Az Európai Bizottság kiadta első helyzetjelentését Európa Digitális Évtizedéről
A digitális évtized helyzetéről szóló, szeptember 27-én közzétett első jelentés átfogó képet ad a digitális átalakulás elérése felé tett előrehaladásról, amely egy digitálisan szuverénebb, ellenállóbb és versenyképesebb Európai Unió képét vetíti elő.
A jelentés lényegében az EU teljesítményének értékelése az Európa Digitális Évtizede 2030 célkitűzéseinek mentén, amely négy fő pillérre összpontosít: digitális készségek, digitális infrastruktúra, a vállalkozások digitalizálása és a közszolgáltatások digitalizálása. A 2023-as jelentés, amely az első az éves jelentéssorozatból, a tagállamok számára javaslatokat fogalmaz meg az egységes digitális átalakulás felgyorsítására, a 2023. január 9-én hatályba lépett Digitális Évtized Szakpolitikai Program (DDPD) céljainak elérése érdekében tett erőfeszítések fokozására.
A 2023-as jelentésben a horizontális és az országspecifikus ajánlások egyértelmű utat mutatnak. Az ajánlások képezik majd a bizottság és a tagállamok közötti megbeszélések és együttműködés alapját arról, hogyan érjék el közös céljaikat, ezért a jelen bejegyzés az Európai Unió Tanácsának elnökségi trióját adó Spanyolország, Belgium és Magyarország számára megfogalmazott javaslatokat, valamint a három ország jelenlegi digitális felkészültségének helyzetképét hasonlítja össze. A technológiai gyorsulása nagymértékű agilitást kíván meg az Európai Unió tagállamaitól, ezért a következőkben a négy pillér mentén hasonlítjuk össze a jelenlegi elnökségi trió országait, valamennyi fejezet előtt bemutatva az unió jelenlegi helyzetét az adott digitális terület vonatkozásában.
Digitális infrastruktúra
A 2030-as digitális célkitűzések között kulcsfontosságú a hálózati lefedettség és az 5G teljes körű kiterjesztése lakott területen. Bár a 5G hálózat ma már az európai lakosság 81 százalékát lefedi, vidéki környezetben ez az érték csupán 51 százalék. Az optikai hálózatok pedig még mindig csak a háztartások 56 százalékához érnek el: rámutatva arra, hogy még sok a tennivaló ezen a fronton. Kiemelten aggasztó, hogy a vidéki háztartások több mint felénél hiányoznak a fejlett hálózati kapcsolatok, közel 10 százalékuk semmilyen hálózattal sem rendelkezik. Az 5G minőségének javítása és az önálló hálózatok kiterjesztése is elmarad a 2030-as céloktól. A jelentés tanulsága, hogy az uniós digitális infrastrukturális tervek megvalósításához további, legalább 200 milliárd eurós befektetésre van szükség, és a tagállamoknak aktívan fel kell térképezniük hiányosságaikat és finanszírozási lehetőségeiket.
Magyarország, Belgium és Spanyolország digitális infrastruktúrájának összehasonlításában érdekes különbségek és párhuzamok rajzolódnak ki. Bár Magyarország 5G lefedettsége (58%) még elmarad az EU átlagától (80%), a 2022-es 40 százalékpontos növekedés figyelemre méltó, emellett az ország az EU átlag felett teljesít a szélessávú lefedettségben (80%). A jövőbeli nagy teljesítményű számítástechnikai tervek (Nemzeti Kvantum Laboratórium), különösen a kvantumszámítógépek és a kvantumtechnológiák fejlesztésére, azt mutatják, hogy az ország jelentős szerepet kíván játszani a digitális technológiai előrehaladásban. Belgium digitális infrastruktúrájában a nagy kapacitású hálózatok tekintetében kimagaslóan teljesít (78%), de optikaiszál-lefedettségben (17%) jelentősen elmarad az EU átlagától (56%). Bár Magyarországhoz hasonlóan az 5G lefedettségük (30%) jelentősen nőtt, az EU átlagától (80%) való elmaradás és a piaci dinamikák miatti kihívások mutatják, hogy az országnak még van hova fejlődnie ezen a területen. Spanyolország a digitális infrastruktúra terén az egyik legjobb teljesítményt mutatja az uniós tagállamok között, kivéve az 5G lefedettséget, ahol kis mértékben elmarad az átlagtól, azonban az RRF támogatás egy részét ennek a felzárkóztatására fordítja. A „Digitális Spanyolország 2026” stratégia végrehajtási folyamata, és az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium létrehozásának terve rávilágít arra, hogy Spanyolország elkötelezett a digitális átállás és innováció iránt. A Konzorcium a nyelvi modellek fejlesztését, a biztonságos, határon átnyúló személyes adathalmaz kidolgozását, valamint a digitális városfejlesztési kezdeményezések előmozdítását célozza. Magyarország és Belgium is egyaránt részt vesznek az IPCEI projektben a Mikroelektronikai és Kommunikációs Technológiák területen, amely az infrastrukturális fejlődést elősegítheti.
