Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Tóth Bettina

A hely, ahol élünk – Atlasz az európai környezeti és egészségügyi helyzetről

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egy online elérhető európai atlaszt hozott létre, amelyben lakóhelynek megfelelően lehet utána járni, hogy milyen környezeti viszony vesz minket körül, és

Tóth Bettina 2023.05.12.
Yousif Zaki Ádil

Törökország külpolitikája és az Európai Unió: mi jön a májusi választások után?

Új alapokra helyezhető-e az EU és Törökország kapcsolatrendszere?

Yousif Zaki Ádil 2023.05.11.
Varga Csilla

Rések az európai demokráciákon?

Éves jelentés a demokratikus intézmények helyzetéről.

Varga Csilla 2023.05.11.
Gát Ákos Bence

Az EU demokratikus hiányosságai:
a „megoldások” csak súlyosbítják a problémát

Az Európai Unió demokratikus deficitja ma is probléma.

Gát Ákos Bence 2023.05.10.
Navracsics Tibor

A kohéziós politika jövője: térségekre vagy személyekre koncentráljunk?

Az Európai Unió kohéziós politikájának hagyományos célja a területi és szociális kohézió. Azaz annak a jóléti szakadéknak a csökkentése, amely egyrészről a leggazdagabb és legszegényebb

Navracsics Tibor 2023.05.04.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2020.06.09.
  • 2020.06.09.

Kormányközibb lett az Európai Unió

Miközben mindenki a koronavírus-járvány következményeinek kezelésére figyel, az Európai Unió – nem utolsósorban szintén a járványnak köszönhetően – érezhetően elmozdult a kormányköziség irányába. A kérdés csak az, hogy átmeneti jelenségről vagy egy új korszak kezdetéről van szó.

Az idestova hetven éve gyűrűző vita az európai integráció menetéről mindeddig eldönthetetlennek tűnt, és nem is valószínű, hogy az elkövetkező hetekben fogunk tudni eredményt hirdetni. Az egyik tábor meggyőződése szerint az európai integráció valójában egy államépítési folyamat, amelynek végét egy európai föderáció létrejötte jelenti. Egyúttal ez az elsőszámú eredménye is, azaz, amennyiben akadályok emelkednek útjába, ez elsősorban éppen annak köszönhető, hogy még nem jött létre az Európai Egyesült Államok.

A vitában vehemensen érvelő másik álláspont szerint viszont éppen ellenkezőleg. Az európai integrációnak éppenséggel a halálát jelentené, ha egy nemzetek feletti államépítési folyamatba torkollna. A cél a gazdasági működés optimumának megtalálása, hogy az európai gazdaságok versenyképesek maradhassanak kihívóikkal szemben a világgazdasági versenyben. A kontinens államainak együttműködése olyan mértékben és mélységben képzelhető csak el, amely ezt a versenyképességet segíti. Az ezen a körön túli mindenfajta integráció haszontalan, sőt, káros.

A két végpont között persze árnyalatok sokasága létezik. Hiszen az európai integráció hétköznapjait és alakulását valóban csak árnyalatokkal, apró mozgások bemutatásával lehet leírni. Mégis, akik az árnyalatokban hisznek, mérceként jobbára ők is a két végpontot használják annak meghatározására, hogy milyen irányba halad a vállalkozás.

A folyamat leírásának vannak eminens pillanatai. Ilyen lehet egy új szerződés elfogadása vagy a nagyobb szerződésmódosítások. A római szerződés, a maastrichti szerződés vagy éppen a lisszaboni szerződés elfogadása például olyan kiemelt pillanata az európai integrációnak, amikor minden tábor híve árgus szemekkel figyel minden egyes intézményi változást, vagy az intézményi változások tényleges következményeit. Hasonlóképpen egy-egy nagyobb hatású dokumentum, mint például az Alapjogi Charta, vagy éppen a schengeni megállapodás is elemzők tömegeinek érdeklődését váltja ki.

Előfordulhat azonban, hogy olyan finom mozgások jelzik a változást, amelyek nem uniós nagy pillanatokhoz, hanem valamely külső eseményhez köthetők. Ilyen volt például az iraki háború, amely egyetlen pillanat alatt mutatta meg, hogy az Európai Unió külpolitikai értelemben nem létezik egységként, hanem helyette a tagállami stratégiák jelennek meg. Ilyen külső eseményként értékelhető a COVID–19 terjedése által okozott európai válság is.

A koronavírus-járvány nyilvánvalóan nem alapvetően alakította át sem az európai integráció menetét, sem pedig az Európai Unió működését. Mégis, azt mondhatjuk, hogy a járvány a tagállamokra és az uniós intézményekre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival a kormányközi működés felé terelte az együttműködést.

Ennek első jele volt, hogy az uniós intézmények a válság kirobbanásának pillanatában és annak első időszakában a következmények kezelése során alulmaradtak a tagállami hatóságokkal szemben. Az Európai Bizottság ugyan viszonylag hamar, március végén már megpróbálta visszaszerezni a kezdeményező szerepet, ez azonban már nem tudott változtatni azon az érzésen, hogy ezt a válságot alapvetően nemzetállami szinten kezelték a tagállamok.

A járvány kezelése érdekében hozott szükségintézkedések ugyanakkor apró, ám fontos jellegváltozást idéztek elő a döntéshozatalban is. Az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament is, az online megoldások segítségével, a távolságtartási kötelezettségek mellett is folytatta munkáját – igaz ez utóbbi jogilag is vitatható módon tette ezt. Az eljárási szabályok nem módosultak lényegesen, mégis az a tény, hogy az ülések résztvevői – vagy azok többsége – fizikailag nem lehetett a helyszínen, csak távolról vehetett részt a vitákban, érezhetően módosította az uniós döntéshozatalt.

Angela Merkel már a március 26-i Európai Tanács üléséről szóló beszámolójában megemlítette, hogy a természetes jelenlét hiánya, és így az informális egyeztetések, a gesztusok, a folyosói beszélgetések elmaradása más hangulatot és karaktert adott a találkozónak. Azóta több résztvevő is hasonló élményekről számolt be: a távülések és távértekezletek merevebbé tették az álláspontokat, nehezebbé az egyeztetéseket. A közvetlen érintkezés hiánya lehetetlenné teszi annak a közösségi hangulatnak és személyi szimpátiáknak a kialakulását, amelyek egyébként a tagállami alkuk vagy pozíciók rugalmassá válásának legfontosabb előfeltételei voltak. A saját fővárosaikban, saját minisztériumaikban ülő és egymással csak távkapcsolatban lévő miniszterek nehezebben válnak rugalmassá, nehezebben kötnek megegyezéseket, mint korábban, amikor mindannyian Brüsszelben vagy Luxemburgban találkoztak, és esetleg a hivatalos programok közötti időt is együtt töltötték.

Mindennek köszönhetően a koronavírus-járvány kormányközibbé tette az Európai Uniót. A kérdés persze az, hogy a korlátozások megszűnésével az uniós intézmények ott és úgy folytatják-e működésüket, ahol a járvány félbeszakította azt, vagy egy új – tartósan kormányközibb – korszak kezdetének szemtanúi vagyunk.

Témakörök: EU, európai integráció, járványkezelés, kormányköziség, koronavírus
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT