Az Európai Bizottság március 12-i javaslatát figyelembe véve az Európai Tanács a március 21-i brüsszeli csúcson jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy készítse elő a tárgyalási keretet, amint a 2022. október 12-i bizottsági ajánlásban meghatározott összes releváns lépésre sor került.
A dokumentumban arról a 14 kulcsfontosságú prioritásról van szó, amelyet a Bizottság 2019. májusában alapvető teljesítendő követelményként határozott meg az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásához. Ezek a kritériumok négy nagy területre: a demokrácia és az állami intézmények működőképességére, a jogállamiságra, az alapvető jogokra és a közigazgatási reformokra vonatkoznak.
Fontos megjegyezni, hogy Bosznia-Hercegovina még 2016. február 15-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az orosz-ukrán háború kitörését követően, a megváltozott geopolitikai helyzet hatására némi előrelépés történt az ország EU-integrációját illetően. Az Európai Tanács 2022 júniusában felszólította Bosznia-Hercegovina vezetőit, hogy mielőbb hajtsák végre a politikai megállapodásban rögzített kötelezettségvállalásokat. Ezt követően, 2022 decemberében Bosznia-Hercegovina megkapta a tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy végrehajtja a bővítési politikáról szóló 2022. októberi bizottsági közleményben meghatározott lépéseket a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a migrációkezelés, valamint az alapvető jogok megerősítése kapcsán.
Az Európai Parlament 2023. július 12-i állásfoglalásában elismerte a Nyugat-Balkán jelentőségét az EU bővítési politikájában, és sürgette az EU-t, hogy gyorsítsa fel Bosznia-Hercegovina saját érdemein alapuló csatlakozási folyamatát. A Bizottság 2023. évi országjelentésében megfogalmazta, hogy amennyiben Bosznia-Hercegovina teljesíti a prioritásként megfogalmazott feltételeket, abban az esetben javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését. 2023 decemberében az uniós vezetők kijelentették, hogy készen állnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amint Bosznia-Hercegovina elérte ezt a mérföldkövet. Felkérték a Bizottságot, hogy döntéshozatal céljából legkésőbb 2024 márciusáig tegyen jelentést a Tanácsnak az elért eredményekről.
A Bizottság 2024. március 12-i javaslatában foglaltak szerint mérsékelt előrelépés történt a korábban megfogalmazott kritériumok teljesítése területén. A dokumentumban pozitívumként került említésre azon törvények elfogadása, amelyek a korrupció, az összeférhetetlenség, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányulnak. Kihangsúlyozta továbbá, hogy az ország jobban kezeli a migrációs áramlásokat, valamint az igazságügyi minisztérium elköteleződött amellett, hogy a volt Jugoszláviában elkövetett bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi bíróság ítéletei bekerüljenek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba.
A fent leírtakból következtethető: a Bizottság javaslata és a Tanács döntése, miszerint az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, inkább szimbolikus gesztusként értékelhető cselekedet, mint valós politikai akaraton alapuló elgondolás. Az EU lépése elsősorban geopolitikai megfontolásból fakadt. Ukrajna preferálása Bosznia-Hercegovinával szemben csak még nagyobb mértékben növelte az EU-val szembeni kritikus hangokat a Nyugat-Balkánon. A Tanács döntésével ezt a folyamatot kívánta valamelyest visszafordítani.
Annak ellenére, hogy a Tanács megszavazta az ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, néhányan – például Dánia és Hollandia – aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Bosznia nem hajtotta végre az alkotmányos és választási reformokat, amit még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt teljesítenie kellett volna.
A holland parlamentben az Új Társadalmi Szerződés (NSC) párt által benyújtott, a tárgyalások elhalasztását követelő indítványt leszavazták, így Mark Rutte ügyvezető miniszterelnök támogatta a tárgyalások megnyitását. Rutte még január 23-i szarajevói látogatása során kijelentette, hogy hazája támogatja Bosznia-Hercegovinát, azonban a korábbiakban meghatározott feltételeket teljesítenie kell az ország politikai vezetésének.
A mélyen gyökerező etnikai megosztottság, az alkotmányos, igazságügyi és választási reformok késedelmei lassítják az ország európai integrációját.
Míg Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és a HDZ bosznia-hercegovinai vezetője, Dragan Čović is támogatja az ország EU-csatlakozását, addig ezzel párhuzamosan egyfajta etnoterritorializált jövőképet is dédelgetnek. Ezzel szemben a szarajevói többpárti kormánykoalíció igyekszik egy pragmatikus, konszenzusorientált politikát folytatni. Közben a Föderáció ellenzéki erői egyre kritikusabb hangokat ütnek meg. Semir Efendić, a jobbközép Bosznia-Hercegovináért Párt elnöke a Tanács jelen döntését az egérfogóba tett “ingyensajthoz” hasonlította. Efendić már korábban is hangot adott az EU-val szembeni fenntartásainak, miszerint a munkaerő elszívása és a külföldi tőke beáramlása negatív hatással lesz a helyi kis- és közepes vállalkozásokra. Ebben a politikai környezetben a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges reformok végrehajtása nem kis akadályokba fog ütközni. Nagy a veszélye annak, hogy a kezdeti eufóriát követően sokan ki fognak ábrándulni. Sok múlik az EU hozzáállásán. Az Uniónak a jelenleginél több forrást kell fordítania a nyugat-balkáni országok integrációjába és sokkal támogatóbb hozzáállást szükséges tanúsítania.
Nyitókép: A mostari Öreg-híd. (Forrás: Wikipédia)