Digitális készségek
Az EU elkötelezett amellett, hogy 2030-ra legalább a 16–74 éves korosztály 80 százalékának alapvető digitális készségei legyenek, és 20 millió IKT szakemberrel rendelkezzen, azonban a jelentés szerint a jelenlegi feltételek mellett 2030-ra csak a népesség 59%-a sajátítja el az alapvető digitális készségeket, és az IKT szakemberek száma nem haladja meg a 12 milliót 2030-ig. A tagállamoknak tehát prioritásként kell kezelniük a magas színvonalú oktatásba és a készségek fejlesztésébe történő beruházásokat, valamint ösztönözniük kell a nők részvételét a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területén már fiatal korban.
A digitális készségek fejlesztésében a három vizsgált ország, különböző kihívásokkal szembesül és eredményekkel rendelkezik az uniós átlaghoz képest. Spanyolországban a társadalom kétharmada rendelkezik alapvető digitális készségekkel, ami az uniós átlaghoz képest jónak mondható, az ország azonban felismerte, hogy a fejlett digitális készségek terjesztése kulcsfontosságú a jövőbeni siker érdekében, ezért elindította a szakképzési rendszerének reformját. Új specializációkat vezetett be az alaptanterveken túl, amelyek kifejezetten a mesterséges intelligenciára és a nagy adatmennyiségek feldolgozására koncentrálnak. Belgiumban aggodalom merül fel a digitális készségek tekintetében, hiszen a belga társadalom fele nem rendelkezik alapvető digitális kompetenciával, ami egyezik az EU átlagával, de elmarad a Digitális Évtized 80 százalékos céljától. Míg Belgiumban a munkaerő 5,6 százaléka IKT szakember, ami meghaladja az EU 4,6 százalékos átlagát, a női képviselet ezen a területen (18,7%) kicsivel az EU norma alatt van. Magyarország Belgiumhoz és az EU átlaghoz képest alulteljesít az IKT szakemberek teljes foglalkoztatottságon belüli arányában (4,1%), az IKT szakemberek közötti nők aránya 13,6 százalékkal, az EU egyik legalacsonyabbja. A 2022–2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Digitalizációs Stratégia végrehajtása kulcsfontosságú lesz a Digitális Évtized azon célkitűzéseinek eléréséhez, hogy Magyarországon 2030-ra az egyének több mint 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, és összesen 20 millió IKT szakembert foglalkoztasson az ország, bár a nemzeti stratégia nem biztos, hogy kellően ambiciózus.
Vállalkozások digitalizációja
A DDPP három célt tűz ki a vállalkozások digitalizálásának elősegítése érdekében (1) az EU vállalkozásoknak legalább 75 százalékának alkalmaznia kell működése során a felhőalapú szolgáltatásokat, a nagy adatokat (big data) és a mesterséges intelligenciát. (2) A kis- és középvállalkozások több mint 90 százalékának legalább az alapszintű digitális intenzitást kell elérnie (amely a vállalati szintű különböző digitális technológiák használatát méri), valamint (3) meg kell duplázni az ún. „unikornisok” (azok a vállalatok, amelyek értékelése meghaladja az 1 milliárd eurót, mielőtt a cég nyilvánosan bevezetné részvényeit a tőzsdére) számát. Utóbbi fontosságára rámutat az is, hogy habár az unikornisok száma nőtt a digitális évtized elmúlt három évében, továbbra is a digitális nagyhatalmak árnyékában van az európai piac, 2023 elején 249 unikornis volt az EU-ban, az USA-ban 1444, Kínában pedig 330.
További beruházások és ösztönzők nélkül a jelentés azt mutatja, hogy 2030-ra csak a vállalkozások 66 százaléka fog használni felhőalapú szolgáltatást, 34 százalékuk a nagy adatokat és 20 százalékra jósolják a mesterséges intelligencia elterjedését a vállalati szektorban. A DESI (Digital Economy and Society Index) szerint az EU kkv-jainak csak 69 százaléka éri el az alapszintű digitális intenzitást, egyenetlen és nem elegendő előrehaladással a tagállamok között. A technológiai fejlődés javítása érdekében a jelentés azt ajánlja a tagállamoknak, hogy figyelemfelhívó kampányokat szervezzenek és támogassák az Európai Digitális Innovációs Központokat (EDIHs).
A vállalkozások digitális fejlettségét vizsgálva az elnökségi triót adó országokban megállapítható, hogy éles kontrasztban állnak egymással. Magyarországon a vállalkozások, különösen a kkv-k digitalizációjában még jelentős a lemaradás, ami negatív hatással van az ország gazdaságának versenyképességére. A 2022-es adatok szerint a magyar kkv-knak mindössze 52 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális intenzitással, ami az EU (69%) átlagától jelentősen elmarad. Ezen túlmenően a fejlett digitális technológiák alkalmazása, mint a nagy adatok és a mesterséges intelligencia, Magyarországon még gyerekcipőben jár, 3 százalékkal az EU 8 százalékos átlaga alatt. A felhőtechnológia terén 21% a használati ráta, ami 13 százalékponttal marad el az uniós átlagtól, ennek fejlesztésére az ország részese az IPCEI felhőinfrastruktúrával foglalkozó projektjének, Spanyolországgal együtt. Eközben Belgium kiválóan teljesít ezen a területen. A belga kkv-k 77 százaléka rendelkezik alapvető digitális intenzitással, ami felülmúlja az EU átlagát. Belgium vállalatainak jelentős része alkalmaz felhőszolgáltatást, amellyel messze megelőzi az EU átlagát, Spanyolország pedig az uniós átlag környékén mozog a vállalkozások digitalizáltságában. Az ország különös hangsúlyt fektet a kkv-k támogatására, például a Digital Kit kezdeményezésen keresztül és fontosnak tartja a magán és kormányzati szféra közötti együttműködést (PPP). Az Agents of Change program pénzügyi támogatásával a vállalkozásokat digitális szakértők alkalmazására ösztönzi, míg a spanyol nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia és a Start-ups Törvény kedvező környezetet teremt a feltörekvő vállalkozások számára.
Közszolgáltatások digitalizációja
A DDPP célkitűzések szerint a legfontosabb közszolgáltatásoknak 100 százalékos online elérhetőséggel kell rendelkezniük, és ahol releváns, lehetőséget kell biztosítani az uniós polgárok és vállalkozások számára az online interakcióra a közszolgáltatókkal, valamint az elektronikus egészségügyi adatokhoz és az elektronikus azonosításhoz (eID) való teljes körű hozzáférést. A tagállamokról összességében elmondható, hogy ösztönzik közszolgáltatásaik teljes mértékű digitalizálását, továbbá az egészségügyi nyilvántartások kiterjesztését és az eID bevezetését polgáraik számára. Azonban jelentős beruházásokra van szükség a közszolgáltatások határokon átnyúló elérhetőségének és teljesítményének javítása érdekében. A jelentés szerint Európai Digitális Azonosító Tárca teljes körű kivitelezése folyamatban van, várhatóan 2030-ra használatba helyezhető, és kiegészül az 2023 júniusában javasolt Digitális Euróval.
A közszolgáltatások digitalizációjának terén is eltérő fejlettségű a három vizsgált ország. Magyarország ugyan fejlődik, de a digitális közszolgáltatások terén még mindig elmarad az EU átlagától. Az elektronikus azonosítás (eID) terén a határokon átnyúló e-azonosítás várhatóan 2023-ban lesz elérhető az eIDAS rendszeren keresztül. A fejlődés egyik gátja maga a társadalom, hiszen a nemzeti eID kártyák elterjedését visszatartja a jelenség, amely szerint a legtöbb felhasználó az „ügyfélkapu megbízható profilját” részesíti előnyben. Magyarország a digitális egészségügy terén kiemelkedik az EU tagállamai közül, az RRF tervben további fejlesztéseket irányozott elő az ország ezen a területen. A Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP), amely a kohéziós politika része, stratégiai célokat határoz meg a közigazgatási rendszerben használt nyílt adatokkal és a felhőtechnológia fejlesztésével kapcsolatosan. Belgium relatíve jól halad a digitális közszolgáltatások fejlesztése terén a jelentés szerint. Az ország továbbra is javít a kulcsfontosságú közszolgáltatások digitalizálásában, teljesítménye az EU átlag (77%) felett van a polgárok számára nyújtott digitális közszolgáltatásokban (81%). Az e-egészségügyi nyilvántartások terén (85%) Belgium szintén jelentősen az EU átlag (72%) felett teljesít. A lakosság nagy része legalább egyet használ a három elérhető eID rendszerből, amelyek közül kettő az eIDAS szabályozásnak megfelel. Spanyolország rendelkezik eID eszközzel, az eIDAS rendeletnek megfelelő spanyol személyi igazolvánnyal (DNIe). E-közigazgatás terén Spanyolország vezető szerepet tölt be az Európai Unióban, így kifejezetten csak a digitális szolgáltatások helyi és regionális szintek közötti interoperabilitásának erősítését javasolja a jelentés.
