Az Európai Unió veszített az Oroszország elleni szankciók miatt, de egyelőre van miből.
Az elmúlt évek során az EU-ban tapasztalt gazdasági és politikai válságok egyre nagyobb kihívások elé állították az uniós intézmények vezetőit, illetve a tagállamok döntéshozóit. Úgy tűnik, hogy az EU gyakran vesztes helyzetben találja magát. Döntéseiben egyre nehezebb egyértelműen azonosítani a reálpolitikai megfontolások sorozatát, miközben a világgazdaság átalakulóban van, és a potenciális versenyfelei jobban tudják érvényesíteni saját érdekeiket a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között.
Ezt a látásmódot erősítheti meg az Eurostat által kiadott legutóbbi félévre vonatkozó nemzetközi áruforgalmi statisztikai összefoglalója is. Az adatok szerint ez év júniusáig 200.7 milliárd eurós kereskedelmi deficit alakult ki az Európai Unióban. Amennyiben csak az euróövezet tagállamait vizsgáljuk, ez az összeg 140.5 milliárd euró. Idén január és június között az EU-n kívüli áruexport 1 237,3 milliárd euróra emelkedett (17,9 százalékos növekedés az előző évhez képest, az import pedig 1 438,0 milliárd euróra nőtt (48,9 százalékos növekedés 2021. január–júniushoz képest). Így, 2022 első félévében az EU 200,7 milliárd eurós hiányt könyvelt el, szemben a 2021. január–júniusban tapasztalt 83,2 milliárd eurós többlettel.
Nem meglepő, hogy a kereskedelmi hiány az energiahordozók megnövekedett importjából fakad, amelynek eddigi legnagyobb nyertese Norvégia. Az EU kereskedelmi partnerei közül egyedül Norvégia esetében növekedett ilyen gyors ütemben az import aránya. Az elmúlt egy év alatt 142,7 százalékra ugrott import értéke 35,8 milliárd euró, amely önmagában több mint a júniusi (34 milliárd euró) teljes uniós kereskedelmi dificit értéke. Szintén nem újdonság, hogy az elmúlt félév második legnagyobb nyertese Oroszország volt. Az EU oroszországi exportja jelentősen csökkent: az elmúlt év hasonló időszakában 42,8 milliárd euró értékű árut adott el, míg 2022. január és június között 30 milliárdot sem ért el az uniós export értéke – ami több mint 30 százalékos csökkenés. Ezzel szemben a kiugróan magas energiaárak miatt az orosz termékek importjának értéke több mint 75 százalékkal nőtt tavalyhoz viszonyítva: 67,3 milliárd euró helyett 120,4 milliárdot fizetett az unió. Úgy tűnik, hogy a bevezetett szankciók nem feltétlenül hozták meg a várva várt hatásukat, hiszen egyelőre csak egy 90 milliárd eurós kereskedelmi hiányt és az energiaellátási bizonytalanságokat „nyerte” az unió.
Mindezek ellenére érdemes figyelembe venni, hogy a szolgáltatások piacán az EU nyereséges. Az évek óta stabilan növekvő tendenciát csak a pandémia 2019-es kitörése tudta némileg megfékezni, ám 2021-ben már ismét 1000 milliárd értékű volt az unió exportja. Mi több, ha globálisan vizsgáljuk az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének értékét, az Európai Unió továbbra is a világ vezető helyét foglalja el, hiszen a nemzetközi kereskedelmének összértéke meghaladja Kínáét vagy az Egyesült Államokét. Kérdéses, hogy a gazdasági vezető pozícióját meddig tudja fenntartani, ha egyre kevésbé racionális döntéseket hoznak az uniós intézmények vezetői, illetve igencsak éles belső politikai viszályok feszítik szét a tagállamokat.
