Június 19-én videókonferencia keretében vitatják meg első körben az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői a Bizottság által kezdeményezett gazdasági újjáépítési csomag további sorsát. Döntés nem várható az ügyben, a tagállamok azonban már az első vita előtt is jól látható csoportokba szerveződve készülnek nemzeti érdekeik védelmére.
Az Európai Tanács munkáján még nem érződik a járvány miatti korlátozások egész Európai Unióban tapasztalható hulláma. A június 19-ei soron következő ülésük ugyanúgy a virtuális térben fog zajlani, mint a járvány kitörése óta rendezett eddigi üléseik, illetve a Tanács miniszteri formációinak találkozói is. A távolléti értekezletek nem könnyítik meg a felek dolgát. Különösen nehéz lesz a kézzelfogható eredmény elérése az Európai Bizottságnak, hiszen nem tudja most használni a puha diplomácia azon eszközeit, amelyek a vezetők fizikai jelenléte esetén elengedhetetlen elemei a kompromisszumok kialakításának.
Nehezebb lenne tehát a távollét miatt akkor is jó megoldást találni, ha maga a javaslat általános támogatásnak örvendene. Az Európai Bizottság május végén bemutatott gazdasági újjáépítési csomagja azonban egyelőre nem tudja maga mögött a tagállamokat. Sőt, az európai belpolitika térképe ebben az ügyben nagyon is megosztottnak tűnik.
A bejelentést követő első reakciók már világossá tették, hogy a Bizottság javaslatának nem lesz könnyű útja a kormányközi döntéshozatal útvesztőjében. Ausztria rögtön a bejelentést követően nyilvánvalóvá tette, hogy eredeti formájában nem támogatja az indítványt, míg „takarékos” társai – Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország – szintén fenntartásaikat hangoztatták azzal, hogy nem megoldásnak, hanem mindössze jó tárgyalási kiindulási alapnak tartották a gazdasági újjáépítés Bizottság által javasolt tervét.
Hasonlóképpen a Visegrádi Négyek is már előzetesen nyilvánosságra hozták elégedetlenségüket a tervezettel kapcsolatban. Miközben első reakcióiban Lengyelország még kifejezetten üdvözölte a tervezetet, a június 11-én Brnóban megtartott csúcstalálkozójukon már egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy a bizottsági dokumentum méltánytalanul bánik a járvány leküzdésében sikeres közép-európai országokkal, és a sikertelen dél-európai országok a nyertesei a Bizottság politikájának. Ebből adódóan a közép-európai országok azzal a közös visegrádi mandátummal vágnak bele a tárgyalásokba, hogy mind a többéves pénzügyi keretet, mind pedig a gazdasági újjáépítési tervet úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen a visegrádi gazdaságok érdekeinek.
A visegrádiaknak igazuk van. A jelenlegi tervezet szerint míg Magyarország valamivel több mint hat milliárd eurót kaphatna támogatásként legfeljebb, addig ez az összeg a hasonló lélekszámú Portugália esetében a duplája, azaz tizenkét milliárd lenne. Nem járna jobban a szintén hasonló méretű Csehország sem, amelynek még a magyarnál is kevesebbel, 4,6 milliárd euróval kellene beérnie. Talán nem meglepő ugyanakkor, hogy a déli országok a legelkötelezettebb támogatói a Bizottság tervezetének.
Az előzetes vélemények alapján tehát pénteken egy többdimenziós konfliktusmezőben kezdi meg az Európai Tanács a gazdasági újjáépítési csomag tárgyalását. Egyrészt vitatott a csomag alapján juttatandó segítség összegének kiszámítási módja. A közép-európai országok szeretnék elérni, hogy a munkanélküliség ne szerepeljen abban a képletben, amely alapján az egyes országoknak folyósított támogatást kiszámolják. Más országok – a „takarékos négyeken” túl Franciaország, Írország és Luxemburg tartozik ebbe a csoportba – azt szeretnék elérni, hogy a pénzügyi segítség csak azoknak a gazdaságoknak járjon, amelyek problémái egyértelműen a koronavírus-járvány hatásával vannak összefüggésben.
Más dimenzióját jelenti a konfliktusnak a gazdasági újjáépítési csomag belső arányairól szóló vita. Míg a „takarékos négyek” minél nagyobb arányban szeretnének kölcsönt folyósítani a program keretében, addig a déli országok – elsősorban Olaszország és Spanyolország – a csomagon belül minél nagyobb arányt elfoglaló támogatásokért szállnak síkra. A vitának ebben a részében a visegrádiak is a déli országokat támogatják, ám szövetségüknek komoly gátat szab, hogy a kiszámítási formula kérdésében a barikád különböző oldalán küzdenek, amint láthattuk.
Mindezek alapján az Európai Tanács elnöke, Charles Michel sem túl optimista az ülés eredményét illetően. Az Európai Parlamentben úgy fogalmazott, hogy jelen állapotában az Európai Unió túlságosan megosztott az újjáépítési csomag megítélését illetően ahhoz, hogy döntést hozzon. Így egy elhúzódó döntéshozatali folyamatra kell felkészülnünk. Kérdés azonban, hogy az európai gazdaságoknak van-e idejük arra a jelenlegi világgazdasági versenyben, hogy kivárják a nemzeti érdekek harmonizálási folyamatának eredményét.
Kép: European Parliament