Talán nem gondolnánk, de a digitális igazságszolgáltatásra vonatkozó igények Magyarországon és Európa-szerte sem újkeletűek.
Erdei Árpád, a büntető eljárásjog professzora, volt alkotmánybíró már 1972-ben megjelent munkájában előrevetítette, hogy a technológiai fejlődés következtében elkerülhetetlen lesz a kibernetika térnyerése a jogalkalmazás területén.[1] Az igazságszolgáltatás digitalizációjának úttörőjeként számon tartott Dory Reiling pedig közel negyven évvel később, a Technológia az igazságszolgáltatásért címmel megjelent könyvében összegezte az ezredfordulón a holland bíróságok digitális átállása során megszerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait.[2]
Az igazságszolgáltatás digitalizációja mint európai uniós prioritás
Mindazonáltal az Európai Unió tagállamainak bírósági eljárásaiban túlnyomórészt a mai napig a papíralapú ügy- és iratkezelés az elsődleges, kiváltképp a határokon átívelő jogviták esetében.
Részben a különböző technológiai vívmányok széles körben elérhetővé válásával, részben pedig a koronavírus világjárvány kitörésével magyarázható, hogy a korai tudományos igényt a jogkereső polgárok is magukénak kezdték érezni, és az európai uniós politika is felkarolta. Mára az igazságszolgáltatás digitalizációja olyan konkrét megvalósítandó cél lett, amely az Európai Bizottság prioritásai közül a digitális korra felkészült Európa elérését, és az európai demokrácia megerősítését egyaránt szolgálja[3]. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már 2019-ben, Didier Reynders jogérvényesülért felelős biztosnak címzett megbízólevelében is szorgalmazta, és kiemelt jelentőséget tulajdonított a digitális technológiák kiaknázásának az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében[4].
2020-ban fehér könyv készült az igazságügyi területen alkalmazható innovatív technológiákról[5], valamint jelentés a határokon átívelő digitális büntető igazságszolgáltatásról[6]. Részben ezek megállapításaira alapozva a Bizottság 2020 decemberében a Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményt adott ki „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban – Lehetőségek eszköztára” címmel[7].
Legújabb fejleményként pedig az Európai Bizottság 2021 decemberében az alábbi kezdeményezéseket fogadta el az uniós igazságszolgáltatási rendszereket illetően, azok hatékonyságának és hozzáférhetőségének növelése érdekében:
- A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizálásáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat[8] lehetővé tenné a felek számára a hatóságokkal és bíróságokkal való elektronikus kommunikációt, a videokonferenciák alkalmazását a határokon átnyúló bírósági eljárásokban, valamint biztosítaná az iratok digitális továbbításának lehetőségét.
- A terrorizmussal kapcsolatos ügyeket illetően a Bizottság jogszabálymódosítást kezdeményezett az Eurojust és a tagállami hatóságok közötti információcsere előmozdítása, valamint az Eurojust saját belső információs rendszerének modernizálása érdekében[9].
- Végezetül, a Bizottság javasolta egy együttműködési platform kialakítását is a közös nyomozócsoportok számára[10].
Az elfogadott javaslatokat a Bizottság részéről Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök és Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos egyaránt mérföldkőnek minősítették[11]. A Bizottság javaslatairól az Európai Parlament és a Tanács a későbbiekben dönt.
Magyarországi helyzetkép
Ami a hazai helyzetképet illeti, a hatályos polgári-, közigazgatási- és büntetőeljárási kódexek széles körben lehetővé teszik a különböző digitális technológiák alkalmazását (pl.: elektronikus kapcsolattartás, jelenlét biztosítása telekommunikációs eszköz útján vagy éppen elektronikus adat mint bizonyítási eszköz) és ezekre a jogalkalmazási gyakorlat is felkészült. Az Országos Bírósági Hivatal Digitális Bíróság projektje[12] keretében elérhetővé vált az E-Per[13], az E-Akta[14], megvalósult a távmeghallgatásokat lehetővé tévő Via Video rendszer[15], a bírák és igazságügyi alkalmazottak munkáját pedig beszédfelismerő- és leíró szoftverek[16] segítik.
Mindezen erőfeszítéseknek is köszönhető, hogy a 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla[17] adatai alapján Magyarország a digitalizációt illetően a tagállamok élmezőnyébe tartozik. A magyar igazságszolgáltatási rendszer a vizsgált szempontok (pl. online információk lakossági elérhetősége, a digitális technológia alkalmazását lehetővé tevő eljárási szabályok, a digitális technológia a bíróságok és az ügyészségek általi használata, digitális megoldások az eljárások megindítására és nyomon követése stb.) szinte mindegyikében maximális, vagy ahhoz közeli eredményt ért el[18].
Hogyan tovább?
Bár még várnunk kell arra, hogy a Bizottság most elfogadott javaslataiból jogszabályok (rendeletek és irányelvek) szülessenek, a fentiekre tekintettel megállapíthatjuk, hogy Magyarország felkészült az igazságszolgáltatás digitalizációjára, és alighanem megfelel majd a vonatkozó új uniós normáknak is.
Mindazonáltal az Amerikai Egyesült Államokban már létező gyakorlat az algoritmusokon alapuló büntetéskiszabás[19], míg Kínából az ügyészséget támogató, mesterséges intelligencia alapú vádemelési javaslatról érkeznek hírek[20]. Az Európai Uniónak és tagállamainak is fel kell tehát készülnie a digitális igazságszolgáltatás következő fejezetére és a mesterséges intelligencia, valamint a blokklánc technológia jelentette lehetőségek kiaknázására, illetve az ezekből eredő kihívások leküzdésére.
Bízzunk benne, hogy a Dory Reiling által látott jövő minden uniós polgár számára elhozza a jelenleginél is hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb igazságszolgáltatást!
Források
[1] Erdei Árpád: A kibernetikai, matematikai és logikai módszerek jogi alkalmazásával kapcsolatos néhány problémáról. In: Gödöny József (szerk.): Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok. KJK, Budapest, 1972, 241–290. pp.
[2] Reiling, Dory: Technology for Justice. Amsterdam University Press, Amsterdam, 2009. Idézi: Muzsalyi Róbert: Az igazságszolgáltatás jövőjének formálói – Dory Reiling, aki nem a cukros vizet választotta.
[3] https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/digitalisation-justice_en
[4] Mission Letter Didier Reynders
[5] OP Europa
[6] OP Europa
[7] EUR-LEX
[8] REGUL-DIG EUROPA
[9] EC Europa
[10] EC Europa
[11] EC Europa
[12] birosag.hu
[13] birosag.hu
[14] birosag.hu
[15] birosag.hu
[16] bíróság.hu
[17] European Commission: 2021 EU Justice Scoreboard. Brussels, 2021.
[18] Részletes elemzésért lásd: Pató Viktória Lilla: Magyarország igazságügyi rendszerének digitális fejlettsége: tanulságok a 2021-es uniós igazságügyi eredménytábla mutatóiból.
[19] A számos ilyen jellegű algoritmus közül a legismertebb a COMPAS (Correctional Offender Management Profiling for Alternative Sanctions) szoftver, erről részletesebben lásd: Fantoly Zsanett – Lichtenstein András: Számítógépes kockázatelemzés és büntetőeljárás. In: Belügyi Szemle 2018/10. 5-22.pp.
[20] AI Prosecutor
