Rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg ma az uniós állam- és kormányfők a többéves pénzügyi keret módosítását. A többletbefizetés összege mellett az Ukrajnának nyújtott támogatás módja és nagysága is napirendre kerül.
Rendkívüli Európai Tanács (EiT) ülésen találkoznak ma az uniós állam- és kormányfők. A világpolitikai folyamatok, változások vagy éppen a nyitva hagyott, ám fontos kérdések okán nem ritka, hogy a szerződések szerint negyedévente tartandó megbeszéléseknél gyakrabban egyeztetnek egymással az európai vezetők. A mai, a hagyományostól eltérően csak egy naposra tervezett csúcstalálkozót a tavaly decemberi tárgyalások részbeni eredménytelensége tette szükségessé. Megmutatkozik ez a napirenden is, hiszen az állam- és kormányfőknek csupán egy témában kell egyezségre jutniuk: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret reformjának ügyében.
A hétéves költségvetés felülvizsgálatát 2023 júniusában kezdeményezte az Európai Bizottság (EB) az előre nem látható kihívásokkal indokolva. Az EB javaslata szerint a tagállamoknak összesen mintegy hatvanhatmilliárd eurót kellene még az uniós költségvetésbe fizetniük. A plusz összeget egyebek mellett Ukrajna támogatására, a migrációs helyzet kezelésére, a közösen felvett hitel kamatainak fedezésére, továbbá a versenyképesség növelésére fordítaná az Európai Unió (EU). Míg a politikai környezet megváltozásával kapcsolatban egyetértés van a tagországok között, addig a Bizottság által szorgalmazott megoldással kapcsolatban megosztottak voltak a nemzetek. Teljeskörűen mindössze néhány állam – Franciaország, Görögország, Portugália – értett vele egyet, a legtöbben – például Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia – sokallták a kért összeget.
A december 14–15-én rendezett Európai Tanács ülésen Charles Michel, az EiT elnökének javaslata közelítette egymáshoz a feleket. Michel összesen huszonegymilliárd euró többletbefizetést indítványozott, a fennmaradó összeget pedig a meglévő források átcsoportosításával oldaná meg. Ez valamennyi résztvevőnek elfogadhatónak bizonyult, ám egy másik, a költségvetés módosításával összefüggő vitatott ügy miatt nem alakult ki végül az egyhangúság, így a döntést mára halasztották.
Ukrajna támogatásával kapcsolatban ugyanis Magyarországnak fenntartásai voltak, más módot szorgalmaz a háborútól sújtott ország megsegítésére. Az eredeti javaslat értelmében Ukrajna számára az Unió tizenhétmilliárd eurós támogatást nyújtana a költségvetésből és harminchárommilliárd eurónyi költségvetésen kívüli hitelt adna – összesen tehát ötvenmilliárd eurót. A magyar álláspont szerint viszont Ukrajna teljes támogatását a költségvetésen kívül kellene megoldani, vagy legalábbis négy évre elosztani az ötvenmilliárd euró kifizetését, aminek szükségességét évente felülvizsgálná az Európai Unió.
Amennyiben a politikusoknak a mostani rendkívüli csúcstalálkozón sem sikerül megállapodásra jutniuk, a Bizottság annak a lehetőségét is felvillantotta, hogy a nemzetek többségének támogatásával Ukrajnát egy, a pénzpiacokról felvett húszmilliárd eurós kölcsönnel segítené meg, amit továbbra is kiegészíthetnek a kétoldalú megállapodások szerinti támogatások. Ezt azonban egyes országokban – például Hollandiában és Németországban – a parlamentnek is jóvá kell hagynia, amely követelmény a folyósítás elhúzódását és további bizonytalanságot vonhat maga után.
Kép: European Western Balkans
