A járvány előtt Európában a munkavállalóknak csak egy kis része dolgozott otthonról. Ez drámai módon megváltozott.
A Covid-19 világjárvány hatására a távmunka és a rugalmas munkaidőre való átállás felgyorsult számos szervezetnél világszerte. Az egyik legfigyelemreméltóbb változás a távmunkára való áttérés volt. A járvány előtt Európában a munkavállalóknak csak egy kis része dolgozott otthonról. Ez drámai módon megváltozott: az európaiak több mint egyharmada távmunkát végzett a járvány csúcspontján. Ez a váltás támogatta a foglalkoztatást, különösen a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók körében, és valószínűleg továbbra is fennmarad, tovább ágyazva a digitális technológiát a munkahelyeken. A járvány az automatizálást is felgyorsította. A vállalkozások, különösen a bezárások által erősen érintett ágazatokban, új technológiákat és robotrendszereket alkalmaztak, hogy fenntartsák működésüket, miközben minimalizálják az egészségügyi kockázatokat. Ez a változás a keresett készségek és szerepek újraértékelését késztette. Például az emberi interakciót és empátiát igénylő foglalkozások, mint például az egészségügy és a menedzsment, kritikusabbá váltak, ami arra utal, hogy az automatizálás nem fogja teljesen ellensúlyozni a munkaerő iránti keresletet ezeken a területeken. A világjárvány munkaerőpiacokra gyakorolt hatása ágazatonként és régiónként egyenlőtlen. Az IT-szektor például erőteljesen fellendült a globális digitalizációs kezdeményezések miatt, ami a kereslet és a kínálat közötti eltérésekhez és az IT-alkalmazottak béremeléséhez vezetett. Ezzel szemben a fizikai jelenléttől függő ágazatok, mint például a vendéglátás és a kiskereskedelem, nagyobb nehézségekkel küzdöttek. Az otthoni munkavégzés lehetősége nemcsak a járvány idején bizonyult kulcsfontosságúnak az alkalmazottak biztonsága és egészsége szempontjából, hanem azóta is egyre népszerűbbé válik és várhatóan hosszú távon is az egyik alapvető munkavégzési forma lesz. A távmunka előnyei között szerepel az, hogy az alkalmazottak több rugalmasságot kapnak a munkavégzés terén, ami lehetővé teszi számukra, hogy jobban igazítsák a munkát az egyéni igényeikhez és életük egyéb kötelezettségeihez. Emellett az otthoni munkavégzés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy kevesebb időt töltsenek az utazással, ami javíthatja az életminőségüket és csökkentheti a stresszt. A munkáltatók számára is számos előnye van a távmunkának, például csökkenthetik a működési költségeket, javíthatják az alkalmazottak produktivitását, megteremthetik a munka-magánélet közötti egyensúlyt és könnyebben megtalálhatják a tehetséges munkavállalókat a világ bármely pontjáról. Mivel az előnyök száma nagyobb, mint a hátrányoké, valószínű, hogy a távmunka és a rugalmas munkaidők a jövőben is egyre inkább elterjedtek lesznek és egyre több szervezet alkalmazza majd ezt a munkavégzési formát. Természetesen a távmunkának és a rugalmas munkaidőknek is vannak kihívásai és nehézségei, mint például az alkalmazottak felügyeletének nehézségei és az egészséges munkakörnyezet megteremtése. Azonban a megfelelő rendszerek és irányelvek alkalmazásával ezek a kihívások áthidalhatók.
A világjárvány hangsúlyozta a digitális infrastruktúra fontosságát és a további digitalizációt támogató politikák szükségességét. A verseny előmozdítása a digitális piacokon, a munkajog távmunka megkönnyítése érdekében történő kiigazítása, valamint a digitális készségek képzésébe történő befektetés kulcsfontosságú lépések annak biztosításához, hogy a digitalizáció előnyeit széles körben megosszák, és hogy a munkaerőpiacok rugalmasak és alkalmazkodóképesek maradjanak a jövőbeli válságokhoz. A kormányok által világszerte bevezetett intézkedéseknek különböző hatékonysága volt a munkaerőpiacra gyakorolt hatások enyhítésében. A szabadságolási tervek, bértámogatások és munkanélküli segélyek olyan eszközök voltak, amelyek segítettek a munkavállalóknak fenntartani a munkahelyüket vagy megkapni a szükséges támogatást a munkanélküli időszakokban. Azonban nem minden országban és minden ágazatban voltak ugyanolyan hatékonyak. A munkaerő-piaci támogatásokba és bértámogatásokba történő kormányzati beruházások eredményessége országonként jelentősen eltért, ami befolyásolta a munkanélküliség csökkentésében elért sikereket. Például néhány országban a kormányok nagyobb összegeket ruháztak be a munkaerőpiac támogatásába és nagyobb bértámogatásokat nyújtottak a munkavállalóknak, mint más országokban. Néhány országban sikerült jobban csökkenteni a munkanélküliséget, míg másokban magas maradt a munkanélküliség aránya és sok munkavállaló küzdött azért, hogy munkát találjon. Emellett a kormányok által alkalmazott intézkedések hatékonysága az ágazattól és az egyéni munkahelyektől is függött. Például azokban az ágazatokban, amelyeket súlyosan érintett a járvány, mint az utazás és vendéglátóipar, sok munkahely megszűnt és a bértámogatási programok sem tudtak mindenkit megmenteni. Más ágazatokban, mint például az egészségügyi és technológiai szektorban, nagyobb biztonságban voltak a munkahelyek. Fontos megérteni, hogy a járvány hatása a munkaerőpiacra globális probléma volt és nem minden országban vagy ágazatban volt azonos. A kormányoknak azonban folyamatosan figyelniük kellett a helyzetet és az adott körülményekhez alkalmazkodó intézkedéseket kellett hozniuk a munkavállalók támogatása érdekében.
