Miért nem váltjuk vissza a palackokat?
A szándék nem elég, különösen akkor, ha szelektív hulladékgyűjtésről van szó, derül ki az NKE kutatójának tanulmányából. Ez az elsőre triviálisnak tűnő megállapítás fontos következményekkel jár a REpont rendszer jövőjére nézve.
A szándék és a tényleges viselkedés közötti szakadék jól ismert jelenség a fenntartható fogyasztáskutatásban, de a betétdíjas rendszerek kontextusában eddig alig vizsgálták. Magyarország 2024-ben vezette be a REpont rendszert, és ez az egyik első modern, országos lefedettségű betétdíjas rendszer Közép-Kelet-Európában. Ennek vizsgálata különösen releváns, ugyanis éppen most alakulnak ki azok a szokások és attitűdök, amelyek hosszú távon meghatározzák a rendszer sikerét.
A Circular Economy and Sustainability című folyóiratban megjelent kutatás újdonsága abban áll, hogy egyszerre mérte a visszaváltási szándékot és a tényleges visszaváltási gyakoriságot, mindezt egy 2661 válaszadó szokásait és attitűdjeit tartalmazó mintán. Ez lehetővé tette a szándék és a tényleges viselkedés közvetlen összehasonlítását. Az OLS regressziós módszer nyolc különböző pszichológiai és strukturális tényező szerepét vizsgálta egyszerre.
Az eredmények alapján a visszaváltási szándék valóban szignifikáns előrejelzője a tényleges viselkedésnek, de önmagában nem elégséges, és jelentős eltérés figyelhető meg a szándék és a cselekvés között. A pénzügyi ösztönzők szintén fontos szerepet játszanak, de önmagukban nem magyarázzák a viselkedést. Az általános környezeti attitűd fontos tényező, ugyanakkor az általános újrahasznosítási hiedelmek önmagukban nem elegendők a rendszerspecifikus viselkedés fenntartásához. Az eredmények arra utalnak, hogy a kommunikációs kampányoknak a REpont konkrét, mérhető hatásait kell megjeleníteniük ahelyett, hogy elvont ökológiai üzeneteket közvetítenek.
Érdekes mellékeredmény a nemek közötti paradoxon: a nők erősebb visszaváltási szándékot jeleztek, a férfiak viszont ténylegesen gyakrabban váltanak vissza. Az adatok összhangban vannak azzal a feltételezéssel, hogy a visszaváltás háztartáson belüli munkamegosztás kérdése is. Emellett felmerül, hogy az automaták körüli fizikai környezet a nőket jobban visszatarthatja a tényleges visszaváltástól: az automaták környezetének szociális minősége – biztonságérzet, zsúfoltság, várakozási idő – nemcsak egy marginális üzemeltetési kérdés.
A szerzőről: Ráti József a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója és oktatója. Kutatásaiban a háztartások viselkedését és a környezetpolitika kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a fogyasztási minták és a hulladékgazdálkodás összefüggéseire. Elérhetőség: Rati.Jozsef@uni-nke.hu
A cikk: Ráti, J., Maró, Z.M. Explaining Intention and Return Behaviour in Deposit-Refund Systems: An Integrated Behavioural Model for Circular Economy Transitions. Circ.Econ.Sust. 6, 211 (2026).
Nyitókép forrása: dashu83 / depositphotos.com



