„Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét” jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos, az április 16-án megrendezett délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) „Közös jövő felé” című konferenciáján.
Várhelyi nyitóbeszédében kiemelte, hogy a megváltozott geopolitikai helyzetben világossá vált: időszerű a nyugat-balkáni országok EU-ba történő integrálása.
A csúcstalálkozón többek között részt vett Maida Gorčević, európai ügyekért felelős montenegrói miniszter is, aki ezt megelőzően, április 11–13-i budapesti látogatása során találkozott Tuzson Bence igazságügyi, Bóka János európai uniós ügyekért felelős és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A megbeszéléseken Montenegró uniós integrációjának elősegítéséről, a jogállamisági kritériumok teljesítésének lehetőségeiről, valamint a két ország közötti együttműködés erősítéséről esett szó.
Gorčević elmondta, hogy a montenegrói hatóságok várhatóan júniusban kapják meg a jogállamisággal kapcsolatos – a 23. és 24. csatlakozási fejezetre vonatkozó – időközi referenciaértékelési jelentést (IBAR – Interim Benchmark Assessment Report). Fontos kiemelni, hogy 2020 februárjában Montenegró új tárgyalási módszertant fogadott el, amely szerint az IBAR megszerzéséig egyetlen csatlakozási fejezet sem zárható le ideiglenesen. Megszerzése azt jelenti, hogy az ország előrelépést tett a jogállamisági és az igazságszolgáltatási reformok terén, és készen áll az EU-normákhoz való igazodás következő szakaszára. Pozitív értékelés esetén az ország megkapja a végleges európai bizottsági referenciaértéket. Montenegró csak az összes kritérium teljesítésével és a többi fejezet lezárásával tudja maga mögött a 23. és 24. fejezetet, amelyek egyben a tárgyalások végét is jelentik. A montenegrói kormány számára e fejezeteket illetően összesen 83 teljesítendő referenciaérték került meghatározásra, amelyből ötvenkettőt már végrehajtott. Ezek a kritériumok az igazságszolgáltatás reformjára, a háborús bűnöket elkövetőek elleni vádemelésre, a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelemre, az újságírókat ért atrocitások elleni hatékony fellépésre vonatkoznak.
Az Európai Bizottság 2023-as országjelentésében foglaltak szerint az IBAR megszerzésének további feltétele az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területét érintő törvénymódosítás. A módosítások célja a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc hatékonyságának növelése, valamint a legmagasabb szintű európai normákhoz és gyakorlatokhoz való igazodás. A Bizottság 2023. évi országjelentése szerint Montenegróban történt némi előrelépés a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem területén. A montenegrói bűnüldöző szervek 2022-ben sikereket értek el a bűnözői hálózatok elleni küzdelemben. Letartóztatták a Balkán-kartell 24 tagját, akiket kábítószer-csempészettel gyanúsítottak. A jelentés szerint Budva polgármesterét 2023 áprilisában bűnszervezet létrehozása és kábítószer-csempészet gyanúja miatt őrizetbe vették. A montenegrói legfelsőbb bíróság volt elnöke, Vesna Medenica, valamint a fia, egykori testőre és 9 másik személy ellen vádat emeltek. Medenicát bűnszervezet létrehozásával, jogellenes befolyásolással, továbbá Kolumbiából származó kábítószer- és cigarettacsempészet elkövetésével vádolják.
A montenegrói Különleges Ügyészség utasítására április 14-én letartóztatták Milivoje Katnić volt különleges főügyészt és Zoran Lazović volt magas rangú rendőrtisztet. Katnićot és Lazovićot bűnszervezet létrehozása és hivatali helyzettel való visszaélés elkövetésével gyanúsítják. Ezt követően április 17-én, szintén hivatali helyzettel való visszaélés gyanújával, letartóztatták Jelena Perovićot, a Korrupciómegelőzési Ügynökség igazgatóját is.
A montenegrói nyilvánosságot lázba hozó letartóztatási hullám kapcsán számos politikus és értelmiségi szólalt meg. Megnyilvánulásaikban üdvözölték a bűnüldöző szervek hatékony munkáját, valamint hangsúlyozták, hogy a szervezett bűnözéssel fel kell venni a harcot, mert a bűnözői csoportok beszivárogtak a legfelsőbb állami intézményekbe és szervekbe.
Jakov Milatović elnök elmondta, hogy az ügyészség tevékenysége kulcsfontosságú a montenegrói jogállamiság javítása szempontjából.
Milojko Spajić miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja a Különleges Ügyészség folyamatos küzdelmét a bűnözés és a korrupció minden formája ellen.
Az akciót Dritan Abazović volt miniszterelnök is üdvözölte, aki korábban, hivatali ideje alatt azzal vádolta meg Katnićot és Lazovićot, hogy „a montenegrói bűnpiramis csúcsán vannak”. Véleménye szerint a legnagyobb teher az ügyészségekre, a legfőbb ügyészre és a rendőrség intézményeire nehezedik.
A fent leírtakból következik, hogy a szervezett bűnözéssel és korrupcióval összefüggő problémák egyértelműen késleltetik az európai integrációt. A korrupció magas szintje az állami szervek és intézmények súlyos működési hiányosságaira utal. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt öt évben 124 bíró hagyta el a montenegrói igazságszolgáltatást. További problémaként merül fel, hogy a bírói pálya nem vonzó a fiatal jogászok számára. A legutóbb kiírt pályázati eredmények is ezt mutatják. A 40-nél több gyakornoki állásra mindössze kilencen jelentkeztek. Ennek oka a nem megfelelő szervezeti feltételek, kedvezőtlen munkakörülmények, az igazságszolgáltatásra nehezedő politikai nyomásgyakorlás.
A Bizottság 2023. évi jelentésében megállapította, hogy az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú reformjait nem hajtották végre és az igazságszolgáltatási kinevezések a legnagyobb kihívások közé tartoznak. Így például a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztására kiírt hét pályázat is eredménytelenül zárult. Ez a pozíció Vesna Medenica 2020. decemberi lemondása óta betöltetlen.
Az igazságszolgáltatást érintő további probléma a folyamatban lévő ügyek nagy száma. Csaknem 70 ezer befejezetlen bírósági ügy van, amelynek 81 százaléka a szervezett bűnözés területét érinti. Mindebből következik, hogy az igazságügyi reform végrehajtása nem tűr halasztást.
Közös érdek, hogy a nyugat-balkáni országok stabilakká, a szervezett bűnözéssel és korrupcióval szemben ellenállóbbá váljanak. Az instabil állapot rontja az ország versenyképességét, ezáltal a bel-és külföldi befektetések lehetősége szűkül. Pangó gazdasági környezetben az ország kevésbé lesz ellenálló a szervezett bűnözéssel és korrupcióval szemben, s így a kör bezárul.
Fotó: Kotor (Forrás: Wikipedia)