Az eredeti ipari forradalmat a gőz hajtotta, a második ipari forradalmat az elektromosság, a harmadikat az előzetes automatizálás és a gépek, a negyedik ipari forradalmat pedig az intelligens számítógépek alakítják.
A 4. ipari forradalom az 1950-es évektől a 2000-es évek elejéig kibontakozó harmadik ipari forradalom – vagy digitális forradalom – találmányaira épül, amely a számítógépeket, másfajta elektronikai eszközöket, az internetet és sok mást hozott el nekünk. Ezek a találmányok a korábbi lehetőségek határain túlra emelik az ember–gép interakciót, a világunkat is a korábban (nem) látott módon alakítják át. Ilyen technológia például felhőtechnológia, a számítási kapacitások exponencinális növekedése, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a különböző virtuálisvalóság-eszközök, a robotika, az autonóm járművek vagy éppen a nanorészecskék.
Az Unió digitalizációs törekvései
Az Európai Unió digitális stratégiájának célja, hogy egy digitálisan szuverén, rugalmas és versenyképes EU-t hozzon létre. A Bizottság 2021. március 9-én mutatta be a stratégiát, mely 2030-ig vázolja fel a digitális átállás jövőképét és céljait különböző szempontokra összpontosítva, például a digitális készségekre, az infrastruktúrára, a vállalkozások digitalizálására és a közszolgáltatásokra. A stratégia célja, hogy a digitális átalakulás az emberek és a vállalkozások számára is hasznos legyen, miközben hozzájárul az EU azon célkitűzésének eléréséhez, hogy 2050-re klímasemleges Európa legyen. A stratégiát az „Európa digitális évtizede” politikai program vezérli, amely konkrét célokat és célkitűzéseket tartalmaz.
Az EU jelenlegi célja, hogy 2030-ra mindenki számára elérhető legyen a gigabites lefedettség és a 5G hálózatok elérése az Unión belül. Jelenleg a háztartások mindössze 56%-a éri el a gigabites lefedettséget, míg az 5G elérhetősége csupán a lakosság 81%-át érinti, vidéken pedig 51%-ra lecsökken. A vidéki háztartások 55%-a továbbra sem részesül fejlett hálózati szolgáltatásban, míg 9%-uknak még mindig nincs vezetékes hozzáférése. Az EU célja, hogy 2030-ig megduplázza részesedését az élvonalbeli félvezetők globális termelésében, és növelje globális piaci részesedését 10%-ról 20%-ra. A célkitűzések között szerepel, hogy az uniós vállalkozások legalább 75%-a használja a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adatmennyiséget vagy mesterséges intelligenciát. Emellett a kis- és középvállalkozások több mint 90%-ának el kell érnie legalább a digitális intenzitás alapszintjét, és meg kell duplázni az unikornisok (olyan startupok, melyek értéke meghaladja az 1 millió dollárt) számát. Az EU elkötelezett amellett, hogy 2030-ra legalább 80%-ra növelje a digitális alapkészségekkel rendelkező 16–74 évesek arányát, és elérjen 20 millió IKT-szakembert. Ezen felül olyan területekre helyezi a hangsúlyt, mint a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúra, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakítása.
MI és a munkahelyek
A mesterséges intelligenciának és az azzal kapcsolatos új technológiáknak rengeteg előnyét fogjuk élvezni a jövőben (vagy már élvezzük napjainkban). Az egészségügyi ellátás javításával, az autók biztonságosabbá tételével és a személyre szabott szolgáltatások lehetővé tételével az emberek javára válhat. Javíthatja a termelési folyamatokat, és versenyelőnyhöz juttathatja az európai vállalkozásokat, többek között olyan ágazatokban, ahol az uniós vállalatok már most is erős pozíciókkal rendelkeznek, mint például a zöld gazdaság, a gépipar, a mezőgazdaság és a turizmus. Annak érdekében, hogy a legjobban kiaknázzuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, emberközpontú jogszabályokra van szükség, amelyek célja egy olyan keretrendszer létrehozása, amely megbízható, etikai normákat tud alkalmazni, munkahelyeket támogat, segít a versenyképesség kialakításában és hatással van a globális normákra. Az MI-re vonatkozó jogszabálytervezet előkészítése a napjainkban is folyik az Unión belül, amely alapján az MI-rendszereket a felhasználókra jelentett kockázatuk alapján osztályoznák. Amennyiben jóváhagyják, ezek lesznek a világ első mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályai. Mindez megalapozza a közös együttműködést gép és ember között rövid és hosszú távon egyaránt.
