Az orosz agresszióval szembesülve még fontosabb stratégiai szerepe van a Fit for 55 klímavédelmi csomagnak Európa jövőjét illetően.
A Környezetvédelmi Tanács március 17-én első alkalommal ülésezett 2022-ben. Az Európai Unió Tanácsának ezen formációja felelős átfogóan az EU környezetpolitikájáért, így többnyire az ezzel kapcsolatos kérdésekért felelős tagállami miniszterek alkotják, illetve az Európai Bizottság környezetvédelmi és éghajlat-politikai biztosa vesz részt az egyeztetéseken, évente körülbelül 4 alkalommal.
Az év elején, január 20. és 22. között már sor került a környezetvédelmi és energiaminiszterek informális találkozójára, amelyet a francia elnökség ösztönzésére hívtak össze. Nem hivatalos jellegéből fakadóan azonban csupán a vélemények és érdekek közelítéséről szólt ez a fórum a releváns témákban, mint a növényvédőszerek alkalmazásának minimalizálása, a különböző kemikáliákkal kapcsolatos stratégia vagy a Bizottság deforesztációt érintő javaslata. A márciusi formális ülésen viszont a karbonsemlegesség és energiafüggőség területén számos témábanfolytattak érdemi eszmecserét, valamint két kérdésben is döntést hoztak a Tanács résztvevői.
Elsősorban általános megközelítést fogadtak el a miniszterek a még 2020-ban publikált, az akkumulátorok és hulladékelemekre vonatkozó uniós jogszabályok megerősítését célzó bizottsági javaslatról. Ennek értelmében egy fenntartható és körforgásos európai elem értékláncolatot kívánnak kialakítani, ugyanis ezen tárgyak ökológiai lábnyoma még mindig kifejezetten magas, hiszen a mindennapos használati tárgyaink szinte mind tartalmaznak akkumulátorokat. A javaslat mind a felhasználói, mind az előállítói oldalt megcélozza. A cél az, hogy az anyagok beszerzésétől a gyártáson és a felhasználáson át az újrafeldolgozásig csökkentse a termékek környezeti és társadalmi hatásait, valamint egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a gazdasági szereplők számára. Emellett az EU technológiai szuverenitásában is kulcselem lehet ez a javaslat, így ezt követően a tagállamok a Parlamenttel és a Tanáccsal rövid időn belül nagy lépést tehetnek a végleges megállapodás irányában.
Másodrészt vita nélkül fogadta el a Tanács a higanyról szóló Minamata Egyezmény részes feleinek konferenciáján képviselt uniós álláspontot is, amely keretet biztosít a higany és vegyületeinek használatának az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.
A Környezetvédelmi Tanács diskurzust folytatott a Fit for 55 csomagról is, amelyek szolgálják a kontinens klímasemlegességé válását 2050-re, valamint, hogy 2030-ra minimum 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990. évi szinthez képest. Így tárgyaltak a kibocsátáskereskedelmi rendszer építőiparra és a közúti közlekedési ágazatra (RTS RTB) vonatkozó elemeiről is, mint a szektor szénkibocsátásának minimum 2%-kal való csökkentése évente, ugyanis ezen terület társadalmi elfogadottsága még ösztönzésre szorul. Ehhez kapcsolódóan vitatták meg a miniszterek a Szociális Klímaalap azon megváltoztatni kívánt paramétereit, amelyek hatékonyan tudják támogatni a legkiszolgáltatottabb csoportokat az ETS RTB megvalósulása esetén.
Mindezek mellett a március 17-i egyeztetésen szó esett még többek között az európai szemeszter zöldítéséről, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló rendeletjavaslatról, valamint a már januárban is diskurzus tárgyát képező, az erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos ellátási láncokból származó termékek fogyasztását lecsökkenteni kívánó bizottsági javaslatról. Ezen témákban egyelőre még nem született döntés, mindössze javaslatokat terjesztettek elő a miniszterek.
A résztvevők realizálták az egynapos ülésen, hogy az energiahatékonyság, a több megújuló energia és kevesebb fosszilis energiahordozó hármasa kulcskérdés a karbonsemlegessé, valamint a kontinens szuverénné válásában. Éppen ezért a következő, júniusi ülésszakra a nyitott kérdésekben egyértelmű álláspontot kell kialakítaniuk a tagállamoknak, ha teljesíteni kívánják a követelményeket a hosszú távú célok érdekében.
Kép: EU Tanács
