Uniós tisztviselők tervet készítettek a magyar gazdaság elleni támadásra. Az EU láthatóan kezd teljesen kifordulni önmagából.
A Financial Times a február elsejei EU-csúcs előtti véghajrában adta hírül, hogy az Unió a magyar gazdaság elleni összehangolt támadásra készül abban az esetben, ha Magyarország nem szavazza meg az Ukrajnának juttatandó további 50 milliárd eurós költségvetési támogatást. A francia Le Point-nak adott interjúban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megerősítette, nincs kétsége a kiszivárogtatott információk hitelessége felől.
A brit napilap egy, az Európai Unió Tanácsában dolgozó uniós tisztviselők által készített dokumentumra hivatkozva megírta, hogy Brüsszelben olyan stratégiát készítettek, amely a magyar gazdaság gyenge pontjain keresztül készültek megtámadni hazánkat. Spekulatív támadást intéztek volna a forint ellen, meggyengítették volna a befektetői bizalmat, hogy munkahelyeket tegyenek tönkre és ellehetetlenítsék a gazdasági növekedést.
A napilap szerint több állam- és kormányfő partner lett volna abban, hogy olyan nyilvános üzenetet küldjön a piacoknak, mely szerint Magyarország nem kaphat a jövőben uniós forrásokat. Ez is annak a stratégiának a része lett volna, amely azért készült, hogy elrettentse a külföldi gazdasági szereplőket a magyarországi befektetésektől.
A példátlan lépésre azért kerülhetett volna sor, mert Magyarország élt azzal a jogával, amelyet az uniós alapszerződések is biztosítanak. Történetesen, hogy saját érdekeit szem előtt tartva határozza meg a többéves uniós költségvetés módosításával kapcsolatos álláspontját, és mindaddig nem szavazza meg a módosítást, amíg számára is elfogadható tervezet nem készül.
Az országromboló stratégia, amelyet a Financial Times a „blokk” történetének „jelentős új lépéseként” jellemez, valójában azt mutatja, hogy az EU kezd teljesen kifordulni önmagából. Az EU-nak éppen az lenne a feladata, hogy erősebbé tegye a tagországokat, nem pedig az, hogy tönkretegye azokat. Ez nemcsak magától értetődő elvárás, hanem az EU alapszerződésekben előírt jogi kötelezettsége is.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ.) preambulumában az első sorok között olvasható, hogy a szerződést aláíró országok azzal az elhatározással hozták létre az Európai Uniót, hogy „megerősítik és közelítik egymáshoz gazdaságaikat”.
A preambulum azt is tartalmazza, hogy az EU célja a megerősített kohézión keresztül előmozdítani a különböző európai népek gazdasági és társadalmi fejlődését.
Az EUSZ 3. cikk 3) bekezdése szerint pedig az Unió „előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.”
Az Unió másik alapdokumentuma, az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ.) hasonló célkitűzéseket rögzít. A preambulumban megjelenik például, hogy az EU-t azzal az elhatározással hozták létre, hogy az „Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítsák [sic] államaik gazdasági és társadalmi fejlődését.”
Valamint, hogy az EU létrehozói arra törekednek, „hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével.”
Az Európai Unió eredeti szellemiségével, és alapszerződéseken is rögzített jogával nincs és nem is lehet összhangban semmilyen törekvés, amely a magyar gazdaság vagy bármely más uniós tagország gazdaságának szabotálását célozza.
Egészen elképesztő abszurditás, hogy uniós hivatalnokok – akiknek a fizetését többek között a magyar adófizetők is finanszírozzák – gazdasági és politikai spekulánsoknak felcsapva Magyarország tönkretételére szőnek terveket. Erre a fiaskóra nyomatékosan fel kell hívni a hazai és az európai közvélemény figyelmét is. Ha ugyanis a brüsszeli gépezet a tagországok elleni spekuláns stratégiák gyártására fordítja energiáit, az azt jelenti, hogy az Unió saját tagországai és az európai polgárok ellen fordul. Márpedig magyar családok megélhetése és életszínvonala nem válhat a brüsszeli elit hatalmi játékszerévé.
Kép: Wikipedia
.jpg){kind=link}