Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Tózsa István

Helyi versenyképesség és digitális kompetenciák

Sikeresebb, vonzóbb önkormányzatok.

Tózsa István 2022.12.06.
Pató Viktória Lilla

Kapuőrök: a DMA bevezetése

Megzabolázhatók a nagyvállalatok?

Pató Viktória Lilla 2022.11.24.
Kis Norbert

Maradt-e még esély?

Utolsó figyelmeztetést kaptak a kormányok.

Kis Norbert 2022.11.02.
Szántó Viola

Digitális elvek – Hol tart Európa?

Európai felmérés készült a digitalizációról.

Szántó Viola 2022.01.20.
Schmidt Laura

Kutyák a tárgyalóteremben?

Bemutatkozik: Lol.

Schmidt Laura 2021.09.15.
MESSZELÁTÓ BLOG
Lichtenstein András
Lichtenstein András
hallgató, Nemzetek Európája Karrierprogram; tanársegéd, SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézete
  • 2022.02.22.
  • 2022.02.22.

A digitális igazságszolgáltatás európai helyzet- és jövőképe

Talán nem gondolnánk, de a digitális igazságszolgáltatásra vonatkozó igények Magyarországon és Európa-szerte sem újkeletűek. 

Erdei Árpád, a büntető eljárásjog professzora, volt alkotmánybíró már 1972-ben megjelent munkájában előrevetítette, hogy a technológiai fejlődés következtében elkerülhetetlen lesz a kibernetika térnyerése a jogalkalmazás területén.[1] Az igazságszolgáltatás digitalizációjának úttörőjeként számon tartott Dory Reiling pedig közel negyven évvel később, a Technológia az igazságszolgáltatásért címmel megjelent könyvében összegezte az ezredfordulón a holland bíróságok digitális átállása során megszerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait.[2]

Az igazságszolgáltatás digitalizációja mint európai uniós prioritás

Mindazonáltal az Európai Unió tagállamainak bírósági eljárásaiban túlnyomórészt a mai napig a papíralapú ügy- és iratkezelés az elsődleges, kiváltképp a határokon átívelő jogviták esetében.

Részben a különböző technológiai vívmányok széles körben elérhetővé válásával, részben pedig a koronavírus világjárvány kitörésével magyarázható, hogy a korai tudományos igényt a jogkereső polgárok is magukénak kezdték érezni, és az európai uniós politika is felkarolta. Mára az igazságszolgáltatás digitalizációja olyan konkrét megvalósítandó cél lett, amely az Európai Bizottság prioritásai közül a digitális korra felkészült Európa elérését, és az európai demokrácia megerősítését egyaránt szolgálja[3]. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már 2019-ben, Didier Reynders jogérvényesülért felelős biztosnak címzett megbízólevelében is szorgalmazta, és kiemelt jelentőséget tulajdonított a digitális technológiák kiaknázásának az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében[4].

2020-ban fehér könyv készült az igazságügyi területen alkalmazható innovatív technológiákról[5], valamint jelentés a határokon átívelő digitális büntető igazságszolgáltatásról[6]. Részben ezek megállapításaira alapozva a Bizottság 2020 decemberében a Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményt adott ki  „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban – Lehetőségek eszköztára” címmel[7].

Legújabb fejleményként pedig az Európai Bizottság 2021 decemberében az alábbi kezdeményezéseket fogadta el az uniós igazságszolgáltatási rendszereket illetően, azok hatékonyságának és hozzáférhetőségének növelése érdekében:

  1. A polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizálásáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat[8] lehetővé tenné a felek számára a hatóságokkal és bíróságokkal való elektronikus kommunikációt, a videokonferenciák alkalmazását a határokon átnyúló bírósági eljárásokban, valamint biztosítaná az iratok digitális továbbításának lehetőségét.
  2. A terrorizmussal kapcsolatos ügyeket illetően a Bizottság jogszabálymódosítást kezdeményezett az Eurojust és a tagállami hatóságok közötti információcsere előmozdítása, valamint az Eurojust saját belső információs rendszerének modernizálása érdekében[9].
  3. Végezetül, a Bizottság javasolta egy együttműködési platform kialakítását is a közös nyomozócsoportok számára[10].

Az elfogadott javaslatokat a Bizottság részéről Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök és Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos egyaránt mérföldkőnek minősítették[11]. A Bizottság javaslatairól az Európai Parlament és a Tanács a későbbiekben dönt.