RRF
A három ország eltérő összegeket, de határozott irányt jelölt ki az újjáépítési és helyreállítási tervében. Magyarország a terv 30 százalékát, 1,7 milliárd eurót költene digitális intézkedésekre, amelyből 1,2 milliárd euró járul hozzá a Digitális Évtized célokhoz. Az oktatási szektor mellett a közszolgálati, az egészségügyi, a közlekedési és az energia szektorok digitális fejlesztését tartja fontosnak az ország. Belgium 1,6 milliárd eurót (a teljes keret 27 százalékát) irányozta elő digitális céljaira, amelyből 1,4 milliárd euró várhatóan hozzájárul a Digitális Évtized célokhoz. A terv a digitális készségek, infrastruktúra, kiberbiztonság, valamint a közszolgáltatások digitalizálása területekre fókuszál, kiemelten támogatva az oktatási intézmények IKT infrastruktúrájának fejlesztését, a digitális képzési kurzusokat, a 5G hálózatokat. Spanyolország digitális költségvetési igény mértéke tekintetében az előző két tagállam között helyezkedik el, a teljes keretének 28,2 százalékát, 19,6 milliárd eurót kér.
A 2030-as cél szerint az EU-nak meg kell kétszereznie a globális csúcstechnológiai félvezetők gyártásában betöltött részarányát, az aktuális 10 százalékról 20 százalékra emelve. Az Európai Chips Act, amely 2023. szeptember 21-én lépett hatályba, célja egy erős félvezető ökoszisztéma és megbízható ellátási láncok kialakítása. A tagállamoknak nemzeti politikákat és beruházásokat kell előmozdítaniuk a hazai chip tervezésének és gyártásának fokozása érdekében, ezzel csökkenthető az EU stratégiai függősége a területen. Vélhetően ezért is emeli ki mindhárom országjelentés, hogy a félvezetők és a kvantum területén mindhárom tagállam erőfeszítéseinek ösztönzését javasolja az EU versenyképességének növelése érdekében.
A jelentés szót ejt a digitális társadalom értékeiről és alapelveiről, valamint az azokat keretező folyamatosan bővülő joganyagokról. Az EU úttörőként azonosítja magát a biztonságos és emberközpontú digitális átalakulás megteremtésében, ahogyan azt a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat is rögzíti. Az EU vonatkozó szakpolitikai és jogszabályi intézkedéseket vezetett be, például a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt, a kidolgozás alatt álló mesterséges intelligencia jogszabályt, az európai médiaszabadságról szóló törvényt és a virtuális világokról szóló közleményt. A digitális átállás fenntarthatósági elvekre való törekvése mellett a jelentés az EU értékeivel megegyező országokkal létesített nemzetközi partnerségek fontosságát is hangsúlyozza, kiemelve a japán, a koreai, a szingapúri, az indiai és az amerikai digitális együttműködéseket.
Láthattuk, hogy a jelentés cselekvésekre, intézkedésekre és szakpolitikákra vonatkozó ajánlásokat tartalmaz azokon a területeken, ahol az előrehaladás nem kielégítő. A tagállamok az október 9-ig közzéteendő nemzeti ütemterveikben felvázolják azokat az intézkedéseket, amelyeket a célkitűzések elérése érdekében meghoznak. A jelentés elfogadását követő két hónapon belül a bizottság és a tagállamok megvitatják előzetes észrevételeiket, különös tekintettel a bizottság jelentésében megfogalmazott ajánlásokra.
