A tálibok Afganisztán fővárosát, Kabult is egy nap alatt foglalták el. Az elmúlt napokban számos megrázó képet és felvételt lehetett látni a kabuli reptérről, amint afgánok ezrei próbálnak menekülni az országból.
Nem igazán lehet hinni az iszlamisták ígéretében, hogy egy békés és humánus rezsimet hoznak létre Afganisztánban. A már korábban elfoglalt területekről olyan hírek szivárognak ki, miszerint a lakosok elkezdtek könyveket elrejteni, a nők újra burkát hordanak és több afgán katonát is kivégeztek.
Az új vezetés iránti félelem onnan ered, hogy 1996 és 2001 között egy olyan tálib rezsim volt hatalmon, mely többek között közösségek kiirtásáért, mezőgazdasági területek felégetéséért és a nőket jogaiktól való megfosztásáért volt felelős.
Valószínű, hogy a látszat fenntartása érdekében a tálib vezetés foggal körömmel azon lesz, hogy a nemzetközi sajtóba ne kerüljön be semmilyen hír, ami a hírnevüket csorbítaná. Ez alighanem azt eredményezheti, hogy Afganisztán mind politikailag, mind gazdaságilag teljesen elszigeteltté válhat.
Az egyik hatalmas problémát az jelenti, hogy az Egyesült Államok akaratlanul ugyan, de rengeteg fegyvert és haditechnikai eszközt hagyott Afganisztánban, amely így mind a tálibok hatalmába került. Több nemzetközi elemző tanakodik azon, hogy a nemzetközi biztonsági környezet számára milyen következményekkel fog járni a tálib hatalomátvétel, mennyire fogja ez a helyzet növelni a terrorfenyegetettséget, nemcsak Afganisztánban, hanem a világ más országaiban is.
A másik komoly problémakör az Afganisztánból kiáramló menekültek helyzete, hiszen már most tömegek próbálnak kijutni az országból. Az unió belügyi biztosa augusztus 18-án egy nyilatkozatot tett közzé az EU belügyminisztereivel megosztott aggályairól. Ylva Johansson kifejtette, hogy az EU-s állampolgárok és az EU alkalmazottainak Afganisztánból való kimenekítése kell, hogy legyen az EU prioritása. Emellett kiemelte, hogy nem szabad tétlenül várnunk, míg a menekültek megérkeznek az EU külső határaihoz, hanem fel kell készülnünk arra, hogy megakadályozzuk a menekültek csempészek által vezetett, nem biztonságos, szabálytalan és ellenőrizetlen útvonalakon keresztüli útrakelését az Európai Unió felé. Ugyanakkor a közvetlen veszélyben lévő emberek segítését is támogatnunk kell, hiszen az újságírók, az NGO-k munkatársai, valamint az emberi jogok védelmezői mind a leginkább veszélyeztetett csoportba tartoznak, különösen, ha nők.
Év eleje óta már 400 000 afgán hagyta el az országot az UNHCR adatai szerint, és sokan úgy vélik, ez még csak egy humanitárius krízis kialakulásának a kezdetét jelenti.
Az Európában lezajló 2015-2016-os szíriai menekültválság még mindig élesen él mindenkinek az emlékezetében, az EU tagországainak álláspontjai akkoriban merően eltérőek voltak arról, hogy a menekültek jelentette terhet hogyan tudják elosztani maguk között.
Az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapító elnöke szerint az Afganisztánból menekülőknek számos határt kell átlépniük, ami sokkal nehezebben kivitelezhető manapság, mint pár éve. Valószínűleg a következő pár hónap eseményei fogják eldönteni, hogy milyen mértékű krízisnek néz elé nem csak Afganisztán, de Európa és a világ számos más országa is.