Magyarországi helyzetkép

Ami a hazai helyzetképet illeti, a hatályos polgári-, közigazgatási- és büntetőeljárási kódexek széles körben lehetővé teszik a különböző digitális technológiák alkalmazását (pl.: elektronikus kapcsolattartás, jelenlét biztosítása telekommunikációs eszköz útján vagy éppen elektronikus adat mint bizonyítási eszköz) és ezekre a jogalkalmazási gyakorlat is felkészült. Az Országos Bírósági Hivatal Digitális Bíróság projektje[12] keretében elérhetővé vált az E-Per[13], az E-Akta[14], megvalósult a távmeghallgatásokat lehetővé tévő Via Video rendszer[15], a bírák és igazságügyi alkalmazottak munkáját pedig beszédfelismerő- és leíró szoftverek[16] segítik. 

Mindezen erőfeszítéseknek is köszönhető, hogy a 2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla[17] adatai alapján Magyarország a digitalizációt illetően a tagállamok élmezőnyébe tartozik. A magyar igazságszolgáltatási rendszer a vizsgált szempontok (pl. online információk lakossági elérhetősége, a digitális technológia alkalmazását lehetővé tevő eljárási szabályok, a digitális technológia a bíróságok és az ügyészségek általi használata, digitális megoldások az eljárások megindítására és nyomon követése stb.) szinte mindegyikében maximális, vagy ahhoz közeli eredményt ért el[18].

Hogyan tovább?

Bár még várnunk kell arra, hogy a Bizottság most elfogadott javaslataiból jogszabályok (rendeletek és irányelvek) szülessenek, a fentiekre tekintettel megállapíthatjuk, hogy Magyarország felkészült az igazságszolgáltatás digitalizációjára, és alighanem megfelel majd a vonatkozó új uniós normáknak is. 

Mindazonáltal az Amerikai Egyesült Államokban már létező gyakorlat az algoritmusokon alapuló büntetéskiszabás[19], míg Kínából az ügyészséget támogató, mesterséges intelligencia alapú vádemelési javaslatról érkeznek hírek[20]. Az Európai Uniónak és tagállamainak is fel kell tehát készülnie a digitális igazságszolgáltatás következő fejezetére és a mesterséges intelligencia, valamint a blokklánc technológia jelentette lehetőségek kiaknázására, illetve az ezekből eredő kihívások leküzdésére.

Bízzunk benne, hogy a Dory Reiling által látott jövő minden uniós polgár számára elhozza a jelenleginél is hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb igazságszolgáltatást!

Források

[1] Erdei Árpád: A kibernetikai, matematikai és logikai módszerek jogi alkalmazásával kapcsolatos néhány problémáról. In: Gödöny József (szerk.): Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok. KJK, Budapest, 1972, 241–290. pp.
[2] Reiling, Dory: Technology for Justice. Amsterdam University Press, Amsterdam, 2009. Idézi: Muzsalyi Róbert: Az igazságszolgáltatás jövőjének formálói – Dory Reiling, aki nem a cukros vizet választotta.
[3] https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/digitalisation-justice_en
[4] Mission Letter Didier Reynders
[5] OP Europa
[6] OP Europa
[7] EUR-LEX
[8] REGUL-DIG EUROPA
[9] EC Europa
[10] EC Europa
[11] EC Europa
[12] birosag.hu
[13] birosag.hu
[14] birosag.hu
[15] birosag.hu
[16] bíróság.hu
[17] European Commission: 2021 EU Justice Scoreboard. Brussels, 2021.
[18] Részletes elemzésért lásd: Pató Viktória Lilla: Magyarország igazságügyi rendszerének digitális fejlettsége: tanulságok a 2021-es uniós igazságügyi eredménytábla mutatóiból.
[19] A számos ilyen jellegű algoritmus közül a legismertebb a COMPAS (Correctional Offender Management Profiling for Alternative Sanctions) szoftver, erről részletesebben lásd: Fantoly Zsanett – Lichtenstein András: Számítógépes kockázatelemzés és büntetőeljárás. In: Belügyi Szemle 2018/10. 5-22.pp.
[20] AI Prosecutor

Témakörök: átalakulás, digitalizáció, igazságszolgáltatás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT