Alkalmazásuk nem feltétlenül eredményez termelékenységi boom-ot
Az ipar 4.0 technológiák alkalmazásának legnagyobb hozadékaként a termelékenység növekedését szokták kiemelni. Általánosságban valóban elmondható, hogy a különböző technológiai vívmányok alkalmazása egyértelműen a hatékonyság, illetve a termelékenység emelkedését eredményezi a vállalat számára.
A megállapítást erősítette a digitalizációs folyamatok gyors bevezetése a pandémia idején, mely lehetővé tette a járvány okozta termelékenységvisszaesés (különösen a munkatermelékenység terén) mérséklését, sőt számos esetben ezek adaptálása termelékenységnövekedést is hozott (elsősorban a kilábalási időszakban, s az azóta eltelt években). Az általános szemlélet a termelékenységnövekedési összefüggésről helytálló, mindazonáltal a digitalizációs és az ipar 4.0 vívmányoktól remélt triviális termelékenységi booster hiú reményeket táplálhat a vállalatokban. Ezek sem tekinthetők „csodaszernek” mikro- és makroszinten sem, ám a jövőbeli fejlődés elengedhetetlen részét képezik versenyképességi oldalról.
A Covid-19 járvány idején végbement digitalizációs folyamatok sokrétű gazdasági és társadalmi változásokat eredményeztek. A termelékenységi hatásokat illetően kijelenthető, hogy az azóta eltelt rövid időszak ellenére a digitalizáció növelte az egyes nemzetgazdaságok rezilienciáját, s kisebb mértékű volt a pandémia okozta visszaesés a termelékenységben az egyes ágazatok szintjén. Hosszabb távon pedig a digitalizáció további termelékenységnövekedést eredményezhet. A digitalizációs folyamatok felgyorsulása ellenére a termelékenység emelkedése alacsony szinten maradt az Európai Unióban, míg az Egyesült Államokban a termelékenység növekedése meghaladta az EU által elért értéket.
A pandémia óta eltelt időszakban a digitalizációhoz kapcsolódó vívmányok – különböző mértékben és szinten – a vállalatok mindennapjainak részévé váltak. Ezzel összefüggésben az ipar 4.0 vívmányainak adaptálása is felgyorsult, elég csak például a mesterséges intelligenciára, a gépi tanulási folyamatokra vagy a big data-hoz kapcsolódó elemzésekre gondolni. A folyamatok racionalizálása, a költségek csökkenése, a karbantartási és az állási idő mérséklődése, az agilis struktúra kialakítása hatékonyság-, illetve termelékenységnövekedéshez vezethet az egyes vállalatok számára. Ezzel párhuzamosan azonban a technológiai fejlődés különböző lehetőségei nem biztosítják triviálisan a pozitív hozadékaikat a termelékenység területén. Egyes vizsgálatok rámutattak arra, hogy a digitális technológiákba való befektetés termelékenységnövekedésre gyakorolt hatása heterogénnek tekinthető az egyes vállalatok között. Továbbá a digitalizáció termelékenységre gyakorolt pozitív hozadékának elérése időben elhúzódó folyamat is lehet a vállalat számára. Ezzel párhuzamosan a vállalatnak az adott új technológia alkalmazása már a kezdetek során költségekkel jár, így az elhúzódó nyereség, azaz a termelékenység várt emelkedése elbizonytalaníthatja a vállalatot. A termelékenységi hatás azonban további vonulatokkal bírhat. Ahogy a pandémia kapcsán már említettük, a termelékenységnövekedés szempontjából a munkatermelékenységnek is releváns szerepe van. A digitalizáció nem lineáris pozitív hatással van a vállalati munkatermelékenységre. Emellett a digitális technológia jellege is meghatározó tényező lehet. Hollandia vállalati szintű paneladatbázisán végzett vizsgálatok megállapították, hogy a digitális fejlődéshez kapcsolódó immateriális javak szignifikánsan pozitív hatást gyakorolnak a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok, illetve a fiatal vállalkozások termelékenységének növekedésére. Emellett az elemzések kimutatták, hogy a szoftverberuházások az alacsonyabb termelékenységgel rendelkező vállalkozások számára számottevő előnyt jelenthetnek, azaz az immaterális javaknak jelentős szerepe lehet a vállalkozások felzárkóztatásában is.
Általánosságban elmondható, hogy az állami szerepvállalás jelentősége számottevő a digitalizációs folyamatok, illetve az ipar 4.0 vívmányainak implementálása során. Ezek sokrétűek lehetnek. Egyrészt az aktív szakpolitikai intézkedések szerepe kiemelten fontos az egyes gazdaságok digitalizációs szakadékának csökkentésében, melynek releváns eleme a digitális infrastruktúra biztosítása. Emellett szakpolitikai oldalról szükséges kiemelni, hogy a minden vállalat számára egységes digitalizációs szakpolitikai intézkedések kevésbé hatékonyak. Ehelyett azon technológiai adaptációt elősegítő szakpolitika lehet sikeresebb, amelyek a termelékenyebb vállalatokat, illetve azon ágazatok és innovációk támogatását célozza, melyek nagyobb digitalizációs hozadékkal bírhatnak. Ebben az esetben a sikeresség a termelékenység nagyobb növekedéséhez, illetve a gazdaság potenciális kibocsátásának bővüléséhez vezethet. A szakpolitikai intézkedések bevezetésekor releváns faktorként tartható számon, hogy a kisvállalkozások digitális technológiákhoz való hozzáférési lehetőségeit (pl. közösségi média), annak előnyeit is vegyék figyelembe. A kormányzati szakpolitikai intézkedések célzott jellege mellett fontos tényező az is, hogy a vállalkozások az adatvezérelt innovációs képességekbe való befektetést ösztönözzék, javítsák a finanszírozási kapacitásukat és a vállalati belső irányítási rendszereket, illetve a munkavállalók digitális készségeihez és tehetséggondozáshoz kapcsolódó programjaik megvalósítását elősegítsék.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a digitalizáció és az ipar 4.0 technológiai vívmányainak termelékenységnövekedésre gyakorolt pozitív hatása triviálisnak tekintett, ugyanakkor korántsem egyértelműen az. Számos vállalat esetben ugyan megvalósul a hatás, mindazonáltal ez függ az ágazatoktól, a bevezetett technológiától, s magától a vállalkozástól is. Ezzel összefüggésben a digitalizáció és az ipar 4.0 okozta termelékenységnövekedés is vállalatspecifikusnak tekinthető, mely szakpolitikai oldalról is (ágazat)specifikus intézkedések bevezetését igényli.
A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projektben, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Nyitókép forrása: pxfuel.com
