Emmanuel Macron az Európai Unióval kapcsolatban nagyratörő tervekkel kezdte meg államfői tevékenységét 2017-ben. Az elmúlt öt év fejleményei alapján részben elégedetten várhatja az áprilisi elnökválasztást.
2017 szeptemberében Emmanuel Macron, frissen megválasztott francia államfő nagyhatású beszédet mondott a párizsi Sorbonne Egyetemen. Ebben Macron az Európai Unióval kapcsolatos vízióit vázolta fel különböző területek mentén, melyek mindegyike az EU egységesebbé, szuverénebbé válását szolgálta volna. A francia köztársasági elnökválasztás előtt kevesebb mint három héttel, ha visszatekintünk az elmúlt öt évre, az állapítható meg, hogy a Macron által megnevezett területek közül többel kapcsolatban is történt előrelépés az Európai Unióban. Ennek tényéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a 2019-ben hivatalba lépő Európai Bizottság új elnökének, Ursula von der Leyennek programja számos ponton megegyezett a Sorbonne Egyetemen elhangzottakkal.
Emmanuel Macronnak egyik prioritása volt az uniós biztonság- és védelempolitika fejlesztése, az EU Amerikai Egyesült Államoktól való eltávolodása. Habár a francia államfő egy közös európai hadsereg létrehozásának gondolatát is támogatja, az elmúlt öt évben be kellett érnie kisebb léptékű fejlődéssel. Az egyik legfontosabb kezdeményezés ezen a területen az az úgynevezett stratégiai iránytű kidolgozása volt, melyre vonatkozóan az Európai Bizottság 2021 novemberében mutatta be javaslatát. A dokumentum az előttünk álló évtizedre határoz meg közös cselekvési irányokat. Ezek közé tartozik a gyorsabb és határozottabb fellépés válságok idején, a fenyegetések előrejelzésének hatékonyságának javítása, a technológiába való befektetés, csökkentve általa a más országoktól való függőséget, valamint a partnerországokkal való együttműködés szorosabbra fűzése. A stratégiai iránytű elfogadásáról a holnap kezdődő Európai Tanács ülésen egyeztetnek majd az állam- és kormányfők.
Macron a klímavédelemre szintén nagy hangsúlyt helyezett. Az uniós intézmények képviselői 2021 áprilisában zárták le a károsanyag kibácsátás csökkentéséről szóló egyeztetéseiket. Ennek értelmében az Unió 2050-re karbonsemleges lesz, 2030-ra pedig egységesen 55 százalékkal csökkentik a kibocsátást az európai országok.
A digitális átalakulás területén is számos kezdeményezés történt az Európai Bizottság részéről az elmúlt öt évben. Közéjük tartozik egyebek mellett az európai csiptörvényről, a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletről, illetve a digitális piacokról szóló jogszabályról szóló javaslat, vagy éppen a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében kidolgozott intézkedések.
Európa szociális dimenziójának megerősítése végett tárgyaltak az uniós vezetők Portóban 2021-ben, és kötelezték el magukat közös nyilatkozatban a társadalmi problémák iránti közös fellépés mellett. Ugyancsak ezt a célt szolgálná az uniós minimálbér bevezetése, ám ezzel kapcsolatban nincsen még egyetértés a tagállamok között.
Macron céljai között szerepelt az Unió demokratikusabbá tétele is, melynek egyik eszközének a transznacionális pártlisták bevezetését látta. Ez nem valósult meg a 2019-es európai parlamenti választáson és 2024-re is nemzeti listákkal készülnek jelenleg a pártok. A tavalyi évben kezdődött Európai jövőjéről szóló konferencia – melyet szintén Macron szorgalmazott – viszont az EU demokratikus legitimációjának növelésének igényével szerveződött meg.
Noha vannak pontok Macron elképzeléseiben, melyek egyelőre nem tűnnek megvalósíthatónak, több részterületen is lassan, de kedvezően alakulnak számára a folyamatok, így a francia államfő nem lehet elégedetlen azzal az Európai Unióval, amit az elnöki ciklusa végén lát.
Kép: elysee.fr
