Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mitrovits Miklós

Ezer éve koronázták meg Vitéz Boleszlávot

Lengyelország Piast-öröksége és az állami szuverenitás kérdése.

Mitrovits Miklós 2025.05.14.
Navracsics Tibor

Raffaele Fitto: stratéga vagy epizodista?

Az Európai Bizottság új vezetési struktúrával indult. Mi várható ennek kapcsán?

Navracsics Tibor 2024.12.17.
Navracsics Tibor

Kezdődik: a biztosjelöltek nehezen veszik az első akadályt

Mindössze három biztosjelöltnél nem talált semmi gyanúsat az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága.

Navracsics Tibor 2024.10.10.
Pócza Kálmán

Háború szülte Európai Egyesült Államok?

Új megvilágításba helyezhető az európai integráció gyakorlata.

Pócza Kálmán 2024.06.04.
Ludovika.hu

A kereszténység szerepe Európa hegemóniájában és hanyatlásában

Európa értékei kezdenek elszakadni transzcendens gyökereitől.

Ludovika.hu 2024.05.27.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Pató Viktória Lilla
Pató Viktória Lilla
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2020.09.10.
  • 2020.09.10.

Az Európai Tanács és a Bizottság is összefoghat az uniós szintű elektronikus személyazonosítási rendszer kiépítésére

Az EU vezetői még ebben a hónapban felkérik az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy kezdeményezést egy EU-szintű nyilvános elektronikus azonosítási rendszerre (eID) a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében.

Az eIDAS-rendelet 2014-es elfogadásával az EU globális szinten áttörést ért el azáltal, hogy bevezette a megbízható digitális személyazonosság első, határokon átnyúló keretrendszerét, valamint az úgynevezett bizalmi szolgáltatásokat – mint az elektronikus aláírásokat, amely sok esetben lehetővé teszi az online ügyintézést. Az eIDAS-rendelet célja a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok közötti biztonságos és zökkenőmentes elektronikus együttműködés biztosítása. Noha az eIDAS rendelet számos előrelépést mutatott, 2019 végén az uniós polgárok csupán hat ország (Németország, Olaszország, Észtország, Spanyolország, Horvátország és Luxemburg) határokon átnyúló nemzeti azonosítóit használhatták az európai online közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.

A rendelet felülvizsgálata a Bizottság 2020-as célkitűzései között volt, végül a Bizottság az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-én közzétett közleményében arra az álláspontra jutott, hogy egyfajta európai szinten általánosan elfogadott nyilvános elektronikus személyazonosságra (eID) van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek adataikhoz, és biztonságosan használhassák a termékeket és szolgáltatásokat. A COVID-19 járvány kitörése óta a digitális térben végbemenő változások felgyorsultak, igaz ez az eID rendszerének fejlesztésére is, a digitális személyazonosság minél szélesebb körű kiterjesztése felváltja az offline világ személyes jelenléti szükségletét egyre több szolgáltatás igénybevételéhez.

Míg a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett azzal a céllal, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az e-személyazonosítás és bizalmi szolgáltatások európai fejlesztésének és elterjedésének ösztönzőiről és akadályairól, valamint az uniós digitális személyazonosság kialakításának lehetőségeiről, addig az Európai Tanács 2021-re egy uniós szinten összehangolt elektronikus személyazonosítási (European Digital Identity) rendszer alapkövének letételét tervezi.  Az EU vezetői még ebben a hónapban felkérik az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy kezdeményezést egy EU-szintű nyilvános elektronikus azonosítási rendszerre (eID) a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében. A kezdeményezés egyik fő motivációját nem titkoltan a világjárvány adja, hiszen az egyértelműen bizonyítja, hogy valamennyi európai polgár és vállalkozás számára rövid időn belül biztosítani kell az általánosan elfogadott és megbízható digitális személyazonosságot. Ehhez kapcsolódnak még az olyan bizalmi szolgáltatások, mint az elektronikus aláírás, amelyek lehetővé teszik az egységes piacon az üzletmenet zavartalan menetét, valamint a kulcsfontosságú és érzékeny online közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, például az e-egészségügy, az e-kormányzás vagy az e-igazságszolgáltatás területén. Az Európai Tanács szeptember 24-25-ei brüsszeli ülésén várhatóan nagy hangsúlyt fog fektetni a digitális kezdeményezésekre. 2018 óta az uniós szabályok lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy nemzeti e-azonosítójukkal a többi tagállam határokon átnyúló közszolgáltatásaihoz is hozzáférjenek, ami azt jelenti, hogy létezett némiféle interoperabilitás a nemzeti eID-k között, a szolgáltatások teljes körű használatáig azonban még bőven akad tennivaló a digitális gazdaság felélénkítése és a belső piac erősítése érdekében.

Az EU vezetői a Bizottsághoz intézendő kezdeményezés mellett a helyreállítási alapból 672 eurómilliárdot különítene el a digitális szektor kapacitásnövelésére. Az Európai Tanács által kiemelt területek között a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, valamint a digitális oktatás mellett az 5G is megjelenik. Noha az 5G infrastruktúra folyamatos fejlesztését Európában az USA és Kína közötti kereskedelmi vitával, valamint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos késések sora követte, a jelenlegi célok közé tartozik az 5G-szolgáltatások bevezetése az összes EU-tagállamban legkésőbb 2020 végéig, valamint egy „gyors építkezés”, amely biztosítja a zavartalan 5G-lefedettséget a városi területeken és a fő közlekedési utak mentén. Utóbbit 2025-ig, valósítanák meg, amint azt az 5G európai cselekvési terv felvázolja.

Kép forrása: ec.europa.eu

Témakörök: eID, eIDAS, elektronikus személyazonosítás, Európa, Európa Tanács, Európai Bizottság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT