a tüntetők ellen, ami félelmet és bizonytalanságot szült. Ezt súlyosbította a krónikus gazdasági válság: a hiperinfláció, az élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint az alapvető közszolgáltatások összeomlása miatt milliók veszítették el megélhetésüket. Az Európába történő vándorlást tovább ösztönözte az Amerikai Egyesült Államok bevándorláspolitikájának szigorodása is, amelynek következtében a hazájukból távozni akaró embereknek új célállomásokra kellett a hangsúlyt helyezniük. A közös nyelv és a meglévő diaszpóra okán pedig Spanyolország vált azzá az uniós tagállammá, ahol a venezuelaiak döntő többsége – kilencvenhét százalékuk – védelemért folyamodott. A legtöbb menedékkérelmet 2025-ben Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban nyújtották be első ízben. A bevándorlók származási országát tekintve a spanyolok a venezuelaiak mellett afgán és szír menekültek kérelmét kellett, hogy elbírálják, Németországban szintén e két utóbbi országból származók tették ki a döntő részt. Franciaországban azonban az ukrán és a kongói bevándorlók voltak a legnagyobb számban, Olaszországba pedig bangladesi és perui állampolgárok jelentették a két legnépesebb csoportot.
Az elmúlt évtized trendjeit nézve, az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás szoros összefüggést mutatott a globális politikai és egészségügyi eseményekkel, amelyek közvetlenül formálták az első alkalommal benyújtott menedékkérelmek számának alakulását. A folyamat első csúcspontját a 2015-ös migrációs hullám jelentette, amikor a szíriai polgárháború és a közel-keleti instabilitás hatására az első alkalommal benyújtott kérelmek száma megközelítette az 1,2 milliót. Ezt követően a COVID-19 világjárvány időszaka jelentős megtörést hozott: a lezárások és a globális mobilitás korlátozása miatt 2020-ban a kérelmek száma félmillió alá süllyedt és nem sokkal haladta meg azt 2021-ben sem. A pandémia utáni időszak, különösen 2022 és 2024 között, egy második nagy fellendülést eredményezett. Ekkor az orosz–ukrán háború, valamint a venezuelai és afgán válságok elmélyülése következtében a kérelmek száma ismét megközelítette vagy elérte az évi egymilliós szintet. A kérelmek számának hullámzása hűen tükrözi az európai menekültügyi infrastruktúra kitettségét a világpolitikai folyamatokkal, krízisekkel szemben.
Nyitókép forrása: Európai Unió
