Újabb Oroszországgal szembeni szankciós csomagról állapodtak meg az EU-ban szerdán, néhány nappal Oroszország ukrajnai inváziójának harmadik évfordulója előtt. Ezzel ellentétben Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatban tárgyalásokat sürget, ami megkérdőjelezi a szigorú korlátozások hosszú távú életképességét. Az USA tárgyalóasztalhoz ültetné Európát, hogy a Kreml szankcióinak enyhítéséről tárgyaljanak.
Az USA „ösztönzése” ellenére az EU továbbra is fenntartja büntetőpolitikáját – legalábbis egyelőre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy az EU tagországok elkötelezettek amellett, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak a Kremlre.
A nagykövetek által elfogadott szerdai megállapodást szándékosan az orosz invázió harmadik évfordulója előtt időzítették, valamint az egy nappal az orosz és amerikai külügyminiszterek rijádi találkozója után történt. Rijádban a felek európai és ukrán képviselet nélkül tárgyaltak a békéről, azonban az erről szóló hírek szerint nagy döntések az egyeztetésen nem születtek. Az orosz fél továbbra is ragaszkodik Ukrajna teljes demilitarizálásához, örök semlegességéhez és a már megszállt területek végleges bekebelezéséhez is, ami viszont Ukrajna számára elfogadhatatlan. A tájékoztatások szerint a felek közötti egyeztetéseket egy magas szintű tárgyalócsoport fogja majd folytatni.
A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Marco Rubio, az USA külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon való részvételtől senki sincs háttérbe szorítva, és azoktól nagyon pozitív eredményeket remélhet az USA, Európa, Ukrajna és az egész világ, azonban minden a konfliktus lezárásával kezdődik. Kiemelte, hogy a találkozó legfőbb célja az volt, hogy lefektessék a diplomáciai kommunikáció alapjait, illetve azt is hangsúlyozta, hogy hosszú távon az EU-nak is csatlakoznia kell a tárgyalásokhoz, és különösen így van ez a szankciós kérdésekkel kapcsolatban, amelyek kapcsán képviselnie kell saját álláspontját.
A 2022 februárja óta elfogadott, jelenlegi 16. korlátozási csomag által meghatározott szankciók, többek között, bevezetik az orosz nyersalumínium behozatalának tilalmát, amelyről már korábban is tárgyaltak a tagállamok, de annak gazdasági hatása miatt aggódó egyes tagországok tartózkodása miatt eddig nem hagyták jóvá. Az orosz megmunkálatlan alumínium az EU alumíniumimportjának mintegy 6%-át teszi ki, de ez az arány az elmúlt években csökkent, mivel az európai gyártók eltávolodtak az orosz beszállítóktól. Az EU már korábban is betiltott bizonyos, Oroszországból származó alumíniumból készült termékeket, például drótokat és csöveket, azonban ezek csak a beszerzések töredékét teszik ki. A mostani döntés alapján a tilalmat kiterjesztették a nyersalumíniumra is, amelyet öntvények, fémrudak, lemezek formájában értékesítenek, és amely az import értékének nagy százalékát adja.
A nyersfém mellett az új szankciócsomag kiterjeszti a feketelistát az orosz „árnyékflottához” tartozó tartályhajókra, amelyeket a Kreml az olajkereskedelemre vonatkozó nyugati korlátozások kijátszására, az Ukrajna elleni háború finanszírozásához nélkülözhetetlen bevételi forrás fenntartására vetett be. A flotta öreg, nem biztosított hajókból áll, amelyeket megtévesztő gyakorlatok végzésével gyanúsítanak, beleértve hamisított adatok továbbítását, a szállítóhajóik radarjainak kikapcsolását annak érdekében, hogy láthatatlanná váljanak, és hajóról hajóra történő átrakodásokat, hogy elrejtsék a hordók eredetét. Mivel a hajók állapota rendívül rossz, Brüsszel attól tart, hogy olajat szivárogtathatnak és környezeti katasztrófát okozhatnak az EU területe közelében. Fentiek mellett az „árnyékflottát” tenger alatti kábelek elleni szabotázsakciókkal is vádolták.
A flotta a becslések szerint kb. 600 hajóból áll, azonban a Kreml titoktartása miatt hivatalos számuk nem ismert. Ma az orosz olaj fő vásárlói Kína és India, amelyet gyakran saját területükön finomítanak, és más címkével adnak el az EU-ban. Az EU-s szankciócsomag 73 olyan hajót feketelistáz, amelyekről feltételezhető, hogy az „árnyékflotta” részei, így ezzel az újabb szankciócsomaggal az összes hajó száma meghaladja a 150-et, melyek számára az EU megtagadja a hozzáférést az uniós kikötőkhöz és az uniós szolgáltatásokhoz.
Az új szankciók emellett 13 orosz bankot kizárnak a SWIFT elektronikus rendszerből, és felfüggesztik nyolc orosz médium műsorszórási engedélyét. A szankciós csomag hivatalos elfogadása hétfőn, a külügyminiszterek brüsszeli ülésén várható.
Kép forrása: export.org.uk
