Miközben Európa a gazdaság egyre több területén kénytelen szomorúan belenyugodni fokozatos lemaradásába, az egyik dinamikusan növekvő stratégiai ágazat, még nagyhatalomként jegyzi. Az elektromobilitás alapját jelentő akkumulátorgyártás ugyanakkor az európai stratégiai szuverenitás egyik oszlopa is, így az Európai Bizottság különösen aktív egy közös fellépés megszervezésében.
Az elektromos autózás legfontosabb működtetési, de egyben stratégiai kérdése is az akkumulátor. Aki könnyebb és nagyobb hatótávolságú akkumulátort tud gyártani, az most – az elektromos járművek rohamos terjedésével – tartós piaci előnyt tud elérni, egy rohamosan növekvő iparágban. Aki gyártani képes akkumulátort, annak ipara sokkal kevésbé lesz kiszolgáltatva a világpiac hullámzásainak, sőt, stratégiai szuverenitása is sokkal biztosabb lábakon áll, mint azoknak, akik más országoktól kénytelenek az erőforrást behozni.
Az Európai Bizottság korán felismerte az elektromos közlekedésben rejlő gazdasági és politikai lehetőségeket és veszélyeket, így világviszonylatban is az elsők között lépett, amikor 2017 őszén Maroš Šefčovič akkori energiapolitikáért felelős alelnök kezdeményezésére, és a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet InnoEnergy nevű tudás- és innovációs közösségére támaszkodva létrehozta az Európai Akkumulátor Szövetséget (European Battery Alliance).
A Szövetség annak a felismerésnek a jegyében jött létre, hogy a mostani, az akkumulátorok alapanyagát jelentő ritkafémekért és egyéb nyersanyagokért folytatott versenyfutásban az egyébként az elektromobilitás fejlesztési részében az élen járó európai nemzeti iparok már – méretükből és erőforrásigényükből adódóan – nem tudnak versenyképesek lenni globális versenytársaikkal. Az esélyt számukra az európai összefogás jelenti. A tény, hogy az Európai Bizottság felismerte a pillanat jelentőségét, és megragadta a kezdeményezést, jól mutatja, hogy az Európai Unió gazdasági stratégiai területeken a nagy tagállamok számára is kézzelfogható segítséget tud nyújtani.
A március 17-én megrendezett EU Ipari Napok rendezvénysorozata nem utolsósorban ennek az ipari összefogásnak a tematikai szemléjét jelenti. Az Európában található stratégiai jelentőségű nyersanyagkészlet több mint fele Finnország és Svédország Északi-sarkkörön túli területein található. Ennek jövőbeni kitermelése és az egész európai ipar számára történő hasznosítása ma az egyik kulcsterületnek számít.
Az Európai Akkumulátor Szövetség alapvető szerepet játszik a közös európai fellépés megszervezésében és finanszírozásában. Az általa támogatott több mint hetven ipari beruházási program – amely összességében mintegy három-négymillió munkahelyet teremt az Unióban 2025-ig – a gyártási kapacitást fogja növelni. További harminc fejlesztési terv pedig a lítium-ion akkumulátorok iránti igényt fogja kielégíteni. Amint arról Šefčovič az Európai Akkumulátor Szövetség ötödik magas szintű találkozóján hangsúlyozta, ezekkel a fejlesztésekkel lehetővé válik, hogy az Európai Unió Kína után a globális piac második legnagyobb gyártója és szereplője maradjon.
A kezdeményezés sikere az egész európai integráció sikere lehet egy nagyon fontos, stratégiai jelentőségű területen. Amennyiben az Európai Uniónak sikerül az elektromobilitásban megtartania saját helyét az élbolyban, az itt kialakított együttműködés például szolgálhat más területeken is annak bizonyítására, hogy az Európai Unió hatékonyan segíti tagállamait versenyképességük megőrzésében vagy éppen javításában.
Az összefogás sikere ugyanakkor túlmutat a gazdaság versenyképességi dimenzióján is. Tekintettel arra, hogy az akkumulátorgyártás, és az ezzel kapcsolatos nyersanyagellátás, illetve kutatás-fejlesztési tevékenység ma már nem csupán gazdasági, hanem szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is, így az ezen a területen elért siker az Európai Unió egészére, és az európai integráció menetére is kihatással lehet, erősítve az összefogás mellett szóló érveket.