A Goldman Sachs befektetési bank jelentése szerint azonban a mesterséges intelligencia 300 millió teljes munkaidős álláshelynek megfelelő munkahelyet válthat ki az elkövetkező 10 évben az Egyesült Államokban; Európában a munkafeladatok negyedét válthatja ki, de új munkahelyeket és termelékenységi fellendülést is jelenthet. Továbbá 7%-kal növelheti a globálisan előállított áruk és szolgáltatások éves összértékét. A jelentés azt is előrevetíti, hogy az Egyesült Államokban és Európában a munkahelyek kétharmada valamilyen mértékben ki van téve az MI általi automatizálásnak, és az összes munka mintegy negyedét teljes egészében az MI végezheti.
Áprilisban a Dropbox nevű felhőszolgáltató több mint 500 alkalmazottat bocsátott el. Májusban a Challenger, Gray & Christmas outplacement nevű cég közel 4000 embert bocsátott el. Júliusban pedig egy e-kereskedelmi startup alapítója közölte, hogy elbocsátotta támogatói csapatának 90%-át. A jelentős elbocsátások oka pedig nem más, mint a mesterséges intelligencia. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legtöbb szakértő úgy véli, a mesterséges intelligencia inkább segíti majd az embereket, minthogy teljesen helyettesítse őket.
Az Európai Bizottság Európa digitális jövőjének alakítása című jelentésében hangsúlyozza a digitális technológiáknak a mindennapi életre, a munkára és az üzleti életre gyakorolt mélyreható hatását. Európának vezető szerepet kell betöltenie az egészséges bolygó és egy új digitális világ felé vezető átmenetben, a zöld és digitális átalakulásra összpontosítva. A következő öt évre három fő célkitűzést vázol fel: az emberek számára működő technológia, tisztességes és versenyképes gazdaság, valamint nyitott, demokratikus és fenntartható társadalom. Fontosnak tartja az innovációba, az összekapcsolhatóságba, a humán tőkébe, a kiberbiztonságba és a technológiába vetett bizalomba való befektetés fontosságát. A jelentés kiemeli a digitális megoldások és adatok jelentőségét a teljes életciklus-alapú megközelítés lehetővé tételében, a tervezéstől az energia, a nyersanyagok és egyéb inputok beszerzésén keresztül a végtermékeken át egészen az életciklus végéig. A jelentés kitér arra is, hogy meg kell védeni a demokráciákat az információs tér manipulációival szemben, és bemutatja az európai demokrácia cselekvési tervre, valamint a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó konkrét cselekvési tervre vonatkozó elképzeléseket.
Kilátások és lehetőségek
A Digitális Átalakulás Stratégia a technológia munkavállalókra, munkáltatókra és a gazdaságra gyakorolt pozitív hatását, valamint a munkahelyek, a biztonság, a termelékenység és a jólét lehetséges javulására tér ki. A digitális átalakulás a gyártásban több összekapcsolt eszközt fog eredményezni a gyárakban, amelyek ipari adatokat gyűjtenek. A mesterséges intelligencia valós időben fogja utasítani a robotokat, ami egyre inkább együttműködővé teszi őket, és javítja a munkavállalók munkáját, biztonságát, termelékenységét és jólétét. A veszélyekre, mint például a munkahelyek elvesztése vagy munkakörök megszűnésére és az ezekre vonatkozó megoldásokra nem tér ki a stratégia, inkább az előnyökre és a lehetőségekre helyezi a hangsúlyt.
Az tehát egyértelmű, hogy az új technológiák egyre nagyobb mértékben hatják át a napjainkat és munkánkat. Így felmerül a kérdés, hogy hogyan kezdhetünk el ismerkedni a mesterséges intelligenciával a munkánk során, hogy elősegítsük a karrierünket. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia korszakában az élen maradjunk, elengedhetetlen az új készségek fejlesztése és a változó munkaerőpiachoz való alkalmazkodás. Fontos, hogy folyamatosan tanuljunk és alkalmazkodjunk az új technológiákhoz és munkamódszerekhez. Tehát tanfolyamokat kell elvégeznünk és naprakésznek kell lennünk az iparág legújabb trendjeivel kapcsolatban. Bár az MI nagyszerűen teljesíti a rutinfeladatokat, az emberi érzelmi intelligenciát és kreativitást még messze nem tudja leutánozni. Például a kommunikáció, a problémamegoldás és az együttműködés mind ilyen feladatok. Kulcsfontosságú a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás képessége. Ez azt jelenti, hogy hajlandónak kell lennünk új készségek elsajátítására, új feladatok vállalására és új karrierutakra való átállásra. Ahogy az MI egyre inkább mindenütt jelen lesz, egyre nagyobb lesz a kereslet a speciális készségekkel és tudással rendelkező munkavállalók iránt. Egy adott területen való szakértelem fejlesztésével növelhetjük az értékünket és megkülönböztethetjük magunkat a munkaerőpiacon.
Kép: pixabay.com
