Bár a Covid-19 járvány és különböző hullámai nem tekinthetők hagyományos értelemben vett gazdasági krízisnek, hatásait figyelembe véve markáns és permanens gazdasági következményekkel bírhatnak és bírnak is. Nincs ez másként a munkaerőpiac vonatkozásában sem: az egyes országokban bevezetett egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedések hatásai (eltérő mértékben és irányban) befolyásolták a munkaerő-piaci mutatók alakulását. Felmerül a kérdés, hogy az összetett intézkedési mechanizmusok mentén a munkaerőpiac bizonyos szektoraiban jelentkező jelenlegi hibernált állapotából a társadalom (az átoltottságát követően) visszatér-e a 2020 február előtti állapotához. Aligha. Ennek számos szerkezeti átalakuláshoz és gazdasági növekedéshez kapcsolódó összefüggése van, melyek kihatással vannak a munkaerő-piaci trendek alakulására.
Hagyományos exogén és endogén sok esetén a munkaerőpiaci mutatók az egyik legérzékenyebbek a reálgazdasági krízis hatásainak érzékeltetésére és lekövetésére. Esetükben érvényesül azonban a késleltetési hatás is:a kilábalás időszakában a gazdasági növekedés fokozódását csak időben mérsékelt ütemben követi a munkanélküliségi ráta csökkenése (a késleltetési hatás fordított helyzetben is érvényesül). Ez azonban számottevően függ olyan országspecifikus tényezőktől, mint a munkaerőpiac szerkezeti jellegzetessége, a bérek rugalmassága, a munkaerőpiaci szabályok merevsége vagy a munkaerő mobilitása. A koronavírus járvány azonban egy merőben más helyzetet teremtett a munkaerőpiacon. Ez a krízis más a sokkhatás szempontjából, más jellegű a munkaerőpiac érintettsége szempontjából és más a válságkezelés oldaláról is.
Home office, rövidített munkaidő vagy kurzarbeit, lockdown, ágazatok hibernált állapotban – néhány azon tényezők közül, melyek közvetett vagy közvetlen módon alakították és formálják napjainkban is a munkaerő helyzetét, s megnehezítik annak bármilyen más korábbi közgazdasági tapasztaltunkkal való összehasonlítást. 2021 tavaszán azonban egyre biztosabban állíthatjuk, hogy a Covid-19 járvány és különböző hullámai több tényező mentén, multiplikatív módon generálnak hatást a munkaerőpiac különböző szegmenseire, mely hosszútávon tartós trendek kialakulásához vezethet.
Aktuális tendenciák a világgazdaságban
Az eltérő munkaerőpiaci trendeket esetén érdemes különbséget tenni az egyes országcsoportok között. A legfrissebb havi munkanélküliségi adatok csekély számából adódóan teljes körű elemzés ugyan nem végezhető, de néhány következtetést így is le lehet vonni, ha megvizsgáljuk az országcsoportok tendenciáit.
Az első járványhullám elején megfigyelhető volt a munkanélküliségi ráta emelkedése, de a munkaerőpiachoz kapcsolódó közvetett vagy közvetlen válságkezelő intézkedések részben mérsékelték a turbulens hatásokat. Ennek eredményeként a fenti országok közül kiugró növekedés is megfigyelhető volt az Egyesült Államok, Kanada és Kolumbiaesetében.
A kedvezőnek tűnő hatásmechanizmus mellett azonban le kell szögezni, hogy – eltekintve a kiugró adatokkal bíró országoktól – a munkanélküliségi ráta minden vizsgált ország esetében emelkedett. Kiemelendő emellett, hogy a vizsgálat időhorizontjának tekintett egy éves időintervallumon nézve a mutató egy magasabb szintre állt be, nem tért vissza a válságot megelőző szintre.
A munkanélküliségi ráta emelkedésének mértékét emellett számos tényező befolyásolja: az alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedések és azok hatásossága, az országspecifikus munkaerőpiaci jellemzők, valamint a mutató kiinduló állapota is meghatározó volt. A járvány gazdasági hatásait kezelő intézkedések is számottevő szerepet játszottak a hatások mérséklésében, s az egyes országok szinte mindegyike már az első járványhullám idején alkalmazta a rövidített munkaidő valamilyen formáját, melyek kiterjesztése a járvány további szakaszaiban is jelen volt. Mindazonáltal számos kutatás kiemeli a különböző munkaerőpiaci gazdaságpolitikai programok fontosságát a válságkezelésben, s hogy ezek eltérő mértékben kerültek bevezetésre az egyes országcsoportokban. A kurzarbeit alkalmazása nyomán leszögezhető: jelentős mértékben kerültek implementálásra a munkaerő tekintetében a nagy európai gazdaságokban.
A teljes cikk a Portfolio.hu oldalon olvasható.
